Hírek

A legnagyobb környezet-egészségügyi veszélyre fókuszálnak a Számvevőszékek

2017. szeptember 27. 09:50:00
A legújabb kutatások alapján a légszennyezés korunk legnagyobb egészségügyi problémája. A szálló porban lévő káros anyagok nélkül ugyanis Magyarországon akár egy évvel is tovább élhetnénk. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Kínában és Indiában, ahol akár 3-4 évet is elvesz az emberek életéből az okozott légszennyezés. A károsanyag-kibocsátás csökkentése a párizsi klímacsúcson elfogadott fenntartható fejlődési célkitűzések között is kiemelt szerepet kapott, a legutóbbi New York-i klímavédelmi tanácskozáson Áder János köztársasági elnök is beszélt a problémáról. Az Európai Számvevőszék tájékoztatójából pedig kiderül: a légszennyezettségből fakadó egészségügyi kiadások egészségügyben jelentkező tovagyűrűző költségei összességében meghaladják az évi 330 milliárd eurót. Az Állami Számvevőszék 2016-ban tűzte zászlajára a levegőszennyezés visszaszorításának támogatását. Az ÁSZ a kontinens tizenöt országának legfőbb ellenőrző intézményével és az Európai Számvevőszékkel együttműködve vesz részt abban a 2016-ban indult kezdeményezésben, ami a levegő minőségét befolyásoló intézkedések ellenőrzését tűzte ki célul.

Hochbaum Dániel

Korunk legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata nem más, mint a légszennyezés az Egészségügyi Világszervezet szerint. A levegőben lévő szilárd részecskekoncentráció (PM) (1), vagyis a szálló por szennyezettsége elsősorban a nagyvárosokban, ipari térségekben jelent óriási egészségügyi kockázatot. A légszennyezésből fakadóan ugyanis többszörösére emelkedhet a légzőszervi és szívbetegek aránya, nő a stroke kockázata és a tüdőrák valószínűsége is. A legfrissebb becslések szerint a világon mintegy 4,5 milliárd ember van kitéve a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatnak. Csupán Európában évente 450 000 korai halálozást okoz a légszennyezettség az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) adatai szerint.

A levegőminőségnek tehát egyértelműen van a várható élettartamra gyakorolt hatása, melyet a levegőminőség-élettartam (Air Quality-Life Index [AQLI]) mutató mér. A mutató egészen pontosan azt számszerűsíti, hogy az egyes országok lakói átlagosan hány évvel élhetnének tovább, ha az adott ország légszennyezése a WHO által elfogadott egészségügyi határérték alá csökkenne. A mutató alapján, Magyarországon az átlag magyar életéből egy évet vesz el a légszennyezés.

A figyelemfelhívásra nagy szükség van, ugyanis szintén az EKÜ adatai szerint a legfontosabb légszennyező anyagokat tekintve az utóbbi két évben szinte minden esetben romlás tapasztalható az emissziós adatokban a 2008-tól egyébként folyamatosan javuló tendenciában (A jelenség aligha független a 2008-as világgazdasági válság okozta gazdasági zsugorodástól). Az adatok szerint a PM2,5-ös, tehát 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű porrészecskék aránya ugrott meg a leginkább az utóbbi években, ami azért is sajnálatos, mert ezek könnyen lejutnak a tüdőbe, így jóval mérgezőbbek a PM10-es porrészecskéknél. A koromrészecskék (BC) (2) koncentrációja szintén nőtt az elmúlt két évben abszolút értéken, és arányosan a mérési bázisévhez, 2000-hez hasonlítva is.

 

Az Európai Számvevőszék is aktív a témában: legfrissebb felmérése szerint az energiatermelés és az energiafelhasználás felelős az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 79 százalékáért. Az Unió ezzel kapcsolatban azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 20%-al, 2030-ra pedig 40%-al csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Számvevőszék állapotfelmérése szerint van még mit tenni, hogy a kitűzött célokat elérje a közösség, ahhoz ugyanis az üvegházhatású gázok további csökkentése szükséges. Szeptember elején az ECA közzé is tette a légszennyezés miatt fellépő egészségügyi kockázatok csökkentésére irányuló uniós fellépések hatékonyságával kapcsolatos előzetes tájékoztatóját. Ebben az ECA kiemeli, hogy 1990 óta szignifikánsan csökkent az üvegházhatású gázok átlagos kibocsátása a kontinensen, európai szinten a PM2,5-ös porrészecskék 36%-al, a nitrogén-oxid koncentráció 55%-al csökkent, ugyanakkor még mindig jelentős intézkedések szükségesek a vállalások teljesítéséhez. A légszennyezettségből fakadó egészségügyi kiadások egészségügyben jelentkező tovagyűrűző költségei az ECA szerint összességében meghaladják az évi 330 milliárd eurót.

A terület kiemelt fontosságára figyelemmel az Állami Számvevőszék is zászlajára tűzte a levegőszennyezés visszaszorításának támogatását. Az ÁSZ a kontinens tizenöt országának legfőbb ellenőrző intézményével és az Európai Számvevőszékkel együttműködve vesz részt abban a 2016-ban indult kezdeményezésben, ami a levegő minőségét befolyásoló intézkedések ellenőrzését tűzte ki célul. A résztvevő számvevőszékek ellenőrzéseiből közös jelentés is készül majd, feltárva a határokon átnyúló problémákat és megoldási lehetőségeket. A program során az ÁSZ ellenőrzi - uniós és nemzeti szinten egyaránt- a levegőminőség javítását szolgáló intézkedések hatékonyságát, az erre fordítható források elköltésének eredményességét. Az ellenőrzés 2017 áprilisában indult, mára elkészültek a számvevők ellenőrzési megállapításait tartalmazó számvevői ajánlások, amelyek a publikus ÁSZ jelentés elkészítését alapozzák meg.

A levegő minőségének javítása egyre fontosabb területe a klímavédelemnek: a 2015 decemberében Párizs mellett megtartott globális klímacsúcson elfogadott célkitűzések, valamint az ENSZ úgynevezett SDG (Sustainable Development Goals) céljai között is kiemelt helyen szerepel a káros anyagok kibocsájtásának csökkentése. Áder János köztársasági elnök legutóbb két hete New Yorkban szólalt fel az ügyben az ENSZ klímavédelmi tanácskozásán, melyben szorgalmazta a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezésben részt vevő városok, tartományok és szövetségi államok körét.

Az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a Magyarország által is vállalt klímavédelmi, ezen belül többek közt a levegőminőséget érintő célok megvalósításának támogatására, ellenőrzéseivel valamint tapasztalatai összegzésével hozzájárul a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést érintő célkitűzések teljesítéséhez. Ennek gyakorlati megvalósításaként 2010 óta az Állami Számvevőszék számos ellenőrzése kapcsolódott közvetlenül vagy közvetve a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témaköréhez, és az ÁSZ több megállapítása, javaslata hasznosult a gyakorlatban, hozzájárulva ezzel a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesítéséhez. Az ÁSZ küldetésének tekinti, hogy ellenőrzéseivel hozzájáruljon a környezetvédelmi célok eléréséhez, így támogatva a fenntartható fejlődést.

Jegyzetek:

(1) A szálló porban lévő szilárd részecskék különböző kémiai tulajdonságú szemcsék keverékéből áll. A részecskék átmérőjét a kutatók mikrométerben fejezik ki, ezt jelzik PM-el. Ez a mértékegység azért is fontos, mert a légutakba a 10 pikométernél (PM10) kisebb átmérőjű szemcsék képesek behatolni, így ezek károsító hatásával kell számolni. Így a PM10 az adott levegőmintában lévő por részecskék 50%-ának 10 mikronnál kisebb átmérőjű képviselőinek tömegkoncentrációját mutatja.

(2) A koromrészecskék a széntartalmú anyagok tökéletlen égése során keletkeznek és kerülnek a levegőbe. Nagy koncentrációban szabadul fel például a dízelüzemi gépjárművek kipufogógázaiban.


Hochbaum Dániel, az Állami Számvevőszék nemzetközi referense