Havi Összefoglaló

Ez történt 2017 júliusában

2017. július 31. 10:45:01
Júliusban megjelent a Pénzügyi Szemle legújabb száma, mely az adózás témakörével foglalkozik részletesen. Olyan témákat elemez, mint az egykulcsos szja és áfa, a bérhányad alakulása vagy a hazai család- és otthonteremtési adókedvezmények hatása. A Pénzügyi Szemle tanulmányain túl készítettünk egy interjút Kolozsi Pál Péterrel az MNB monetáris politikai eszköztárának megújításáról, publikáltunk egy elemzést az uniós források hatásairól a költségvetés szerkezetére és megvizsgáltuk a Pénzügyi Szemle Csoport látogatottságának alakulását.


Megjelent a Pénzügyi Szemle

Adó mint társadalompolitikai eszköz - Megjelent az új Pénzügyi Szemle
A Pénzügyi Szemle legújabb száma az adózást helyezi a fókuszába. A témakör négy tanulmánya választ ad olyan izgalmas kérdésekre, mint hogy melyik adónk legyen egykulcsos, hogyan alakul a bérhányad a magyar gazdaságban, milyen hatásai vannak a hazai család- és otthonteremtési adókedvezményeknek, illetve hogyan érinti Magyarországot az offshore jelenség. A fókusz tanulmányokon kívül további három elemzés várja az Olvasót, melyek a hazai nyugdíjrendszer második és harmadik pilléreinek jelentőségével, az MNB megújult monetáris politikájának eredményeivel és a hazai pénzügyi kultúra 2010 és 2015 között mért változásaival foglalkoznak.

Giday András: Melyik adónk legyen egykulcsú?
A cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire volt éles az ellentét az adózási elvek és a gyakorlat között az áfa és az szja esetében az elmúlt 18 évben Magyarországon. A történeti és a közeli országokkal való összehasonlítás után arra a következtetésre jut, hogy egyfajta szerepcsere következett be nálunk. Ott került sor egy (közel) egykulcsú rendszer alkalmazására, ahol hatékonyabb a többkulcsú rendszer (áfa) és ott erőltették 2009-ig a többkulcsú adóztatásnak egy elbonyolított változatát, ahol egy áttekinthető egykulcsú rendszer is el tudja látni az adott feladatot (szja).

György László - Oláh Dániel: A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején
A munka alkupozícióját a technológiai innovációk, a gazdasági globalizáció és a szakszervezetek gyengülése rontotta. A magyar gazdaságpolitika az előbbi két folyamatot adottságnak tekintve aktív munkapiaci politikákkal, munkapárti adópolitikával és a bérminimum emelésével, vagyis a tőkejövedelmektől a munkajövedelmek felé történő átcsoportosítással igyekezett megtörni a csökkenő trendet. Az oligopol piacokra és a korábbi évtizedek nyerteseire kivetett különadók, illetve az államadósság kamatfizetési megtakarításai hozzájárultak a közfoglalkoztatási programok létrejöttéhez, a családi adókedvezmény emeléséhez és a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó eléréséhez. Ezen intézkedések közel két százalékos GDP-arányos bérhányad-növekedést kényszerítettek ki 2015-2016 között.

Interjú, elemzések

A hazai problémák hazai megoldásokat igényelnek - interjú Kolozsi Pál Péterrel az MNB monetáris politikai eszköztárának megújításáról
Magyarországon a monetáris politikai fordulat, a jegybanki eszköztár rendszerszintű megújítása a nemzetközi trendhez képest megkésve, 2013-ban kezdődött el, de az utóbbi négy évben bevezetett intézkedéseket és programokat, illetve azok eredményeit látva nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy sikerült ledolgozni a kései indulásból adódó hátrányt - összegezte a jegybanki eszköztár átalakításával kapcsolatos tapasztalatokat Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. A Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóirat szerkesztőbizottságának és szerkesztőségének tagja szerint az MNB nem-hagyományos eszközeinek sikere nagy részben abból adódik, hogy célzottak, egyediek és innovatívak.

Dr. Pulay Gyula - Dr. Simon József: ÁSZ-elemzés a maradványok és az uniós források hatásáról a költségvetés szerkezetére
Kockázatot jelenthet az egyenlegcél alakulása szempontjából, ha a költségvetési maradvány keletkezése és felhasználása az egyes évek között nem egyenletes. Az Állami Számvevőszék elemzése a 2012-2015. évi zárszámadások adatai alapján megállapította: az így keletkező kockázat mértéke évente százmilliárdos nagyságrendű, így indokolt lenne a következő évben felhasználható maradványok keletkezését a szükséges minimumra csökkenteni. Az elemzés arra is rámutat, hogy a felelős költségvetési politika és kedvező gazdasági folyamatok a vizsgált időszakban elősegítették a kockázatok csökkentését s a kívánt egyenlegcél teljesülését. A központi költségvetés funkcionális kiadási szerkezetét tekintve az egyes fő funkciók esetében szerkezetváltozás történt 2012 és 2015 között, amelyben jelentős szerepe volt az uniós forrásoknak is.

Radócz Ákos - Hochbaum Dániel: Egyre népszerűbb a Pénzügyi Szemle
Az Állami Számvevőszék a közelmúltban feltérképezte a Pénzügyi Szemle Csoport online tartalmainak látogatottságát, amely során az elmúlt egy évet felölelő időszak került górcső alá. Az elemzés rávilágított, hogy a Pénzügyi Szemle kétnyelvű aloldalainak nézettsége folyamatosan nő, az ÁSZ közpénzügyi folyóiratára egyre többen kíváncsiak, valamint a tudományos közpénzügyi folyóirat a közösségi oldalakon is egyre nagyobb nyilvánosságot kap. Így egyre inkább hasznosulhatnak a lap online felületén közölt tudományos eredmények, ezzel támogatva a magyarok közpénzügyi ismereteinek fejlesztését, valamint a pénzügyi-gazdaságpolitikai folyamatok megértését.