Interjú

"Nézzünk a közszféra mélyebb rétegeibe!"

2017. május 24. 11:10:01

''Az állami vagyont többségében olyan intézménycsoportok kezelik, amelyeknél a kontrollok elmaradnak a kockázatok szintjétől'' - mutat rá az ÁSZ napokban nyilvánosságra hozott integritás elemzésének egyik megállapítására Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője. Az elemzés alapjául szolgáló felmérésben a közszféra minden korábbinál több, összesen 3002 intézménye vett részt.

Lengyel Viktor

Az ÁSZ minden évben értékeli a közszféra intézménycsoportjainak integritását. Pontosan milyen tényezőket vizsgált a felmérés?

A legfontosabb, amit a felmérés kapcsán tisztáznunk kell, hogy a közszféra minden területe ki van téve a korrupció bizonyos fokú kockázatának. Ez egy racionálisan jól belátható törvényszerűség: ha egy intézmény például hatósági funkciókat lát el, nagyberuházásokat felügyel, ellenőrzéseket végez, felhatalmazásokat, engedélyeket ad ki, s különösen, ha ez a tevékenység személyes, ember és ember közti kapcsolaton keresztül valósul meg, akkor ésszerűen belátható, hogy az adott intézmény korrupciós veszélynek van kitéve. Nem a megvalósult bűncselekményekről beszélünk tehát, csak azok lehetőségéről -€“ de a közszférában létfontosságú, hogy még ezt a lehetőséget is a lehető legalacsonyabb szintre szorítsuk. A kockázatok kezelésére az intézmények különböző kontrollokat, szabályzatokat vezetnek be, s ha ezeket megfelelően működtetik, csökkenthetik a veszélyeket. A felmérésünk azt vizsgálta, hogy a különböző területeken milyen szintű kockázatok jellemzőek, s ezek kezelésére elégséges-e a kiépített kontrollok szintje.

Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

A felmérés eredményeit a Számvevőszék idén először nem csoportonkénti bontásban, hanem egy közös elemzésben hozta nyilvánosságra. Mi a szemléletváltás oka?

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy láttuk, számos szempontból előnyösebb, ha egyben látjuk a teljes képet, és nem csak az épp aktuális, kiragadott területre irányul a figyelem. Ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy összevessük a különböző területek működését, feltárjuk a hasonlóságokat és különbségeket, illetve rámutassunk, ha egy intézménycsoportban a várttól eltérő folyamatok zajlanak. A különböző mutatók alapján jól látható, hogy napjainkban Magyarország gazdasága fokozatosan fehéredik, s ennek megfelelően erősebbé is válik. Úgy gondoljuk, az eredmények megőrzésének és fokozásának egyik legfontosabb feltétele az, hogy az intézményrendszer a mélyebb rétegekben is hatékony, átlátható és védett legyen. Ehhez pedig olyan vizsgálati eszközök kellenek, amelyek összefüggéseikben elemzik a folyamatokat.

Az összevetés eredményei szerint melyik intézménycsoport van kitéve a legnagyobb korrupciós kockázatnak?

Ha önmagában azt nézzük, hol a legmagasabb a kockázat, az könnyen félreértéseket eredményezhet, ugyanis korántsem biztos, hogy ez a csoport van kitéve a legnagyobb veszélynek. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a legnagyobb kockázat a területi igazgatási szerveknél, vagyis a kormányhivataloknál jelentkezett, de ugyanennél a csoportnál volt a legmagasabb a kontrollok szintje is. Mindennek közigazgatási okai vannak: az önkormányzati hatáskörök átszervezésével számos funkció átkerült a kormányhivatalokhoz, melyeknek így magasra ugrott a kockázati szintje, de ezt gyorsan kompenzálták is egy nagyon erős védekezési eszköztárral. Fontos tapasztalata a felmérésnek, hogy a nagyobb intézményméret és az ebből fakadó komolyabb szervezettség általában a kontrollok magasabb szintjével is együtt jár, tehát egy nagyobb szervezet könnyebben alkalmazkodik az integritási kihívásokhoz.

Ezek szerint a fő kérdés az: hol volt a legnagyobb kockázat mellett a legalacsonyabb védettség?

Az elemzésünkben meghatároztunk egy trendvonalat, mely jól szemlélteti, mely csoportoknál maradnak el a kontrollok a kockázatoktól. A görbe alatt találjuk például a helyi önkormányzatokat, mely intézménycsoport - számossága miatt -€“ messze a legnagyobb súlyt képviselte a felmérésben. Ezen a területen azt állapíthatjuk meg, hogy bár az átszervezés miatt csökkent a helyhatóságok felelősségi köre, még mindig elég sok funkciót kell ellátniuk, ráadásul közvetlen kapcsolatban állnak az állampolgárokkal; így egyértelműen veszélyeztetettek. A viszonylag magas kockázatot azonban sok önkormányzat nem kompenzálja megfelelő kontrollokkal -€“ melynek oka valószínűleg arra vezethető vissza, hogy sok helyhatóság mindössze néhány főből áll, s ezeknél nehéz megoldani a védelmi mechanizmusok bevezetését.

 A kockázat-index és a mérséklő kontrollok viszonya az egyes intézménycsoportokban

A kockázat-index és a mérséklő kontrollok viszonya az egyes intézménycsoportokban

Mely területen van valódi tétje a kontrollok hiányának?

Tétje mindenütt van, hiszen a védelem hiánya egyfajta immungyengeséget jelez. De ha azt nézzük, mely csoportban valósulhat meg a legtöbb korrupciós eset, akkor olyan területeket kell kiemelnünk, amelyekben valamilyen szolgáltatás vagy áru iránt túlkereslet van. Ez egy nagyon komoly kockázati tényező. Ahol sorok kígyóznak egy döntéshozó vagy szolgáltató ajtaja előtt, aki önmaga dönthet arról, kit enged be és mikor, az mindig melegágya a korrupciónak. Gondoljunk az egészségügyre, szociális intézményekre vagy az oktatás bizonyos területeire!

Milyen jellegű kontrollokkal lehetne ezt kivédeni?

Például automatizálni lehet bizonyos protokollokat. Ha az orvosnál nem behívásos rendszer működik, hanem egy sorszám-automata határozza meg, ki mikor kerül sorra, akkor máris kezeltük a problémát. Ugyanezt sikeresen alkalmazzák már például a gyorshajtás büntetésénél, ahol nem a járőr szabja ki a bírságot, hanem egy automata rendszer, aminek nem lehet papírpénzt csúsztatni a zsebébe. A felsőoktatásban szintén sikeres lépés volt megszűntetni a felvételik személyes elbírálását. Érdemes továbbá szabályozást bevezetni az ajándékozásra vonatkozóan; az ajándék elfogadása az egészségügyben és az általános-, illetve középiskolai oktatásban is mindennapos jelenség, miközben a szabályozása a legtöbb helyen hiányzik. Ezeken kívül lehet vizsgálni bizonyos, korrupciós veszélynek kitett munkavállalók vagyoni helyzetét, és indokolt esetben komolyabb összeférhetetlenségi tiltásokat is célszerű bevezetni.

Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője

A nagyobb korrupciós esetek általában komolyabb beruházásokhoz vagy jelentős értékű közvagyon kezeléséhez kapcsolódnak. Kimutatható, mely intézménycsoportok nem rendelkeznek megfelelő kontrollokkal az ilyen típusú kockázatok elhárítására?

A felmérés arra tudott választ adni, hogy mely területek hasznosítják a nemzeti vagyon, a közpénzek, illetve az európai uniós források jelentős hányadát. Az elemzés azt mutatja, hogy a vagyont többségében olyan intézménycsoportok kezelik, amelyeknél a kontrollok elmaradnak a kockázatok szintjétől. Vizsgáltuk például, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol értékesebb ingatlanokat hasznosítanak, készítenek-e önköltségszámítást, mivel ez alapvető feltétele a megbízható vagyonkezelésnek. Kiderült, hogy míg a legtöbb intézménynél jellemzően a nagyobb mértékű ingatlanhasznosítás, gyakoribb önköltségszámítással jár együtt, addig például a helyi önkormányzatoknál ez gyakran hiányzik. Ezen a téren komoly fejlődésre lesz szükség.

 

Lengyel Viktor, Állami Számvevőszék, Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztály

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra