Hírek

Miért érdemes csökkenteni a munkát terhelő adókat?

2017. augusztus 9. 17:06:16
A munkát terhelő adók további csökkentését javasolta egy interjúban az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László aláhúzta: a béreket terhelő adók szintje ma Magyarországon több mint 48 százalék, ennél a környékbeli államok elvonása és az Európai Unió átlaga is alacsonyabb. Ezért meg kell célozni a negyvenszázalékos mértéket - fogalmazott az ÁSZ elnöke. Az OECD 2017 áprilisában publikált elemzése alátámasztja, hogy az OECD, az EU28 tagállamok átlaga, illetve a környező országok adóelvonása is a magyar szint alatt van.
Horváth Bálint

Az OECD egy 2017 áprilisában publikált elemzésében, a 2016-os adatok alapján megvizsgálta, hogy az egyes tagországok esetében milyen mértékű az úgynevezett adóék, vagyis hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában, beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit, korrigálva a családi adókedvezményekkel.

Az adóék egy arányszám, amelynek a számlálójában munkát terhelő összes adó- és járulékteher összege van (beleértve a munkáltató és a munkavállaló terheit), a nevezőben pedig a teljes munkaerőköltség (bruttó bér plusz a munkaadó által fizetendő járulékok). Az adóék tehát azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában (beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit egyaránt).

Az OECD tanulmánya alapján a Pénzügyi Szemle Online rámutatott, hogy Magyarországon bőven van tere az adócsökkentésnek. Az elemzésből kiderül, 2007-ben - a gazdasági válságot megelőző utolsó évben - egy gyermektelen dolgozó adóelvonása megközelítette az 55 százalékot (2007. 54,5%), ami a legmagasabb volt az Európai Unióban. Az OECD elemzése azt is bemutatja, hogy 2011. és 2015. között Magyarországon az adóelvonás mértéke a 49 százalékos szint körül stagnált, majd 2016-ban csökkent 48,2 százalékra.

Az átlagos adóék alakulása Magyarországon Forrás: OECD (oecd.org)

Az átlagos adóék alakulása Magyarországon Forrás: OECD (oecd.org)

A környező országokban alacsonyabb az adóelvonás mértéke


Ha a munkát és a béreket terhelő adók szintjét vesszük górcső alá a környező országok tekintetében, eltérő adóelvonási szintek rajzolódnak ki. A Visegrádi-országok közül Csehországban 43 százalék, Szlovákiában 41,5 százalék, Lengyelországban pedig 35,8 százalék volt az adóelvonás mértéke 2016-ban. Ez utóbbi megegyezik az OECD tagállamok átlagával (36%). A további szomszédos országok közül Ausztriában 47,1 százalék, Szlovéniában 42,7 százalék volt az adóék 2016-ban, az Európai Unió 28 tagállamának átlaga pedig 35 százalék alatt (34,9%) volt.

A környező országokban alacsonyabb az adóelvonás mértéke.

Ha a kétezres évek tendenciáit vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy Csehországban 2000. óta folyamatosan a 42-43 százalékos szinten volt az adóelvonás mértéke. Szlovákiában 2004-2005-ben volt egy mintegy 4 százalékos (42,2%-ról 38,0%-ra) mérséklés, majd enyhe emelkedés volt tapasztalható és 2013. óta folyamatosan valamivel 41 százalék fölött van az adóék szintje. Lengyelországban - ahol a V4-ek közül a legalacsonyabb a munkát terhelő adóelvonás - 2000. és 2007. között 38-39 százalék volt a béreket terhelő adószint, majd 2008-ban volt egy közel 4 százalékos mérséklés 34,7 százaléka. Azóta fokozatosan, mintegy 1 százalékkal emelkedett a lengyel adóék szintje, 2016-ban 35,8 százalék volt.

Folyamatosan mérséklődik a munkát terhelő adóelvonás Magyarországon

Természetesen a különböző - elsősorban családtámogatási - kedvezmények jelentősen, és az egyes országokban eltérő mértékben befolyásolják az adóelvonás mértékét. Magyarországon az egy átlagkeresővel rendelkező kétgyermekes párok esetében 2016-ben 33,8 százalék volt az adóék mértéke, ami azt jelenti, hogy az átlagkeresős szülő teljes munkaerőköltségének ekkora részét vonta el az állam a családi adókedvezményeket is figyelembe véve. Továbbá az Országgyűlés már 2017 júniusában elfogadta 2018-as költségvetést - aminek átláthatóságát az ÁSZ is biztosítja - amelyből látszik, hogy jövőre tovább csökken az úgynevezett adóék, várhatóan mintegy 45 százalékra.

A megkezdett úton tovább kell haladni - ezt hangsúlyozta az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek adott interjúban. Domokos László aláhúzta: a béreket terhelő adók szintje ma Magyarországon több mint 48 százalék, ennél a környékbeli államok elvonása és az unió átlaga is alacsonyabb. "Meg kell célozni a negyvenszázalékos mértéket, az adócsökkentés fedezetét pedig részben a feketegazdaság visszaszorításából kell előteremteni" - fogalmazott az ÁSZ elnöke, ám megjegyezte: egy esetleges nagyobb arányú forgalmiadó-mérséklés veszélyes lehet. Szerinte az áfát nem csökkenteni kell, hanem beszedni.

Az interjúban Domokos László rávilágított: "az elmúlt évek gazdaságpolitikai lépései és kedvező makrogazdasági folyamatai nyomán Magyarország most már a versenyképesség javítására helyezheti a hangsúlyt. Ennek pedig az az alapja, hogy a feketegazdaság elleni lépések, vagyis az adóbeszedés fejlesztése immár több bevételt hoz a költségvetésnek, mint amit a kormány az adóterhek mérséklésére és a bérek emelésére fordít". Ez pedig amellett, hogy versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot, egyszerre szolgálja a lakosság és az állam érdekét. Így maradhat több a dolgozó emberek zsebében.

A témáról ide kattintva olvashat egy korábbi cikket.

Horváth Bálint, az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa