Havi Összefoglaló

Ez történt 2017 májusában

2017. május 31. 12:34:30
Májusban interjút készítettünk Németh Erzsébettel és Varga Józseffel, publikáltunk egy érdekes tanulmányt a Pénzügyi Szemle legújabb számából. Ezen túl elemeztük a kormányzati lakástámogatások lakásárakra gyakorolt hatását, az állami beruházások projektmenedzsmentjét, a magyar költségvetés alakulását, a 2016-os Integritás felmérés eredményeit, a magyar K+F+I tevékenység eredményességét, a fenntartható fehérítés alakulását, továbbá az önkormányzatok és a társaságaik működési-gazdálkodási kockázatait. Publikáltuk Botos Katalin pénzelmélet-történeti elemzését és az Európai Számvevőszék fenntartható bioüzemanyagokkal kapcsolatos jelentését.


Interjú

Németh Erzsébet: "Nézzünk a közszféra mélyebb rétegeibe!"
''Az állami vagyont többségében olyan intézménycsoportok kezelik, amelyeknél a kontrollok elmaradnak a kockázatok szintjétől'' - mutat rá az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott integritás elemzésének egyik megállapítására Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője. Az elemzés alapjául szolgáló felmérésben a közszféra minden korábbinál több, összesen 3002 intézménye vett részt.

Merre tart a magyar adórendszer? - Interjú Varga Józseffel
Magyarországon az adóterhek csökkentésének és a gazdaság fehérítésének pozitív példája figyelhető meg, hazánk versenyképessége szempontjából a munkát terhelő adók további mérséklése indokolt, az adóterhek csökkentése mellett adminisztráció növelés figyelhető meg, kockázatokat rejt a szelektív, ágazatonként megállapított áfacsökkentés. Interjú Varga Józseffel, a Pénzügyi Szemle legújabb számában publikált, "Az adóteher-csökkentés és a gazdaság kifehérítésének pályája Magyarországon 2010 után" című tanulmány szerzőjével.

Tanulmány a Pénzügyi Szemléből

Csoma Róbert: Vállalati beruházások, uniós támogatások és a versenyképesség összefüggései
EU-támogatások abszorpciójában Magyarország az élenjárók között van, de felzárkózási teljesítménye rosszabb, mint a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országé. E cikk arra tesz kísérletet, hogy ennek lehetséges okai közül a közvetlen vállalati támogatások hatásait vegye közelebbről szemügyre, saját adatbázison elvégzett többváltozós regressziós elemzés eredményeit is felhasználva az érveléshez. A modern fejlődési megközelítések alapján a kutatás-fejlesztés-innováció, a humánerőforrás minőségének javítása és az infrastruktúra fejlesztésének igen nagy hatékonyságú támogatása kellene ahhoz, hogy a vállalati támogatások kellő utolérési hatást eredményezzenek.

ÁSZ-tanulmányok

Horváth Bálint - Hochbaum Dániel: Buborékot indíthatnak a kormányzati lakástámogatások
Ingatlanpiaci buborékot indíthat el a kormányzat a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével - erre is felhívta a figyelmet az Állami Számvevőszék elnöke a 2018-as költségvetés parlamenti vitája során. Domokos László szerint a támogatások keresletnövekedést generálnak, erre viszont lassan reagál a kínálati oldal, ami tovább emelheti az ingatlanárakat. Az ÁSZ elnöke szerint ezért fontos az ilyen típusú támogatások átgondolt, és tudatos alkalmazása, az állam ingatlanpiaci szerepének tudatos befolyásolása, szabályozása.

Horváth Bálint: Fejleszteni kell az állami beruházások projektmenedzsmentjét
A jelentős állami beruházások előkészítésének hiányosságaira is felhívta a figyelmet a 2018-as költségvetésről szóló véleményében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ nemcsak az egyes projektek több éves költségvetési tervezését hiányolta, hanem Domokos László elnök parlamenti expozéjában felvetette az állami projektmenedzsment korszerűsítésének szükségességét is. Mindez megakadályozhatja a beruházási költségek aránytalan növekedését, és hozzájárulhat a korrupciós kockázatok megelőzéséhez is.

Horváth Bálint: Stabil lábakon a magyar költségvetés
Teljes körűen, tehát 100 százalékban megalapozottnak minősítette a 2018-as költségvetési törvénytervezet bevételi előirányzatait az Állami Számvevőszék. Erre korábban még sosem volt példa, a 2015-ös költségvetési törvénytervezet adóbevételeinek például alig 50 százalékát tartotta alátámasztottnak az ÁSZ. A szembetűnő stabilizálódás alapvetően két fő okra vezethető vissza: az elmúlt években egyszerűsödött, állandósult az adórendszer, valamint a gazdaság kifehérítése érdekében bevezetett új adóbeszedési eljárások hozzák az elvárt bevételeket. Az ÁSZ szerint a folyamat nem állhat le, ami tovább fehérítheti a magyar gazdaságot.

Integritás kockázatok és kontrollok: összehasonlító elemzés
A 2016-os Integritás felmérés intézménycsoportokat összehasonlító elemzése rámutat, hogy bár általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázati szint, magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek. A nem megfelelő integritási szinttel rendelkező intézmények emellett jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Számos egyéb megállapítás mellett az elemzés kiemeli, hogy egyes intézménycsoportok, amelyek méltányosságot gyakorolnak, illetve jelentős túlkereslettel néznek szembe, az ajándékok elfogadását nem szabályozzák megfelelően. A gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosítottuk, hogy bizonyos ingatlant hasznosító intézmények nem rendelkeznek önköltségszámítással. A kontrollkiépítettség és az etikus vezetés terén a nagyobb, és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elől.

Pulay Gyula: Elemzés a magyar K+F+I tevékenység eredményességéről
Az Állami Számvevőszék hazai és nemzetközi adatok alapján elemzést készített a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység eredményességéről. Magyarország 2008 óta GDP-jének egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál. Az elemzés kimutatta: hazánk legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét mérő dimenzió esetében marad el az uniós átlagtól, holott éppen ez az a dimenzió, amely a legszorosabb kapcsolatot mutatja az egyes országok innovációs összteljesítményével.

Horváth Bálint: Tovább a fenntartható fehérítés útján
Elismerően ír a magyar gazdaság fehéredéséről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban közzétett jelentése. Az IMF üdvözli az adóigazgatás reformja kapcsán elért eredményeket: a gazdaság további fehérítését és az adóbeszedés mértékének jelentős javulását. Az adórendszer és a központi költségvetés bevételi oldalának stabilitását a 2018-as költségvetési törvénytervezetről pénteken közzétett számvevőszéki vélemény is visszaigazolta, az ÁSZ ugyanis a tervezett bevételeket 100 százalékban megalapozottnak minősítette. Mindez azt mutatja, hogy beindult a "fenntartató kifehérítés" spirálja - amiről a Pénzügyi Szemle Online-on többször is írtunk.

Szilas István - Dr. Horváth Margit: Az önkormányzatok és a társaságaik működési-gazdálkodási kockázatai - a számvevőszéki tapasztalatok összegzése
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011 óta végzi az önkormányzatok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok teljes körű ellenőrzését. Az ezzel kapcsolatban felgyülemlett ellenőrzési tapasztalatokat a most társaságok esetében ezek a kockázatok emelkedtek. Ebben szerepet játszik a velük kapcsolatoselkészült tanulmányában összegezte. Az elemzés megállapította, hogy a 2011-2014 közötti időszakban -€“ a település nagysága szerint differenciáltan - az önkormányzatok pénzügyi stabilitását érintő kockázatok mérséklődtek. Az általuk tulajdonolt gazdasági  önkormányzati tulajdonosi joggyakorlásból eredő kockázatok növekedése.

Elemzések, jelentések, tanulmányok

Botos Katalin: Pénzelmélet-történet
Ha pénz, akkor inkább elmélet vagy inkább gyakorlat? Milyen messzire érdemes visszatekinteni a közgazdaságtan és a pénzügyek terén? A más körülmények, más társadalmi rendszerekben megszületett megállapítások megállják-e a helyüket a modern gazdaság és társadalom viszonyai közepette? Hogy jön létre a pénz, a hitel, a kölcsön és mit jelent a forrásokból történő hitelezés? Az alábbiakban Botos Katalin közgazdász professzor elemzését publikáljuk, aki nem csak megélte, de aktívan részt is vett a rendszerváltás előtti és utáni magyar gazdasági és pénzügyi élet szervezésében.

A fenntartható bioüzemanyagokat vizsgálta az Európai Számvevőszék
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2020-ra a közlekedésben a megújuló forrásokból származó energia részaránya az ágazat teljes energiafogyasztásának legalább 10 százaléka legyen. Az Európai Számvevőszék különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság elismerési eljárásának és az önkéntes rendszerek ezt követő felügyeletének hiányosságai miatt a bioüzemanyagok fenntarthatóságának uniós tanúsítási rendszere nem teljesen megbízható. A közlekedésre vonatkozó 10 százalékos cél elérése tekintetében a számvevők azt tapasztalták, hogy ezeket a statisztikai adatokat túlbecsülhetik, mivel a tagállamok fenntarthatóként jelenthetnek be olyan bioüzemanyagokat, amelyeknek fenntarthatóságát nem ellenőrizték. Cikkünkben az Európai Számvevőszék különjelentését mutatjuk be.