2014. október 26.

Havi Összefoglaló

Ez történt 2012 októberében

2012. október 31. 13:55:36
Októberben megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, melyből bemutattuk Bánfi Tamás devizahitelekről, Kovács Levente banki különadókról szóló tanulmányát, tovább két pénzügyi kultúrával foglalkozó elemzést. Emellett háromrészes interjúsorozatot közöltünk a magyar mezőgazdaság helyzetéről, Botos Katalin és Botos József a magyar nyugdíjrendszerről, Mádi László a készpénzlogisztikáról, Gijs M. de Vries az Európai Számvevőszék tagja pedig a számvevőszékek szerepéről írt tanulmány. A hónap elején interjút készítettünk Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével.

Megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma


Bánfi Tamás: A devizahitelezés oka, a beavatkozás lehetősége, módjai
Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a Pénzügyi Szemle legújabb számában megjelent tanulmányában a magyarországi devizahitelezést vizsgálja. Áttekinti a folyamatot kiváltó okokat, megkísérli azonosítani a felelősöket, továbbá egy részletes megoldási javaslattal is szolgál, amely a devizahitelesek, az állam és a kereskedelmi bankokon túl még a Magyar Nemzeti Bankot is érinti.

Fókuszban a pénzügyi kultúra: Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban
A Pénzügyi Szemle legújabb számának Fókuszban rovata a pénzügyi kultúrával foglalkozik, melyből kiderül, hogy a közép-alföldi háztartásokra a konzervatív hozzáállás és a kockázatkerülés a jellemző. A lakitelki Kossuth Kollégium által lebonyolított, közép-alföldi háztartásokra fókuszáló kérdőíves felmérésből az is kiderül, hogy ebben a körben hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, ami gyakran oda vezet, hogy a háztartások nem képesek körültekintő, és a kockázatokat megfelelően csökkentő döntéseket hozni.

Kovács Levente: Banki különadók az Európai Unióban
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Pénzügyi Szemle legújabb számában a banki különadókról írt tanulmányt, melyben megvizsgálja a pénzügyi tranzakciós adó esetleges bevezetésével kapcsolatos hatásokat és várható gazdasági következményeket.

Zsótér Boglárka - Nagy Péter: Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink
Zsótér Boglárka és Nagy Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének PhD-hallgatói a Pénzügyi Szemle legújabb számában megjelent tanulmányukban a pénzzel kapcsolatos attitűdök és a materiális irányultság szerepét vizsgálták a pénzügyi kultúra fejlesztésében.

Hármas interjú a magyar mezőgazdaság helyzetéről

Kovács Balázs: Mitől szenved a magyar mezőgazdaság? (1. rész)
Hogyan lehet az, hogy Európa egyik legjobb termőföldjén a magyar mezőgazdaság szekere döcög, sőt néha épp hogy fel nem borul? Miért nem tudunk a régió éléskamrájává válni, vidéki munkahelyek ezreit teremteni és felépíteni egy valódi húzóágazatot? Az okokat és a megoldásokat egy háromrészes interjúsorozat keretében keressük, melynek során Székely Csabát, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánját, Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatóját és Csáki Csabát, a Corvinus Egyetem akadémikus professzorát kérdezzük.

Kovács Balázs: Kitörési pontok a mezőgazdaságban - mit tehetünk? (2. rész)
Hogyan tehető versenyképessé a magyar mezőgazdaság? Fellendíthető-e az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés? Szükség van-e külföldi nagybefektetőkre, vagy boldogulunk magunk is? Kellenek-e szövetkezetek? Háromrészes interjúsorozatunk második részében többek között ezeket a kérdéseket tesszük fel, a válaszokat pedig Székely Csabától, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánjától, Kapronczai Istvántól, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatójától és Csáki Csabától, a Corvinus Egyetem akadémikus professzorától kapjuk meg.


Kovács Balázs: Hogyan kerülhetne több magyar termék a polcokra? (3. rész)
Szükség van-e magyar tulajdonra a kereskedelemben? Hogyan kerülhetne több magyar termék a polcokra? Eladhatjuk-e mezőgazdasági termékeinket a kínaiaknak? Mit tanulhatunk az osztrák, francia vagy dán gazdáktól? A kérdésekre Székely Csaba, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja, Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója és Csáki Csaba, a Corvinus Egyetem akadémikus professzora válaszol.

Tanulmányok, Vitafórum

Botos Katalin- Botos József: Gyermekvállalás és nyugdíjrendszer: a reform 10 alaptétele
Magyarországon, mint a legtöbb európai országban elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja, melynek alapja azonban nem lehet a nemzetközi pénzügyi körök által gyakran javasolt "vágás". Miből induljon ki akkor a reformkoncepció? Ösztönözzön a gazdaság kifehérítésére, ne terhelje súlyosan az államháztartást, ne rontsa a jelen nyugdíjas generáció helyzetét, s vegye figyelembe a gyermekvállalás terheit is. Botos Katalin és Botos József 10 pontban foglalják össze az általuk javasolt reformot, kitérve az ezzel kapcsolatos vitákban elhangzott téves értelmezésekre is.

Mádi László: Válság és készpénz(logisztika)
A jelen pénzügyi válság különösen élesen mutatott rá a készpénzellátás biztonságának fontosságára, a készpénzlogisztika jelentőségére. Magyarországon azonban mintha nem lenne egyértelmű, hogy a készpénzlogisztika stratégiai terület. Mire lenne szükség annak biztosításához, hogy a készpénz akár kritikus válsághelyzetben is eljusson oda, ahol épp szükség van rá?

Gijs M. de Vries: Kiválóság a számvevőszéki munkában - a számvevőszékek szerepe
Mi a számvevőszékek alapvető küldetése: a parlamentek és más közintézmények, vagy pedig inkább a nyilvánosság tájékoztatása? Melyik hozzáállás eredményesebb? Kinek szólnak elsősorban a számvevőszéki ellenőrzések eredményei, és ebből adódóan hogyan kell ismertetni az eredményeket?

Interjú az Állami Számvevőszék elnökével

Domokos László: ''A közvagyon ne legyen elfekvő tőke, a közpénzre befektetésként tekintsünk!''
Jövőre még nem az adósságszabály teljesülése, hanem a túlzott deficit eljárás a szigorúbb feltétel a költségvetési tervezésben - mondta a Pénzügyi Szemle Online-nak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja. Domokos László a kitörési pontokat is számba vette, és kifejtette, hogy a költségvetési gazdálkodásban eredményességnek és hatékonyságnak kell érvényesülnie, ennek feltétele pedig a kiszámíthatóbb tervezés.