Hírek

Így maradhat több a zsebünkben

2017. augusztus 7. 15:37:13
A munkát terhelő adók csökkentésére hívta fel a figyelmet egy interjúban az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint egyszerre mérsékelhetők a lakosság és a vállalkozások terhei, illetve szűkíthető a feketegazdaság aránya. A számok azt mutatják, hogy az ÁSZ elnöke által fenntartható kifehérítésnek elnevezett modell működik. Mindezt a 2017. első félévi adóbevételek, az OECD nemrég publikált tanulmánya, valamint az IMF jelentése is alátámasztják. Domokos szerint ezért folytatni kell a megkezdett folyamatokat, aminek köszönhetően több pénz maradhat a becsületesen adózó vállalkozásoknál és dolgozó embereknél.
Horváth Bálint

2016 júniusában egy adóügyi konferencián beszélt először a fenntartható kifehérítés modelljéről az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László akkor úgy vélte: elérkezett az idő, hogy a magyar gazdaság költségvetési stabilizálása és makrogazdasági erősödése után hosszú távú folyamatok induljanak be, elsősorban a versenyképesség fokozása és az életszínvonal emelése érdekében. A 2014-től megindult kedvező költségvetési és makrogazdasági folyamatokat az Állami Számvevőszék ellenőrzései és elemzései is megmutatták, melyek szerint stabil lábakra került a magyar költségvetés.

A fenntartható kifehérítés kulcsa a hatékonyabb adóbeszedés


Az ÁSZ elnökének elmélete abból fakad, hogy az adórendszer átalakításának és az adóbeszedés korszerűsítésének köszönhetően 2015-től megkezdődött a magyar gazdaság fehéredése. Egy 2016-ban a Költségvetési Tanács számára készült közgazdasági elemzés (Belyó P., Növekedési képességünk és a rejtett gazdaság, 2016. október) szerint a 90-es évek közepére Magyarországon a rejtett gazdaság részaránya a bruttó hazai termék 25-30 százalékát tette ki, és némi csökkentés után a 2010-es gazdasági válságot megelőző években is elérte a 25 százalékot. Ez éves szinten mintegy 8-9000 milliárd forint olyan potenciális költségvetési bevételt jelentett, ami különböző illegális tevékenységek következtében nem került befizetésre az államkasszába.

A fenntartható kifehérítés kulcsa a hatékonyabb adóbeszedés.


Az illegális viszonyok felszámolása 2015-től az adórendszer egyszerűsítése és az adóbeszedés korszerűsítése, valamint a hatékonyság fokozása után indult meg. A pozitív folyamatokat a Nemzetközi Valutalap (IMF) 2017 májusában publikált elemzése is alátámasztotta. A teljes terjedelemben itt olvasható jelentés méltatja az adófizetési fegyelem javítása terén elért eredményeket, és az IMF üdvözölte a magyar gazdaság folyamatos fehéredését is, amelyről itt olvashat egy korábbi cikket.

A fenntartható kifehérítést a rejtett gazdaság zsugorítása alapozta meg

A magyar gazdaság megindult fehéredése után - szakértők szerint (Csomós B., Kreiszné Csomós E., Zsugorodik a magyar rejtett gazdaság, 2015. október) ugyanis a feketegazdaság aránya közelíteni kezdett a 20 százalékos mérték felé - a figyelem középpontjába került a versenyképesség, mellyel kapcsolatban felvetődött a béreket és a munkát terhelő adóelvonás magas szintje és az úgynevezett adóék fogalma.

Az adóék egy arányszám, amelynek a számlálójában munkát terhelő összes adó- és járulékteher összege van (beleértve a munkáltató és a munkavállaló terheit), a nevezőben pedig a teljes munkaerőköltség (bruttó bér plusz a munkaadó által fizetendő járulékok). Az adóék tehát azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában (beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit egyaránt).

Az adóék számos dolgot befolyásol. Egyrészt meghatározza, hogy a vállalkozásoknak milyen mértékű járulékbefizetést kell tejesíteniük a foglalkoztatott dolgozóik után. Másrészt közvetlen hatással van arra, hogy a dolgozó emberek mennyi bért kapnak kézhez a hónap elején. A fizetések szintje meghatározza például a lakosság vásárlóerejét, hatással van a megtakarítási és öngondoskodási lehetőségekre és befolyásolja az életszínvonalat.

Magyarországon van tere a munkát terhelő adók csökkentésének

Az OECD egy 2017 áprilisában publikált elemzésében, a 2016-os adatok alapján megvizsgálta, hogy az egyes tagországok esetében milyen mértékű az adóék, vagyis hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában, beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit, korrigálva a családi adókedvezményekkel.

A téma aktualitását mutatja, hogy az Állami Számvevőszék közpénzügyi folyóirata a Pénzügyi Szemle legfrissebb száma is az adó mint társadalompolitikai eszköz fókusszal jelent meg néhány hete. A Pénzügyi Szemle legfrissebb számáért kattintson ide.

Az OECD tanulmánya alapján a Pénzügyi Szemle Online rámutatott, hogy Magyarországon bőven van tere az adócsökkentésnek. Az elemzésből kiderül, 2007-ben - a gazdasági válságot megelőző utolsó évben - az úgynevezett adóék megközelítette az 55 százalékot (2007, 54,5%). Ez a magas mérték hatással lehetett a magyar gazdaság rugalmasságára, elsősorban versenyképességi szempontból, továbbá jelentősen befolyásolta a magyar lakosság teherbíró-képességét, főként az alacsony megtakarítási szint és a magas eladósodás miatt. Az OECD elemzése azt is bemutatja, hogy az adóelvonás mértéke Magyarországon 48,2 százalékra csökkent, miközben az OECD országok átlaga 36 százalék körül mozgott, ami nagyságrendileg megegyezik az EU28 átlagával is.

oecd3jpg_2017080875644_50.jpg


Az átlagos adóék alakulása Magyarországon Forrás: OECD (oecd.org)

Működik a fenntartható kifehérítés modellje

A kedvező folyamatok 2017-ben is folytatódnak, az első hat havi adóbevételeket áttekintve rendkívül szembetűnő, hogy a költségvetés adóbevételei mintegy 140 milliárd forinttal meghaladták a 2016. első félévi adatokat, még úgy is, hogy számos adó-és járulék (pl. áfa) 2017. január 1-től mérséklésre került. Továbbá az Országgyűlés már 2017 júniusában elfogadta 2018-as költségvetést - aminek átláthatóságát az ÁSZ is biztosítja - amelyből látszik, hogy jövőre tovább csökken az úgynevezett adóék, várhatóan mintegy 45 százalékra.

Működik a fenntartható kifehérítés modellje.


A megkezdett úton tovább kell haladni - ezt hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek adott interjúban. Domokos László aláhúzta: a béreket terhelő adók szintje ma Magyarországon több mint 48 százalék, ennél a környékbeli államok elvonása és az unió átlaga is alacsonyabb. "Meg kell célozni a negyvenszázalékos mértéket, az adócsökkentés fedezetét pedig részben a feketegazdaság visszaszorításából kell előteremteni" - fogalmazott az ÁSZ elnöke, ám megjegyezte: egy esetleges nagyobb arányú forgalmiadó-mérséklés veszélyes lehet. Szerinte az áfát nem csökkenteni kell, hanem beszedni.

Az interjúban Domokos László rávilágított: "az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései és kedvező makrogazdasági folyamatai nyomán Magyarország most már a versenyképesség javítására helyezheti a hangsúlyt. Ennek pedig az az alapja, hogy a feketegazdaság elleni lépések, vagyis az adóbeszedés fejlesztése immár több bevételt hoz a költségvetésnek, mint amit a kormány az adóterhek mérséklésére és a bérek emelésére fordít". Ez pedig amellett, hogy versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot, egyszerre szolgálja a lakosság és az állam érdekét. Így maradhat több a dolgozó emberek zsebében.

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa