Havi Összefoglaló

Ez történt 2017 márciusában

2017. március 31. 10:32:23
Márciusban további három tanulmányt publikáltunk a Pénzügyi Szemléből, ezen túl bemutattuk, hogyan működik Brit Columbia tartományi számvevőszéke, megvizsgáltuk, hogyan kezelte a magyar állam a rábízott vagyont 2010 és 2014 között, bemutattuk a Diplomata Magazin által készített Domokos László interjút, elemeztük az uniós források felhasználását, megvizsgáltuk a világ 52 számvevőszékének kommunikációs palettáját, ezen belül is az Állami Számvevőszék kommunikációját, továbbá áttekintettük a Diplomás Pályakövetési rendszer működését.


Hogyan kezelte az állam a rábízott vagyont 2010 és 2014 között?
Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás alapvető feltétele az állami feladatok ellátásának és ez által a társadalmi szükségletek kielégítésének. Az Állami Számvevőszék erre tekintettel és egyben jogszabályi kötelezettségének is megfelelve, rendszeresen ellenőrzi az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlást. Az egyes jelentések megállapításai 2010 óta folyamatosan hozzájárulnak a terület működésének és átláthatóságának fejlődéséhez. A 2015-ös év értékelésének közeljövőben várható lezárása előtt áttekintést adunk az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzésének eddigi tapasztalatairól, tendenciáiról.

A jelentős beruházások nyomában - Így ellenőriz Brit Columbia tartományi számvevőszéke
Kanada szinte minden nemzetközi összehasonlításban - legyen az versenyképesség, átláthatóság, életminőség - a világ legfejlettebb országai között szerepel. Hogyan csinálják, mi a titkuk? A kérdésre Brit Columbia számvevőszékének segítségével igyekszünk válaszolni, megvizsgáljuk, hogyan ellenőrzik Kanada legnyugatibb tartományának számvevői a jelentős beruházásokat.

Domokos László: Magyarország stabil lábakon áll
Interjút közölt legfrissebb lapszámában Domokos Lászlóval a Diplomata Magazin. Az Állami Számvevőszék elnöke a költségvetés állapotáról, a kórházak gazdálkodásáról és az európai uniós fejlesztési források felhasználásáról is kifejtette véleményét. Az interjú a magazin márciusi-áprilisi lapszámában olvasható.

Horváth Bálint: Befektetésként kell kezelni az uniós forrásokat
Ismét a közérdeklődés középpontjába került az európai uniós források hatékony felhasználása. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több alkalommal felhívta a Kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források "elnyerése" vált, nem érvényesült a projektmenedzsment szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték.

Az online kommunikáció élmezőnyében

Európai összehasonlításban is élen jár az online kommunikációs eszközök bevezetésében és naprakész alkalmazásában az Állami Számvevőszék - derült ki egy nemrégiben elvégzett felmérés eredményeiből. Az elemzés a világ 52 számvevőszékének kommunikációs palettáját vetette össze, és kimutatta: az ÁSZ többek között a jelentések angol nyelvű elérhetőségében, a teljesítménymérésben és a hasznosulás tekintetében is az elsők között szerepel.

Pulay Gyula - Právitzné Pejkó Noémi - Timár Balázs - Vasvári Tamás: Elemzés a Diplomás Pályakövetési rendszer működéséről
Elemzést készített az Állami Számvevőszék a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) működéséről a terület ÁSZ által koordinált nemzetközi ellenőrzését követően. A megállapítások bemutatása mellett az elemzés elsősorban az ellenőrzés által feltárt két problémát járja körül. Az egyik a megkérdezett diplomások alacsony válaszadási aránya. A másik pedig az, hogy a fiatal diplomások külföldi munkavállalásáról nyert adatok nem hasznosultak. Az elemzés szorgalmazza a felsőoktatási intézmény és végzett hallgatói közötti kötődés erősítését, valamint azt, hogy a DPR működtetése és továbbfejlesztése során nagyobb figyelmet kapjon a DPR adatbázis megbízhatóbbá tétele, s ez által a külföldön munkát vállalók elhelyezkedési jellemzőinek részletes vizsgálata.

Tanulmányok a Pénzügyi Szemléből

Maohua Li - Zéman Zoltán - Jing Li: A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hatása a kínai gazdasági fejlődésre
Jelen tanulmány a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) és a kínai gazdasági fejlődés (GF) közötti kapcsolatot vizsgálja meg; a tanulmány célja emellett, hogy referenciaként szolgáljon a kínai kormánytisztviselők, valamint a tőkepiaci befektetők számára. A vizsgálat eredményeképpen a szerzők megállapítják, hogy a CSR viszonylag magas szintje objektívabb gazdasági fejlődést eredményez; ezzel szemben az olyan időszakokban, amikor a vállalatok nem hajlandók a társadalmi felelősségvállalásra, a gazdasági fejlődés a szokásos.

Pálinkó Éva - Svoób Ágnes: A vállalati csőd bekövetkezésének fő okai és a csődhöz vezető folyamat
A tanulmány a csődeljárás gazdasági hatékonyságának vizsgálatára irányuló kutatás részeként egy hazai széles körű, reprezentatív mintán végzett empirikus vizsgálat alapján igazolja, hogy a csőd bekövetkezését egy pénzügyileg/gazdaságilag jól leírható folyamat előzi meg. Magyarországon a vállalatok csődbe jutásának eredendő oka a nem megfelelő hatékonysággal működtetett eszközportfólió, amelynek első tünetei már 4-5 évvel a csőd előtt láthatóvá válnak. Az alacsony eszközhatékonyság hatására kimutatható a vállalatok növekvő finanszírozási áttétele, majd a két hatás eredőjeként a vállalati likviditáshiány a jogi értelemben vett csőd kritériuma. Ez a kutatás hozzájárul a csőd gazdasági tartalmának tisztázásához, lehetővé téve a csődindítás hatékonyságának megítélését. Rámutat arra, hogy a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok reorganizációjának sikere nem az adósság restrukturálására vonatkozó egyezségen, hanem az értékteremtés helyreállításán múlik.

Gábossy Ákos: Újabb irányzatok a közösségi finanszírozásban
A népszerű online crowdfunding-platformokon zajló pénzakvizíciós kampányok megállíthatatlan expanzióban vannak, a jelenség egyre többeket ér el, a szektor évente megduplázza forgalmát. A közösségi finanszírozás a fintech egyik legdinamikusabban növekvő szegmense, ugyanakkor a tudományos világ jogos szkepticizmussal viszonyul az eredeti modell fenntarthatóságához és működési hátteréhez. A bankok pozícióját egyelőre védi a törvényi és szabályozási háttér, a digitálisan fejlett felhasználók azonban pénzügyeik intézése során is keresik a pénztárcakímélő és kényelmes megoldásokat. Egyes becslések szerint a fintech-szektor előretörése okán a bankok bevételei közel 20 százalékkal csökkenhetnek 2023-ig, tíz éven belül pedig az alkalmazottak egyharmada veszítheti el munkáját. A tőkebefektetési alapú közösségi finanszírozási modell a hagyományos vállalat- és projektfinanszírozási technikák alternatívájává válhat. Az internetes tőkeakvizíciós platformok közösségformáló ereje erős, az egyes kampányok marketingkommunikációs célokat is szolgálhatnak.