Hírek

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról

2017. szeptember 27. 09:37:25

A 2017-re vonatkozó hazai adósságszabályoknak várhatóan megfelel a kormányzati szektor adósságának alakulása -€“ áll az Állami Számvevőszék friss költségvetési elemzésében. Az idei év során az uniós módszertan szerint értelmezett GDP arányos kormányzati adósság csökkenése várható. Az elemzésben számszerűsített többletbevételek, valamint többletkiadások eredményeként az államháztartás év végi pénzforgalmi egyenlege 76-108 Mrd Ft-tal kedvezőtlenebb lehet a tervezetthez képest.

Dr. Pulay Gyula -€“ Dr. Simon József

A Költségvetési Tanács (KT) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői elemzést készítettek a 2017. év első félévi költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb makrogazdasági körülményekről és a költségvetés bevételi és kiadási oldalán jelentkező kockázatokról. Az ÁSZ a honlapján elérhető elemzés elkészítésével is hozzá kíván járulni a KT véleményalkotó munkájához.

Az értékelés módszertana szerint az ÁSZ az első féléves teljesítési adatokat az időarányos eredeti, vagy - ha ilyen van, akkor - az Országgyűlés által módosított előirányzathoz viszonyította. A kormány, az irányító szervek és az intézményi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokat nem összehasonlítási alapként, hanem a költségvetési szervek és a fejezetek teljesítési adatainak elemzésekor vette figyelembe.

Kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók

A GDP átlagos növekedési üteme a 2017. I. félévében 3,6%-ot ért el, amely kis mértékben marad el az éves növekedés a 4,1%-os kormányzati prognózisától. A gazdasági növekedés fő motorját az első félévben az ipari termelés és a szolgáltatások bővülése jelentette. 2017. I. félévében jól teljesített a feldolgozóipar (+7,8%) és az építőipar (+28,6), és kedvezően alakultak a turizmusból származó bevételek is -€“ olvasható az ÁSZ elemzésben.

 

2017. II. negyedévében a végső fogyasztás 2,6%-kal növekedett. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 3,3%-kal nőtt, ugyanakkor a közösségi fogyasztás 1,8%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás dinamikusan, az előző év azonos időszakához képest 21,2%-kal emelkedett. Továbbra is pozitív volt a külkereskedelmi egyenleg, azonban tovább folytatódott az a tendencia, amely szerint az import és az export is jelentősen bővül, és a két mutatószám közül az import növekedése a dinamikusabb -€“ mutat rá az ÁSZ.

 

Az infláció 2017. I. félévi 2,3%-os értéke illeszkedik a gazdasági előrejelzések által felvázolt pályához. 2017. I. félévében tovább javultak a foglalkoztatottsági mutatók - a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az átlagkeresetek jelentős növekedése is megfigyelhető, az átlagos bérnövekedés üteme 12,1%-ot ért el az év első hat hónapjában.

 

A háztartások pénzügyi vagyonának alakulására vonatkozó 2017. I. félévi statisztikai adatok, hasonlóan a 2016-os adatokhoz, azt mutatják, hogy a dinamikus átlagkereset növekedés mellett továbbra is jellemző -€“ a fogyasztás további bővítése helyett -€“ a pénzügyi megtakarítások képzése -€“ mutat rá az ÁSZ elemzése. 2016. év végéhez képest az idei év első félévében a háztartások nettó pénzügyi vagyona -€“ a pénzügyi kötelezettségek kismértékű csökkenése mellett – 4,3%-kal, 1535,2 Mrd Ft-tal emelkedett.

 


A költségvetés közvetlen bevételeinek alakulása

A 2017-re vonatkozó költségvetési bevételek tervezése jellemzően a gazdasági mutatók egységes javulásán és ezen belül is a belső kereslet dinamikus bővülésén alapult. Az első félévi adatok alapján az elemzés megállapította, hogy a kormányzat által prognosztizált gazdasági környezet alapvetően megvalósult, azonban a belső kereslet a vártnál kisebb mértékben bővült.

 

A 2017. év első hat havi költségvetési folyamatok alapján az adóbevételeknél kisebb elmaradás várható az ÁFA, a jövedéki adó, az egyszerűsített vállalkozói adó és a bányajáradék esetében. Ugyanakkor az ÁSZ pozitív kockázatot azonosított a pénzügyi tranzakciós illeték és az államháztartás alrendszereiből származó befizetéseken belül az egyéb bevételek esetében.

A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél összességében 90-121 Mrd Ft bevételkiesés várható az előirányzathoz képest, amelyet a várható 10-18 Mrd Ft többletbevétel részben kompenzál -€“ derül ki az ÁSZ elemzéséből.

Költségvetési fejezetek bevételeinek és kiadásainak alakulása

A bevételek 43,6 %-a, 1230,7 Mrd Ft a költségvetési szerveknél, 55,2%-a, 1559,0 Mrd Ft a fejezeti kezelésű előirányzatoknál került megtervezésre. A kiadások 78,9%-a, 8441,2 Mrd Ft a költségvetési szerveket és a fejezeti kezelésű előirányzatokat érinti.

Az ÁSZ elemzése szerint a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok 2017. I. félévében 1275,7 Mrd Ft bevételt teljesítettek, ez a módosított előirányzat 37,7%-át teszi ki. A költségvetési szerveknél 2017. I. félévében a módosított bevételi előirányzat 83,8%-a, 1031,2 Mrd Ft bevétel realizálódott. A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételi előirányzata 1559,1 Mrd Ft, amelyből az első félévben 244,4 Mrd Ft, a bevételi előirányzat 15,7%-a teljesült.

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról


A kiadási előirányzatok esetén 2017. I. félévében 4322,6 Mrd Ft, a módosított kiadási előirányzat 39,3%-a teljesült. A fejezetek időarányos kiadási előirányzatainak teljesülései 2017. I. félévében jellemzően az időarányos érték alattiak voltak. A felülről nyitott előirányzatok esetében a költségvetési fejezetek 2017. I. félévében a 3818,6 Mrd Ft módosított kiadási előirányzat 46,2 %-át használták fel.

Az elemzés a fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési szervek összessége tekintetében teljesülési kockázat nem mutatott ki.

Az uniós programok teljesítésének alakulása

Az uniós szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 84,1%-a a 2014-2020. közötti programozási időszak keretében meghirdetett kohéziós politikai operatív programokhoz kapcsolódik. A 2017. I. félévi kiadások az éves előirányzat 48,6%-át érték el. A legnagyobb összegű kifizetés az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (259,4 Mrd Ft) és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (174,7 Mrd Ft-ot) keretében történt. A szakmai fejezeti kezelésű uniós kiadási előirányzatokon belül a legnagyobb részarányt képviselő Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programban rendelkezésre álló 560,3 Mrd Ft-ból az első félévben 170,6 Mrd Ft-ot fizettek ki.

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról


Az uniós szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételének teljesítése 2017. I. félévében a módosított előirányzathoz képes mindössze 7,1% (110,3 Mrd Ft) volt. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál teljesült kiadások és uniós bevételek közötti különbség jelentős nagyságrendű, 723,0 Mrd Ft. A szakmai fejezetű kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek teljesülése kockázatot hordoz, ennek indoka az Európai Bizottsággal való elszámolás idei évben való teljesülésének bizonytalansága.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek előirányzata 2017-ben 62,5 Mrd Ft-ot tesz ki, amely a 2017. I. félévi adatok alapján 89,6%-on teljesült. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek magas arányú teljesülése annak köszönhető, hogy a fő bevételi forrást jelentő előirányzatok -€“ kiemelten az ingatlanokkal és ingóságokkal kapcsolatos értékesítési bevételek -€“ kedvezően teljesültek, 2017. I. félévében az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 99,7 Mrd Ft-ot tettek ki, ami a módosított előirányzat 38,4%-a. Az ÁSZ elemzése megállapítja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítése összességében nem hordoz kockázatot.

A helyi önkormányzatok támogatása

A helyi önkormányzatok támogatása a 2017. év első félévben összesen 325,2 Mrd Ft-ban teljesült, amely a módosított költségvetési előirányzat 44,7 %-a. Az önkormányzatok támogatásának előirányzatai a 2017. I-VI. havi adatok elemzése alapján éves szinten várhatóan teljesülni fognak, nem hordoznak kockázatot.

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról

Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek és kiadásainak alakulása

Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy az Elkülönített Állami Pénzalapok (ELKA) 2017. évi költségvetési törvényben meghatározott előirányzataihoz viszonyítva az I-VI. hónap alatt a bevételek 53,6%-ban, a kiadások 40,1%-ban teljesültek. A bevételek időarányos teljesítést meghaladó realizálása, illetve a kiadások időaránytól való elmaradása következtében 2017. I. félévében az ELKA együttesen 101,7 Mrd Ft többletet ért el, ezzel javítva az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlegét.

A társadalombiztosítási alapok (TB Alapok) bevételei a 2017. év I. félévében 48,0%-ra, a kiadások 50,2%-ra teljesültek. Az időarányostól elmaradó bevételek és az időarányost meghaladó kiadások miatt a TB Alapoknál 2017. I. félévében 110,6 Mrd Ft deficit keletkezett, szemben az egész évre tervezett nullszaldós költségvetéssel.

A Nyugdíjbiztosítási Alap (Ny. Alap) esetében kockázatot jelent, hogy a nyugdíjakra fordított kiadások a tervezett mértéket meghaladóan teljesülhetnek. Ennek indoka, hogy az 1,6%-os tervezett infláció és az idei évre vonatkozó tényleges infláció közötti különbség alapján a nyugellátásban részesülők a november hónaptól kiegészítő nyugdíjemelésben részesülnek, visszamenőleges hatállyal az idei évre vonatkozóan. A 2017. évi költségvetés tervezésekor megállapított összeghez képest nagyságrendileg a nyugellátásokra fordítandó kiadások értéke 25-30 Mrd Ft-tal lesz magasabb.

Az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) 2017. évi várható bevételeinél nem prognosztizálható bevétel elmaradás. Várhatóan a szociális hozzájárulási adó és járulékok bevétele (8-10 Mrd Ft-tal) elmarad a tervezettől, ugyanakkor az egészségügyi hozzájárulásból (10-15 Mrd Ft-tal) és az egyéb bevételekből (­8-10 Mrd Ft-tal) a tervezett szintet meghaladó bevétel prognosztizálható. Ezen tendenciák alapján az E. Alap bevételeinek teljesítésében 10-15 Mrd Ft összegű pozitív kockázat valószínűsíthető -€“ mutat rá az ÁSZ elemzése.

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról


A kiadási oldalon, éves szinten a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra tervezett kiadások jogcímnél 15-20 Mrd Ft-os pozitív kockázat, a gyógyszertámogatás jogcímnél 15-20 Mrd Ft, a GYED esetében 8-10 Mrd Ft és az egyéb pénzbeli ellátásoknál 3-5 Mrd Ft kockázat valószínűsíthető. Összességében a 2017. évre vonatkozóan az E. Alap a kockázat nagysága együttesen 11-15 Mrd Ft.

Központi tartalékok

A költségvetési kockázatok kezelésére az Országvédelmi Alapban 66,0 Mrd Ft áll még rendelkezésre, amelynek felhasználásához várhatóan a feltételek adottak lesznek. Az ÁSZ véleménye szerint a rendelkezésre álló szabad tartalék a kimutatott kockázatok jelentős részét képes kezelni az év hátralévő részében.

Költségvetési hiány alakulása

A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2017. I. félévében 911,2 Mrd Ft-ot tett ki. Ezen belül meghatározó tényező a központi költségvetés 902,4 Mrd Ft-os és a TB Alapok 110,6 Mrd Ft értékű hiánya. Ezt valamelyest kompenzálta az ELKA 101,7 Mrd Ft-os többlete.

A pénzforgalmi hiány alakulásában számottevő negatív tényezőt jelentett a közvetlen bevételek időarányostól elmaradó teljesülése (különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és az egyszerűsített vállalkozói adó esetében), az uniós támogatások megelőlegezésével kapcsolatos kifizetések jelentős növekedése, valamint az E. Alapba tartozó egyes előirányzatok időarányos túlteljesítése.

Az ÁSZ elemzésében olvasható számszerű becslés alapján, 2017 végén a bevételi oldalon 32-48 Mrd Ft elmaradás és a kiadási oldalon 44-60 Mrd Ft többletkiadás várható, ami az előirányzotthoz képest együttesen 76-108 Mrd Ft-tal kedvezőtlenebb pénzforgalmi egyenleget jelentene.

Az elemzés nem tér ki az európai uniós támogatások bevételeinek és kiadásainak alakulásával kapcsolatos kockázatok számszerűsítésére a bizonytalansági tényezőkre tekintettel.

A kormányzati szektor adósságának alakulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások alakulása

A kormányzati szektor adóssága négy fő részből tevődik össze. Az adósság értékébe beleszámít a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága.

A kormányzati szektor hazai módszertan szerint számított adósságának alakulására vonatkozó szabályok közé tartozik, hogy az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdése előírása alapján az államadósság-mutatónak folyamatosan csökkennie kell mindaddig, amíg értéke meghaladja a GDP 50%-át. Az államadósság-mutató alakulására vonatkozó szabály továbbá a Gst. 4. § (2a) bekezdése rendelkezése is, amely szerint, ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, az államadósság-mutató csökkenésének a viszonyítási évhez képest legalább 0,1 százalékpontot kell elérnie.

A 2017. évi költségvetési törvény alapján a hazai módszertan szerinti államadósság-mutató számlálójának 2017 végére várható értéke 26 820,6 Mrd Ft, a nevezőjének várható összege 37 279,2 Mrd Ft. Ezáltal az államadósság-mutató év végére tervezett értéke a 2016. évi 73,2%-kal szemben 71,9%-re csökken.

A központi költségvetés adósságának 2017. évre tervezett értéke 26 613,8 Mrd Ft a 2016. évi 25 430,1 Mrd Ft bázishoz képest. Az első félévben bekövetkezett adósságnövekedés az éves tervezett növekmény 74,3%-a volt. Lényegesen változott 2017. I. félévében az adósság összetétele. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy folytatódott -€“ az elmúlt években tapasztalható tendencia -€“ a forintadósság részarányának növekedése. A központi költségvetés féléves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot 1161,5 Mrd Ft összegű nettó forintkibocsátás finanszírozta, amely jellemzően a lakosságnak értékesített állampapírok útján valósult meg. Június végén a lakossági állampapírok állománya 6215,5 Mrd Ft-ot tett ki, ami a 2016. december végi állományt 1147,6 Mrd Ft-tal haladta meg.

Ugyanakkor 2017 júliusában, az előző hónaphoz képest, a központi költségvetés adóssága 259,0 Mrd Ft-tal, 25 906,1 Mrd Ft-ra csökkent. E változás indoka, hogy a devizaadósságon belül a külföldön kibocsátott állampapírok állománya 249,9 Mrd Ft-tal, valamint az egyéb külföldi hitelek állománya 14,5 Mrd Ft-tal csökkent, miközben a forintadósság állománya kis mértékben növekedett. Ezáltal a központi költségvetés idei évre tervezett adósságnövekményének 40,2%-a valósult meg 2017. július végéig.

ÁSZ elemzés a 2017. első félévi költségvetési folyamatokról


A különböző adósságszabályok teljesülése szempontjából figyelembe kell venni az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának alakulását. Az aktuálisan rendelkezésre álló adatok alapján az önkormányzati alrendszer 2017 elején tervezett 150,0 Mrd Ft-os adóssága év végén kedvezőbben, 130,0 Mrd Ft értéken teljesülhet. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága is hasonlóan kedvező tendenciát követ az első félévi adatok alapján. A kedvező változás fő indoka, hogy az önkormányzati alrendszer és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek állampapír állománya növekvő tendenciát mutatott 2017. I. félévben. Ezáltal e tényező a konszolidálást követően az év elején tervezetthez képest nagyobb adósságjavító hatást gyakorol az év hátralévő részében.

A központi költségvetés adósságának első félévi alakulása alapján megállapítható, hogy az államadósság-mutató 2017. évi alakulása várhatóan megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az államadósság-mutató a 2016. év végi értékhez képest csökkenő tendenciát követ és ennek mértéke az ÁSZ véleménye szerint meghaladja a 0,1 százalékpontot.

Az elemzés jelentős nagyságú implicit tartalékot mutatott ki az államadósság-mutató esetében. A 2017. év hátralévő részében a hazai adósságszabályok akkor is teljesülnének, ha az államadósság értéke -€“ a GDP tervezett növekedése mellett -€“ összességében legfeljebb 1456,8 Mrd Ft-tal növekedne. Az implicit tartalék megfelelő fedezetet jelent azon esetekre is, ha a tervezettnél kisebb mértékben magasabb lesz a pénzforgalmi hiány, vagy a GDP növekedése elmarad a várt értéktől.

Az uniós módszertan szerint 2017 első félévében a kormányzati szektoron belül az államháztartás államadósság rátája 2017. június 30-án a GDP 74%-a volt. Ezek alapján az elmúlt félévben a csökkenés mértéke 0,1 százalékpontnak felelt meg. Az ÁSZ elemzése összességében az uniós szabály szerint számított államadósság csökkenését valószínűsíti 2017-re.

Az ÁSZ 2017. I. félévi elemzése itt olvasható teljes terjedelemben.

 

Dr. Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

Dr. Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetője