Fókuszban

Bérnövekedési kockázatok a költségvetésben?

2017. június 13. 15:11:09

Veszélye is lehet a magán- és kormányzati szektorban tervezett bérnövekedésnek - erre is felhívta a figyelmet a 2018-as költségvetés parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint a jövő évi büdzsében tervezett, mintegy bruttó 10 százalékos keresetnövekedés rendkívül kedvező a foglalkoztatottaknak és összhangban van a munkaerőpiaci folyamatokkal, ugyanakkor az ÁSZ elnöke szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a hatékonyság növekedésével.

Horváth Bálint

Csütörtökön fogadhatja el az Országgyűlés a 2018-as költségvetést, amelynek tervezetét az Állami Számvevőszék összességében megalapozottnak minősítette. Az ÁSZ véleményében ugyanakkor ráirányította a figyelmet több kockázatra, tisztázandó kérdésre. Ezekről a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában Domokos László, az ÁSZ elnöke részletesen is beszélt.

Bérnövekedési kockázatok a költségvetésben?

Domokos üdvözölte a magyar költségvetés stabilitását, mint mondta: tovább kell haladni a fenntartható fehéredés útján. Felvetette továbbá, hogy szükséges fejleszteni a jelentős állami beruházások költségvetési előkészítését és projektmenedzsmentjét, valamint felhívta a figyelmet a kormányzati lakástámogatások mögött rejlő veszélyekre. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: ingatlanpiaci buborékot indíthat el a kormányzat a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével.

Több mint 10 százalékos keresettömeg növekedés jöhet 2018-ban

Az ÁSZ véleményéből is kitűnik, hogy a 2018-as költségvetés tervezése során 3 százalékos inflációs rátával, valamint a magán- és a kormányzati szektorban egyaránt megmutatkozó 10,4 százalékos bruttó bér- és keresettömeg növekedéssel és 8,8 százalékos bruttó átlagkereset növekedéssel számoltak. Ez rendkívül kedvező a foglalkoztatottak szempontjából és összhangban van a munkaerő piaci folyamatokkal, valamint az alacsony munkanélküliségi szinttel -€“ mondta Domokos László parlamenti felszólalásában.

Az ÁSZ elnöke kifejtette: a bérnövekedések által a háztartások keresletének növekedése mindenképpen fontos a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szempontjából. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni, hogy a különböző szektorokban, illetve munkakörökben indított bérnövelési intézkedések egyfajta tehetetlenségi erővel is rendelkeznek -€“ mutatott rá Domokos.

 

A magyarországi bruttó átlagkeresetek az elmúlt nagyjából tíz év alatt 171 ezer forintról - több mint 53 százalékkal - 263 ezer forintra emelkedtek. A válság előtti években évről évre 7 százalék körül alakult a bérek éves növekedése, ám a bővülés 2008-tól szinte teljesen megakadt, és három évig gyakorlatilag stagnáltak a keresetek. A 2011-ben újrainduló bérnövekedés 2015-re érte el a válság előtti ütemet: ekkor ismét több mint 6 százalékos volt az emelkedés. A bruttó keresetek és az infláció összevetése azt is megmutatja, hogy a lakosság fogyasztóereje jelentősen növekedett 2013 óta. Mivel az árak ettől az évtől kezdve szinte egyáltalán nem emelkedtek - sőt 2014-ben és 2015-ben deflációs környezet alakult ki -, a bérek fokozatos növekedése a lakossági megtakarítások, s következésképp a fogyasztás bővüléséhez vezetett.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: a kormányzati bérmegállapodások további igényeket generálnak az adott munkakörök képviselői körében, valamint a kapcsolódó területeken is. Domokos László példaként említette: a rendvédelem, az egészségügy, vagy a szociális ellátások területét. Mint mondta: az általános bérszínvonal növekedés számos pozitív hatást rejt magában, azonban a közép- és hosszú távú fiskális kockázatokról sem szabad elfeledkezni.

Domokos: a béremelkedésnek együtt kell járnia a hatékonyság növekedésével

Lényeges, hogy a többlet közpénz kifizetések teljesítmény (eredmény és hatékonyság) javulásával is járjanak, amely új körülményeket, más technológiákat, valamint megújult állammenedzsmentet kell, hogy maga után vonjon -€“ hangsúlyozta parlamenti felszólalásában az Állami Számvevőszék elnöke. Véleménye szerint a lakáspiaci ösztönzéshez hasonlóan itt is tudatos, és a várható hatásokat kezelni képes kormányzati figyelem szükséges - figyelmeztetett Domokos László.

A magán- és a kormányzati szektorban tervezett bér- és keresetnövekedésnek ugyanis számos veszélye is lehet - hangoztatta az ÁSZ elnöke. A bérnövekedés által generált keresletnövekedés esetén különösen fontos, hogy a kereslet mennyiben elégíthető ki hazai termékkel és szolgáltatásokkal. A kereslet növekedés kedvezőtlen esetben az import értékét növelheti erőteljesebben, amelynek hatása megjelenhet a folyó fizetési mérleg aktívumának romlásában -€“ világított rá az elnök. Rámutatott továbbá, hogy a keresletnek a kínálatot meghaladó növekedése az inflációs ráta emelkedését okozhatja.

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa