Interjú

A család lehet a távmunka egyik nyertese

2021. január 8. 07:00:01
A foglalkoztatás átalakulása jelentős és rugalmas változásokat hozott az életünkben. Úgy vélem, a távmunka hosszú távon is fenntartható, az ország számára jelentős gazdasági előnyt hordoz, míg az egyének és a családok számára rengeteg új lehetőséget kínál. Interjú Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével.

Az Állami Számvevőszék frissen megjelent elemzése azt értékeli, milyen lehetőségeket és kihívásokat támaszt a távmunka és az otthoni munka szélesebb alkalmazása, valamint, hogy a járvány nyomán milyen tapasztalatok születtek és azok milyen hatással vannak a munka világára. Hogyan látja, kijelenthető, hogy a távmunka nyertese a család?

Úgy fogalmaznék inkább, hogy a család is lehet a nyertese. Hiszen vannak olyan munkavállalók, akik azért nem tudtak eddig teljes munkaidőben dolgozni, mert - például gyerekek gondozása vagy az idős rokonok ápolása miatt - nem tudtak távol lenni a családjuktól. Mivel napjainkban az értekezletek, a konferenciák és a képzések széles köre is az online térben zajlik, így a munkavállalóknak ezen alkalmak miatt sem kell már hosszú napokat távol tölteni a családjuktól.

Fontos beszélni azokról is, akiknek a távmunka miatt nem kell naponta hosszú órákat ingázni az otthonuk és a munkahelyük között. Rengeteg olyan fiatal van, akik az elmúlt években azért kényszerültek a fővárosba, vagy nagyobb városokba költözni, mert az otthonuk környezetében nem találtak a végzettségüknek megfelelő munkahelyet. Úgy gondolom, hogy számukra is nagy lehetőségeket kínálnak a foglalkoztatásban végbement átalakulások.

Talán bele sem gondolunk, de az otthoni munkavégzés lehetősége jelentős hatást gyakorolhat az ingatlanpiacra is. Beruházások, ingatlanfejlesztések kezdődhetnek meg azzal a céllal, hogy a háztartás minden dolgozó tagja számára megfelelő, kényelmes munkakörnyezetet kerüljön kialakításra a családi otthonban. Az ingatlanárak változásaiból pedig már az is egyértelműen látszik, hogy a járvány okozta bezártság hatására egyre több család keresi otthonát az agglomerációban. Láthatjuk tehát, hogy a foglalkoztatás átalakulása sokkal jelentősebb változásokat hordoz a környezetünkben annál, mint, hogy ezentúl nem kell bejárni az irodába dolgozni. Magam részéről, őszintén hiszek egy pozitív, fenntartható átalakulásban, amely amellett, hogy az egyének és a családok számára rengeteg lehetőséget kínál, az egész ország számára jelentős gazdasági előnyt jelent majd.

Már 2020 tavaszán arról beszélt egy interjúban, hogy új munkakultúra fog megjelenni és nagyobb teret kap majd a távmunka, a részmunkaidő és az otthoni munkavégzés is. Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? Rugalmas megoldások születtek a munkaerő piacán?

Egészen mostanáig az Európai Unió átlagához képest elavultabb foglalkoztatási szerkezetet mutatott a magyar munkaerőpiac, azaz a munkavállalók jellemzően az otthonuktól távol, napi nyolc órában, a hét minden munkanapján dolgoztak.

A tavalyi év elején az életünket felforgató válság köszöntött be, amely amellett, hogy kényszereket szült, új lehetőségeket is mutatott a gazdaság szereplői számára. Hirtelen azok lettek a sikeres ágazatok, amelyek felismerték, hogy a működés, a foglalkoztatás, valamint a túlélés alapfeltétele az otthoni munkavégzés bevezetése. Azok tudtak az elmúlt időszakban a legeredményesebben működni, akik kihasználva az informatika, a digitalizáció és a nyugat-európai fejlődési trendek eredményeit, a leggyorsabban át tudtak állni és a leghatékonyabban meg tudták szervezni az otthoni munkavégzés, a távmunka körülményeit.

A család lehet a távmunka egyik nyertese

A dolgozók széles köre napjaikban már nem az irodákban vagy a munkahelyeken kezdik el a napi munkavégzést, hanem a saját otthonukban kialakított munkaállomásaikon. A munkavállalók részéről ez az új kényszerhelyzet sok esetben sokként hatott, különösen azok számára, akiknek az óvodák és az iskolák bezárása miatt a nevelési munka kihívásaival is meg kellett küzdeni. Úgy vélem azonban, hogy sikeresen kialakultak azok az új szokások, megoldások és élethelyzetek, amelyek révén ez a folyamat egy felzárkózási lehetőség lehet az országnak. Éppen ezért hosszútávon is fontos lesz felkészülni arra, hogy a foglalkoztatottak 15-20 százaléka, akár közel 1 millió ember is kerülhet abba a helyzetbe, hogy nem várják már őket az irodába. Ellenben olyan, eddig még nem létező, új munkahelyek jelenhetnek majd meg, amelyek távmunkában, otthonról teszik majd lehetővé a munkavégzést.

Az oltás megérkezésétől, illetve a tömeges oltás kezdetétől sokan várják a visszarendeződést a munkaerőpiacon is. Mit gondol erről?

Véleményem szerint a járványhelyzet leküzdése után is fennmaradnak majd a foglalkoztatásban végbement változások.Egyrészt azért, mert ez a munkaadóknak hatékony, illetve rugalmas munkavégzést jelenthet, másrészt a munkavállalóknak is kedvez, hiszen a munkájukat a magánéletükhöz, a saját élethelyzetükhöz tudják igazítani.

Természetes, hogy mindenki visszavágyik a korábban megszokott életéhez. Lesznek olyan munkavállalók, cégek, intézmények, akiknél erősebb lesz az ösztönzés a visszarendeződés irányába, a másik oldalon viszont ott lesznek azok, akik megtapasztalták a rugalmasabb munkavégzés előnyeit és tudatosan keresni fogják azokat a munkalehetőségeket, amelyek nem kívánják meg adott esetben a napi több órás ingázást az otthonuk és a munkahelyük között.

Úgy vélem azonban, hogy sem a visszarendeződés, sem pedig a változás nem lesz teljes körű. Hogy kinél, melyik irányba billen majd a mérleg nyelve, az attól függ, hogy a munkáltatók mennyire tudnak felnőni ahhoz a kihíváshoz, hogy biztosítsák a folyamatos átmenetet a dolgozóiknak.

Néhány éven belül azonban mindenki számára elkerülhetetlenné válik majd az igazodás a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez, akkor azonban már nem a járvány, hanem a világpiaci helyzet fog nyomást gyakorolni a munkáltatókra.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra