Klímaváltozás és fenntarthatóság: a gazdaság kifehérítése hozzájárul a zöldítéshez
2019. szept. 6., péntek, 06.00.01

A gazdaság kifehérítése révén növekvő költségvetési bevételekből több juthat a gazdaság zöldítését szolgáló támogatásokra, fejlesztésekre is - hangsúlyozta Domokos László az 57. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén megtartott előadásában, Nyíregyházán, miközben Matolcsy György arra mutatott rá, hogy a globális "gazdasági klímaváltozásra" új válaszok kellenek.



Domokos László: a fenntartható kifehérítés hozzájárul a zöldítéshez

"Meggyőződésem, hogy a gazdaság érdemi zöldítése nem valósítható meg a gazdaság kifehérítése nélkül, sőt a gazdaság kifehérítése kifejezetten hozzájárul a zöldítéshez" - szögezte le előadása elején Domokos László. Hozzátette: a feketegazdaság, a szürkegazdaság közvetlenül sohasem válik zölddé, előbb ki kell fehéríteni ahhoz, hogy zöld lehessen.

Az Állami Számvevőszék elnöke példaként a környezetvédelmi termékdíjakat emelte ki. Mint mondta: a környezetvédelmi termékdíjak és az általános forgalmi adó megfizetése között szoros összefüggés van: aki ki tud bújni az áfa megfizetése alól, az többnyire elkerüli a termékdíj fizetési kötelezettség teljesítését is. Mi ennek a következménye? - tette fel a kérdést Domokos László. Az, hogy ha az adófizetést el lehet kerülni, akkor hiába emelni a kormányzat a termékdíjakat, ettől csak azok a vállalkozások lesznek versenyképesebbek, amelyek nem fizetnek adót.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: a gazdaság kifehérítése nemcsak azt jelenti, hogy a vállalkozó megfizeti az adót, hanem sokkal szélesebb értelemben azt, hogy rend van az egyes vállalkozásoknál. Ez kiterjed arra is, hogy betartják a környezetvédelmi előírásokat, rendelkeznek az előírt környezetvédelmi tanúsításokkal, és azt megfelelően hitelesíttetik, a végrehajtásról készített beszámolókat elkészítik és a honlapjukon nyilvánosságra hozzák. Az erre hivatott állami szervek pedig mindezt rendszeresen ellenőrzik - fűzte hozzá.

Domokos László kifejtette: a "fenntartható kifehérítés" azt jelenti, hogy az adók megfizetésének kikényszerítését szolgáló intézkedések ne csak azt eredményezzék, hogy a költségvetésnek több bevétele keletkezik, hanem azt is, hogy a többletbevételt ne tartsa meg az állam, hanem további adócsökkentések formájában jutassa vissza a gazdaság szereplőinek. Az ennek következtében mérséklődő adókulcsok pedig újabb lökést adnak a kifehérítésnek - magyarázta az ÁSZ elnöke.

Kijelentette: "azt szorgalmazom, hogy a forgalmi jellegű adók hatékonyabb beszedéséből származó többletbevételt ne a forgalmi adók csökkentésére használják, hanem a munkabérek adóterhelésének a mérséklésére." A forgalmi jellegű adók mérséklésének hasznát ugyanis előbb-utóbb "lenyelik" a vállalkozások, míg a bérek közterheinek mérséklése előbb-utóbb a munkajövedelmek emelkedéséhez vezet - világított rá Domokos László.

Az ÁSZ elnöke szerint a forgalmi típusú adók magasabb szintje mérséklő hatással van a fogyasztásra, ami kisebb terhet ró a környezetre. Leszögezte: a gazdasági kifehérítése egyértelműen a zöldítés irányába mutat. Mint mondta: a "fenntartható kifehérítés" révén megnövekvő költségvetési bevételekből több juthat a gazdaság zöldítését szolgáló támogatásokra, fejlesztésekre is.

Domokos László: a fenntartható kifehérítés hozzájárul a zöldítéshez

Domokos László előadásában párhuzamot vont a fehérítés, a zöldítés és a gazdaság versenyképessége között. Felidézte: az Állami Számvevőszék egy június elején nyilvánosságra hozott tanulmányban elemezte a klímavédelem és a fenntartható versenyképesség összefüggését. Az ÁSZ elemzésének következtetéseiről szólva rámutatott: a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, a klímavédelem, a fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség fokozása összekapcsolható.

Domokos László személetes modelleken keresztül mutatta be a klímavédelem és a versenyképesség összefüggéseit. Mint mondta: az ÁSZ elemzése számos olyan lehetőségre rámutat, ahol a klímavédelem összekapcsolható fontos társadalmi, gazdasági célok elérésével. Leszögezte: "a klímavédelem és a versenyképesség javulása csak akkor kapcsolható össze, ha megnő a kereslet a klímabarát technológiával előállított, illetve a klímasemleges termékek, szolgáltatások iránt." Domokos László előadásáról bővebben itt olvashat.

Matolcsy György: a magyar növekedési modell továbbfejlesztésére van szükség

Magyarország az elmúlt években a legsebezhetőbb országok közül átkerült a kevésbé sebezhető országok közé, és az MNB számításai szerint 2021-re teljesen eltűnhet a magyar nettó külső adósság - idézi az MTI a jegybankelnököt. Ennek ellenére komoly kihívások, "12 plusz 1" veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot - jelezte. A magyar gazdaságnak 4 területen kell előrelépnie: az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját végre kell hajtani, emellett általános konjunktúrajavító intézkedésekre és célzott, iparág-erősítő lépések is kellenek, a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett - emelte ki.

Az MTI tudósítása szerint hozzátette, ennek során végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Új programra, a magyar modell 2.0-ra van szükség a 2030-ig tartó időszakban, nem elég a versenyképesség javítása, általános konjunktúra-élénkítő program kell - szögezte le.

Magyarország 2013 óta tartó, folyamatos felzárkózását jelentős sikernek nevezte a jegybankelnök, ahogy a gazdaság átlagosan 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedését is 2013 és 2019 között, de jelezte: a következő években "viharok jönnek", válságszerű helyzetek alakulhatnak ki. Lengyelország példája azt mutatja, hogy ezeket az időket túl lehet élni, a sikeres magyar válságkezelés miatt Magyarország már a lengyelekhez hasonlóan teljesít - tette hozzá. A felzárkózáshoz biztosítani kell, hogy a magyar gazdaság a következő években is 2 százalékponttal nőjön gyorsabban az Európai Unió fejlett, nyugat-európai államainak átlagánál - ismételte meg Matolcsy György, az MTI beszámolója szerint.

Matolcsy György hangsúlyozta azt is, hogy az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja, "Az adat az új arany".