Hírek

Integritás kockázatok és kontrollok: összehasonlító elemzés

2017. május 18. 10:00:01

A 2016-os Integritás felmérés intézménycsoportokat összehasonlító elemzése rámutat, hogy bár általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázati szint, magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek. A nem megfelelő integritási szinttel rendelkező intézmények emellett jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Számos egyéb megállapítás mellett az elemzés kiemeli, hogy egyes intézménycsoportok, amelyek méltányosságot gyakorolnak, illetve jelentős túlkereslettel néznek szembe, az ajándékok elfogadását nem szabályozzák megfelelően. A gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosítottuk, hogy bizonyos ingatlant hasznosító intézmények nem rendelkeznek önköltségszámítással. A kontrollkiépítettség és az etikus vezetés terén a nagyobb, és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elől.

Az ÁSZ 2011 óta évente végzi el az Integritás felmérést. A felmérés célja a közszféra azon kockázatainak azonosítása, amelyek károsan befolyásolják a közintézmények korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképességét. A felmérés emellett a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok kiépítettségét is feltérképezi. A 2016-os felmérés eredményeit ez alkalommal intézménytípusonként elemeztük. Az intézménycsoportos tanulmány első része az integritási szint megfelelőségét, a kockázatokkal érintett közvagyon nagyságát és egyes, kiemelt jelentőségű kockázati helyzetek kivédésére szolgáló kontrollok elterjedtségét vizsgálja. A tanulmány második része a szervezeti sajátosságok, az etikus vezetés és az integritás szintjének összefüggéseit tárja fel.

Az integritás vagy etikus működés a jól irányított állam egyik sarokköve, amely elősegíti a kormányzásba vetett bizalom fenntartását és a korrupció megelőzését. Az Állami Számvevőszék célja a hazai közszférában az integritás-szemléleten alapuló kultúra kialakításának, elterjedésének és megszilárdulásának elősegítése. Erőfeszítéseinket igazolta, hogy a 2016. évi felméréshez minden eddiginél több, összesen 3002 közintézmény csatlakozott. Az ÁSZ 2016. évi Integritás felméréséről szóló tanulmánya új kérdéseket fogalmazott meg, amelyeket új módszerek segítségével válaszolt meg. Megállapította, hogy a közszféra kockázatai jelentősen csökkentek, míg a kontrollok tekintetében nem találtunk szignifikáns változást.

A felmérés eredményeiről készített intézménycsoportos elemzéseit az Állami Számvevőszék már harmadik éve hozza nyilvánosságra. Intézménycsoportonkénti elemzés készítését az indokolja, hogy a különféle feladatokat ellátó közintézmények ennek segítségével ismerhetik meg ágazatuk eredményeit és vethetik össze azzal saját teljesítményüket. Mindez hozzájárul az integritás-tudatos szemlélet elterjedéséhez. Újdonság, hogy idén elkészült tanulmányunkban a Magyar Államkincstár adatbázisát első ízben kapcsoltuk össze a felmérés eredményeivel. Első alkalommal került sor a kiemelt kockázati helyzetek kezelésére szolgáló speciális kontrollok önálló vizsgálatára is. Ezúttal nem külön-külön jelentések készülnek az egyes ágazatokról, hanem egy tanulmányban mutatjuk be a tapasztalatokat, míg az intézménycsoportonkénti részletes eredményeket egyoldalas értékelőlapokon foglaltuk össze.

A tanulmányban arra kerestünk választ, hogy az intézménycsoportok kockázatainak kontrollokkal való lefedettsége megfelelő-e. Alább az intézménycsoportok kockázat-indexét, és az azt mérséklő kontrollok indexeit egységes koordináta-rendszerben ábrázoltuk. A trendvonal feletti régióban található intézmények integritás szintjét megfelelőnek, a trendvonal alatt elhelyezkedőket nem megfelelőnek tekintettük, a válaszadókat jellemző lineáris regresszió alapján.

 


A tanulmány rámutat, hogy bár általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázati szint, magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek az egyes területeken. Vannak olyan intézménycsoportok, amelyeknek a magas integritási kockázatok mellett szembe kell nézniük azzal is, hogy kockázataikat kontrolljaik nem megfelelő mértékben fedezik (helyi önkormányzatok, felsőoktatás, egészségügyi intézmények). A kormányzati és területi igazgatási szervek extrém magas kockázataihoz kiemelkedően magas szintű kontrollkiépítettség társul.

Döntő jelentősége van annak, hogy a közpénz milyen integritási helyzetben van, hiszen a jelentős forrásokkal gazdálkodó intézményeknél az integritási kockázat és annak lehetséges hatása is magasabb.

 


A nem megfelelő integritási szinttel rendelkező intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Az egészségügyi, területi igazgatási és kormányzati szervek ezen túl jelentős uniós támogatásban is részesültek. A nem megfelelő integritási szint tehát jelentős forrásokat fenyeget.

További veszélyt jelent, ha a közintézmények méltányosságot gyakorolhatnak, de ezzel nem párosul az ajándékok elfogadásának szabályozása. A korrupciós nyomást tovább fokozza, ha a közjavak iránti keresletet az intézmények nem tudják kielégíteni. Ezért egyes kiemelt jelentőségű, speciális korrupciós veszélyhelyzeteket önállóan is feltérképeztünk. Megállapítottuk, hogy nincs összefüggés aközött, hogy milyen mértékben áll fenn a kockázat az egyes intézménycsoportokban és, hogy mennyire szabályozzák Az ajándék elfogadás rendjének szabályozottsága nem követi a fenti két kockázat mértékét. Azt találtuk, hogy vannak olyan intézménycsoportok, amelyek gyakorolják a méltányosság egyes formáit, de az ajándékok elfogadását csekély mértékben szabályozzák (egészségügy, szociális ellátó intézmények, felsőoktatás).

Az ingatlanhasznosítás és önköltségszámítás tekintetében trendszerű összefüggést találtunk: azaz a nagyobb volumenű ingatlanhasznosítók, inkább alkalmaznak önköltségszámítást. A gazdálkodás egészét is érintő kockázatként állapítottuk meg ugyanakkor, hogy az ingatlant hasznosító önkormányzatok és a területi igazgatási szervek fele nem rendelkezik önköltségszámítással (3. ábra).

 


Az ÁSZ az állammenedzsment megújításával kapcsolatban már felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század kihívásaival új típusú vezetők nézhetnek szembe. Ezért a tanulmány második része az etikus vezetés elterjedtségét és a szervezeti megoldások integritási hatásait kutatta. Megállapítottuk, hogy az etikus vezetés egyes területei jelentős hatást gyakorolnak a szervezet kontrolljainak kiépítettségére. Az etikáról való párbeszéd területén (képzés, etikai szabályzat) tapasztalt intézményi teljesítmény jelentős hatással van a kontroll-kiépítettségre, azonban e területen a legszembetűnőbb az intézmények elmaradása is. Az Igazságügy, a Kormányzati szervek, a Rend- és honvédelem, valamint a Területi igazgatási szervek körében jellemző leginkább az etikus vezetést jellemző mechanizmusok jelenléte. Jellemzően a nagyobb, és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elől a magas kontrollkiépítettség, az etikus vezetés területén.

Az elemzésről részletesen olvashatnak alább:

- Elemzés a közszféra integritási helyzetéről intézménycsoportonként - 2016
- Az egyes intézménycsoportokról szóló értékelőlapok