Konferenciák

Családtámogatási kihívások a visegrádi országokban

2019. május 28. 11:56:34
A lélekszám hosszú távú stabilitásának alapja a család, éppen ezért kezelik kiemelt célként a visegrádi országok a családok pénzügyi támogatását - hangsúlyozták az Állami Számvevőszék által a visegrádi országok számvevőszékei között szervezett nemzetközi konferencia előadói. Az elnöki szintű találkozón a résztvevők megvitatták az egyes országok családpolitikai intézkedéseinek társadalmi és közpénzügyi vonatkozásait. A szakmai eseményen a négy ország számvevőszéki vezetői és szakértői mellett előadást tartott Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is.

Domokos László: a családok nem létezhetnek stabil pénzügyi háttér nélkül

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a konferencia két központi témája, a családtámogatás és a devizahitelezés pénzügyi kockázatainak kezelése minden egyes visegrádi ország számára kiemelkedő fontosságú. A csökkenő népesség mindannyiunk számára jelentős kockázatot jelent, a család ugyanis nem csak a nemzet hosszú távú fennmaradásának a kulcsa, de ugyancsak alapját képezi az államadósság, a költségvetés, a nyugdíjrendszer, a fogyasztás és a GDP-növekedés stabilitásának. A család nem létezhet stabil pénzügyi háttér nélkül, éppen ezért képezi az egyik legfontosabb célját a magyar költségvetésnek, hogy minden lehetséges eszközzel segítsen megteremteni a családok pénzügyi stabilitását.


Az Európai Unió rendelkezik irányelvekkel a családtámogatásra vonatkozóan, egységes európai családpolitika ugyanakkor nem létezik, az egyes országok egyénileg válogatnak a rendelkezésre álló eszközök közül. Magyarország a legtöbb családtámogatási eszközt bevezette az elmúlt években, köztük a több európai országban is létező otthonteremtési támogatást és az adókedvezmények rendszerét. Domokos László reményét fejezte ki, hogy a devizahitel kockázatainak kezelése és a családok pénzügyi támogatása megteremti az alapját a gyermekvállalási kedv emelkedésének és a nemzet lélekszámának hosszú távú stabilizálódásának. Magyarország és a visegrádi országok csakis ebben az esetben érhetik el végső céljukat, és közelíthetik meg gyorsuló ütemben a nyugat-európai életszínvonalat - zárta előadását az ÁSZ elnöke.

Szappanos Júlia: a családpolitikai erőfeszítéseknek megvannak a pozitív eredményei

A magyar házaspárok a kutatások szerint legalább eggyel több gyereket szeretnének, mint ahány végül megszületik, éppen ezért a családpolitika feladata, hogy a kívánt gyerekek megszületését segítse a családtámogatási rendszer bővítésével, a családalapítás, gyerekvállalás terheinek könnyítésével és a gyereknevelés örömeinek bemutatásával - hangsúlyozta előadásában Szappanos Júlia, az Állami Számvevőszék kockázatelemzési osztályvezetője.

Két aggasztó tendenciát is bemutatott, elsőként az élveszületések számának súlyos visszaesését - a rendszerváltáskor jegyzett 125 ezer körüli értékről mára ez a szám 90 ezerre zsugorodott -, majd az első gyermekvállaláskor jellemző életkor kitolódását. Utóbbi medián értéke 1990-ben még 23-24 év volt, ma azonban már 31 év körüli. Szappanos Júlia rámutatott, hogy a jelentős kihívásokra stabilan emelkedő költségvetési kiadásokkal válaszol a magyar családpolitika, az ezen a területen elköltött források GDP-hez mért aránya a 2010-ben mért 3,5 százalékról mára 4,8 százalékra emelkedett.


Szappanos Júlia bemutatta, hogy az erőfeszítéseknek megvannak a pozitív eredményei, a termékenységi arányszám - vagyis a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám -, bár még messze elmarad a hosszú távú fenntarthatóságot jelentő 2,1-es értéktől, az elmúlt években már stabilan emelkedett, és a 2010-ben jellemző 1,25-ös értékről mára 1,49-re ugrott.

Szappanos Júlia hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseivel segíti a családpolitika zavartalan működését, mely magában foglalja a költségvetési tervezés, a zárszámadás, a Magyar Államkincstár működésének és a családok életminőségére ható közszolgáltatást nyújtó intézmények, gazdasági társaságok rendszeres ellenőrzését. Fontos, hogy egységes szempontok szerint kialakított mérési, értékelési rendszer működjön, amely alkalmas a kormányzati intézkedések eredményességének mérésére, utókövetésére, monitorozására - mutatott rá előadása zárásaként az ÁSZ osztályvezetője.

Beneda Attila: a család az egyik legfontosabb érték

Magyarország egy hazai erőforrásokra támaszkodó családbarát országot épít, melynek alapja a gyermekvállalás ösztönzése és a családi költségvetések fenntartható finanszírozása. Az állam olyan helyzetbe kívánja hozni a családokat, hogy minden egyes tervezett gyermek megszülethessen, elérve, hogy a lélekszám újra növekedhessen és a legfőbb demográfiai mutató, a termékenységi arányszám elérje az áhított 2,1-es értéket - hangsúlyozta előadásában Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.

A célok elérése érdekében a központi költségvetés minden szükséges forrást biztosít, a családpolitikai kiadások a GDP arányában mára már elérik a 4,9 százalékot - tette hozzá a helyettes államtitkár. A családpolitikára vonatkozó nemzeti konzultáció alapján kijelenthető, hogy teljes társadalmi konszenzus alakult ki a családok pénzügyi védelme és a gyermekvállalás minden eszközzel történő ösztönzése körül - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.


Magyarország az elmúlt években több hullámban jelentős családtámogatási eszközrendszert vezetett be, amely 2019 júliusában egy további hét elemből álló akciótervvel bővül. Bevezetésre kerül egy vissza nem térítendő támogatássá átalakítható kamatmentes hitel, kibővítésre kerül az otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK, már a második gyermek után csökkentése kerül a családok által felvett jelzáloghitel, megjelenik a nők négy gyermek utáni SZJA-mentessége, a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a bővített bölcsődei ellátás és a nagyszülői gyed. A család az egyik legfontosabb érték Magyarországon, enélkül nem létezhet sem stabil nemzet, sem stabil Magyarország, sem stabil Európa - zárta előadását Beneda Attila.

Csehország az OECD átlagának megfelelő összeget költi családtámogatásra

Csehország hasonló demográfiai problémákkal küzd, mint a régió többi országa, azaz elöregedő társadalommal, a kívánatosnál alacsonyabb születésszámmal, a tipikus családi szerkezet változásával, a családok elégtelen jövedelmével, és nők megváltozó társadalmi szerepével és a házasságon kívüli gyermekek arányának növekedésével - hangsúlyozta előadásában Zdenka Horníková, a cseh számvevőszék alelnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy kedvező a születésszám elmúlt években tapasztalt emlekedése. A kihívásokra a cseh állam is aktív családpolitikával válaszol, melynek eredményeként a költségvetés a GDP 2,5 százalékát költi el erre a célra évente, amely érték megegyezik az OECD-ben mért átlaggal.


Zdenka Horníková kiemelte a családtámogatási rendszer egyik fontos elemét, az otthontámogatást, melynek tervezetét a cseh kormány még 2011-ben fogadta el. Ennek keretében az állam a hitelfelvétel során garanciákkal és hosszú távú kamattámogatással segíti a hitelhez jutást, valamint támogatja az előtakarékossági számlákat.

Szlovákia családtámogatási politikája független a család jövedelmétől

A szlovák demográfia hasonló tendenciát mutat a másik három V4-országban tapasztaltakhoz, vagyis a termékenységi arányszám 2012-ben érte el mélypontját 1,34-es értékkel, majd váltott emelkedésbe, egészen a 2017-es 1,52-es értékig - mutatta be előadásában Miroslav Halak, a szlovák számvevőszék számvevője. A tendencia alapvetően északi szomszédunknál is kedvező, bár esetükben is messze van még a hosszú távú stabilitást jelentő 2,1-es érték. A szlovák költségvetés a Miroslav Halak által bemutatott statisztika alapján 2018-ban 737 millió euróval támogatta a családokat, szemben a 2014-ben mért 722 milió euróval. Szlovákia GDP-je 2017-ben 85 milliárd euró volt.


A szlovák családpolitika alapvetően független a család, azaz a szülők jövedelmétől, és elsősorban a gyermekek után járó juttatások és adókedvezmények, illetve a szülés utáni szabadság támogatása útján segíti a családokat. A támogatási rendszernek része egy szülés után járó egyszeri - 829 eurós - pénzügyi támogatás, az anya 34 hetes szülési szabadsága alatt biztosított, a korábbi bruttó bér 75 százalékának megfelelő havi rendszerességű juttatás, és a gyermekek után járó, évi 266 eurós adókedvezmény. Ami pedig a jövőt illeti, Szlovákia szeretné 2020 után támogatni a gyermekek sport tevékenységét, illetve lehetővé tenni, hogy a második szülő - praktikusan az apa - is elmehessen szülési szabadságra.

Karol Mitrík a szlovák számvevőszék elnöke hozzászólásában úttörőnek és követendőnek nevezte a magyar családtámogatási rendszert, különös tekintettel az otthonteremtés támogatására. Az elnök Szlovákiában is kutatásokkal megalapozott, további jelentős családtámogatási eszközök bevezetését sürgette.

A lengyel polgárok pénzügyi segítséget várnak a családpolitikától

Ugyancsak kiemelkedően fontos témának nevezte a családtámogatást a lengyel számvevőszék elnöke, Krzysztof Kwiatkowski. Bemutatta, hogy a lengyel demográfia fenntarthatatlan, a jelenlegi 1,4 körüli termékenységi arányszám azt jelenti például, hogy a dolgozó/nyugdíjas arány a jelenlegi 2-es értékről egy bő generáció múlva akár meg is fordulhat. Hozzátette, hogy bár az ország lélekszámát a 1,5 millió főre tehető ukrán bevándorlás szinten tartja, az ország vezetésének további jelentős családpolitikai intézkedéseket kell bevezetnie a kedvezőtlen demográfiai trendek megfordítása érdekében. A magyar rendszer követendőnek nevezte a lengyel számvevőszék elnöke, kiemelve, hogy vizsgálják az intézkedéseket olyan szemmel is, hogy mely elemek adaptálhatók sikeresen a lengyel körülmények között.


A lengyel kormány még 2016-ban indította útnak a Család 500+ elnevezésű családtámogatási programot, melytől a születésszám emelkedését és a gyermekszegénység csökkenését várták. A program gyermekek után járó, havi rendszerességű támogatást foglalt magában, amely összhangban van a korábbi felmérésekkel, melyben a lengyel polgárok a rendszeres pénzügyi juttatások szükségességét hangsúlyozták. A program nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a termékenységei arányszám a mélypontnak számító 1,2-ről 1,4-re emelkedett és a mélyszegénységben élő gyermekek aránya is csökkent. Az otthonteremtés támogatásával kapcsolatban ugyanakkor negatívak a lengyel tapasztalatok, az első ilyen jellegű program nem bizonyult sikeresnek.

Krzysztof Kwiatkowski hangsúlyozta, hogy mint ahogyan a régió többi országában, Lengyelországban is kiemelt céllá vált a családok támogatása, hozzátéve, hogy a magyar rendszer számos elemét érdemesnek tartja az átvételre.