Fókuszban

Időzített bomba volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer

2017. november 14. 20:47:54
Fenntarthatatlan volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer - erről beszélt Domokos László egy múlt heti szakmai konferencián. Az Állami Számvevőszék elnöke rávilágított: gyakorlatilag bedöntötte volna a magyar költségvetést az 1996-ban létrehozott nyugdíjrendszer fenntartása. Mint mondta: 2010-ben még becslés sem létezett arra, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerhez kötődő állami garanciavállalás hány ezer milliárd forint többletkiadást jelentett volna a költségvetés számára. Az Országgyűlés éppen 6 évvel ezelőtt, 2011 novemberében döntött a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről.
Horváth Bálint

A 2008-ban Magyarországra is begyűrűzött pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás tapasztalatait állította fókuszába a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) 2017. november 9-10-én megrendezett szakmai konferenciája. Az eseményen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a költségvetés konszolidációjáról tartott előadást, amelyben felidézte a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetését.

Mint mondta: "2010-ben a magyar államháztartás olyan tartályhoz hasonlított, amelyből több nagy lyukon keresztül folyik ki a víz". Rámutatott: a legkirívóbb példát a kötelező magánnyugdíjpénztárak szolgáltatták. Ezt a témakört az Állami Számvevőszék alaposan körbejárta, amikor 2010-ben ellenőrizte a magánnyugdíjpénztárak garancia alapjának működését - ismertette Domokos László. Az Alap eredeti célja az volt, hogy az esetleg fizetésképtelenné váló magánnyugdíjpénztárak helyett a nyugdíjszolgáltatást a pénztár kedvezményezettjei számára biztosítsa. Az Alap kiürülése esetén a központi költségvetés állt volna helyt az Alap kötelezettségeiért. Az Alap gazdálkodását illetően találtunk kisebb hiányosságokat, az ellenőrzés legfontosabb megállapítása azonban az volt, hogy rámutatott az egész rendszer fenntarthatatlanságára - emlékeztetett Domokos László az ÁSZ 2010-es megállapításaira.

Domokos: fenntarthatatlan volt a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer

Magyarország 1996-ban egy olyan nyugdíjrendszert hozott létre, amelynek a lényege az volt, hogy a fiatalabb korosztályok kivitték az egyéni nyugdíjjárulékuk nagy részét a magánnyugdíjpénztárukba - idézte fel előadásában Domokos László. Hozzátette: a társadalombiztosítás így kieső bevételét a költségvetésből kellett egyre növekvő összegekkel kiegészíteni, ahhoz, hogy a már nyugdíjasok ellátását ki lehessen fizetni. A különbözet - amelyet az Európai Bizottság egyébként nem volt hajlandó korrekciós tételként elismerni - évről évre egyre jobban növelte az államháztartási hiányt és az államadósságot - fejtette ki az ÁSZ elnöke.

Néhány jellemző adat - folytatta Domokos: a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap támogatására 1998-ban 28,1 milliárd forintot, 2009-ben már 599,1 milliárd forintot fordított, ami több mint hússzoros növekedést jelentett, és 2009-ben már meghaladta a GDP 2 százalékát. A nyugellátások finanszírozásához a központi költségvetés egyre növekvő arányban járult hozzá, míg 1998-ban ez az arány 3,6 százalékot, 2009-ben már 21,1 százalékot tett ki - világított rá az ÁSZ elnöke.

A 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság hatására a magánnyugdíjpénztári megtakarítások átlagosan több mint 21 százalékkal mérséklődtek, azaz nyilvánvalóvá vált annak a veszélye, hogy a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások hozama a megtakarítási időszak alatt nem éri el az infláció mértékét - mutatott rá az ÁSZ elnöke. Felidézte: erre a veszélyre reagálva 2009-ben az Országgyűlés a vonatkozó törvény módosításával hozamgaranciát vállalt, azaz előírta, hogy ha a megtakarítás reálhozama a nyugdíj megállapításáig negatív, akkor a magánnyugdíjat a megtakarítás és az infláció szorzataként kell megállapítani.

Gyakorlatilag kitöltetetlen csekket állított ki 2009-ben az Országgyűlés

A döntés egy olyan időpontban született, amikor a megelőző tizenegy évben az átlagos infláció közel 6 százalék volt, míg a megtakarítások átlagos nominális hozama alig haladta meg az 1 százalékot. "Nem kétséges, hogy végső soron ennek a garanciának a kifizetéséhez is a központi költségvetésnek kellett volna a fedezetét biztosítania" - húzta alá előadásában Domokos László. Ennek ellenére még becslések sem készültek arról, hogy ez a garanciavállalás, amit tényszerűbb lenne kitöltetlen csekknek nevezni - fogalmazott az ÁSZ elnöke - hány ezer milliárd forintos jövőbeni többletkiadást jelent majd az akkori, illetve fenntartás esetén a mai adófizetők számára.

"Ezt a pénzügyileg fenntarthatatlan rendszert meg kellett szüntetni" - emelte ki Domokos László. Ezzel sikerült elzárni azt a csapot, amelyen keresztül a nyugdíjjárulék kifolyt az államilag szervezett társadalombiztosításból, és stabilizálódott, sőt több éven keresztül sufficitessé vált a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése - ismertette a magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetésének közgazdasági okait az ÁSZ elnöke, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete szakmai konferenciáján.