Konferenciák

Fókuszban a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények - Konferencia

2020. február 13. 17:06:19
A nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények működését, szabályozását és ellenőrzését mutatták be az Állami Számvevőszék "Jó gyakorlatok" szeminárium sorozatában megtartott "Fókuszban a nem állami fenntartású oktatási és szociális intézmények" című konferencia előadói.


Warvasovszky Tihamér: Célunk a közpénzügyek fejlesztése

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Célja és feladata a közpénzügyi helyzet javítása, amelyhez minden esetben a bizonyítékokkal alátámasztott ellenőrzési megállapítások adják az alapot - nyitotta előadását Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke. Mint mondta: a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, az ellenőrzések hasznosulása az ellenőrzött szervezetek szintjén és rendszerszinten egyaránt.

 

Warvasovszky Tihamér

 

Felidézte: az Alaptörvény előírja, hogy a közpénzekkel való gazdálkodásával minden szervezetnek el kell számolnia a nyilvánosság előtt, a szervezetek gazdálkodásának átláthatónak kell lenni. Az Alaptörvény előírásain túl számos ágazati jogszabály rendelkezik a nem állami humánszolgáltatást ellátó szociális és köznevelési fenntartók szabályszerű, átlátható és elszámoltatható feladatellátásról - fejtette ki az ÁSZ alelnöke. Leszögezte: az államháztartáson kívüli, humánszolgáltatást végző szervezetek társadalmilag hasznos, közösségteremtő, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységet végeznek, illetve sok esetben közfeladatokat látnak el. Mindebből jól látszik, hogy a szociális gondoskodást igénylők védelme, illetve a köznevelési feladatok ellátása alkotmányos szinten meghatározott, a társadalom szempontjából fontos tevékenységek. Az előadásról bővebben itt olvashat.

Fülöp Attila: Fontos a szociális felelősségvállalás

A szociális területen az a legfontosabb, hogy lássuk, meghatározzuk, hogy valójában mi az a szociális felelősségvállalás. "Miért van szükség ennyi ellátóra, az önök munkájára?" - tette fel a kérdést előadása bevezetőjében Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Hangsúlyozta: Akkor tudunk beszélni erről a témáról, ha valaki felismeri, hogy közösségben van, kilép a saját magányából. "Korábban közösségek, a családok és az egyházak vállalták a szociális gondoskodást, a huszadik század második felétől vállalt fenntartói szerepet az állam és az önkormányzat" - jelentette ki az államtitkár az ÁSZ szemináriumán.

 

Fülöp Attila

 

Felelősségvállalás, a közösségért tenni akarás - így írta le a szociális felelősségvállalást Fülöp Attila az eseményen. Hozzátette ugyanakkor: "A szociális gondoskodás soha nem lehet állami monopólium, hiszen önmagában az állam nem tudja megadni azt a közösségi kötődést, amely nélkül a szociális biztonság sem biztosítható, a kormányzat ezért is szeretne támogatni minden szerepvállalást." Az előadásról bővebben itt olvashat.

Birher Nándor: Erkölcs és szabályozás

Dr. habil. Birher Nándor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője előadásában három alapvető kérdést vizsgált, választ adott arra, hogy mi az erkölcs, mi a humánszolgáltató, illetve hogy mi szabályozza ezek működését. Alapvető probléma, hogy nagy a tanácstalanság azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is az erkölcs. A 20. század második felét a szocialista erkölcs jellemezte, amiből hamar kiábrándultunk, a kérdés ez után természetesen az, hogy mi marad ezután. A civil szervezetek és a humánszolgáltatók feladata pont az, hogy ebben a tekintetben utat mutassanak, csak akkor élhetünk ugyanis egy jól működő társadalomban, ha mások boldogságára törekszünk, ehhez azonban el kell jutnunk az erkölcsösség megfelelő szintjére - mutatott rá az előadó.

 

Birher Nándor

 

Az előadás második kérdésére válaszolva Birher Nándor kifejtette, hogy a humánszolgáltatók szociális és oktatási intézmények, melyek középpontjában az ember áll. Rámutatott, hogy a humánszolgáltatók cselekvésének módja attól függ, hogy miként tekintenek az emberre, úgy, mint szükséges rosszra, vagy mint az önmegvalósítás lehetőségére, vagy mint felebarátra, "akinek szüksége van rám"?

 

ÁSZ

 

Attól függően, hogy hova tesszük a hangsúlyt, a humánszolgáltatók három módon működhetnek: léteznek az "élvezzük a jelenvaló jókat" elv alapján működő, sem jogszerűségi sem morális szempontoknak nem megfelelő szolgáltatók, mások burkolt (civil) tevékenységet folytatnak, amikor a szolgáltatás lényegét tekintve tisztán üzleti vagy politikai alapon működnek, ami bár jogszerű, mégsem morális. A harmadik féle szolgáltató típus pedig mind a jogszerűségi mind a morális szempontokat betartja a szolgáltatás során - hangsúlyozta Birher Nándor. Az előadásról bővebben itt olvashat.

Kakas Sándor a humánszolgáltatók ellenőrzési tapasztalatairól

Kakas Sándor, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője hangsúlyozta, hogy a nem állami humánszolgáltatók ellenőrzése társadalmilag indokolt, a tevékenységük ugyanis a társadalom széles rétegét érinti, közpénzt és közvagyont használnak, közfeladatot látnak el, továbbá növekvő szerepük van az oktatásban és a szociális ellátásban. A felügyeleti vezető előadásában röviden bemutatta a 2018-19-ben vizsgált, mintegy 55 ellenőrzött szervezetet, kifejtette, hogy közülük 25-en szociális, 22-en köznevelésügyi, 8-an pedig vegyes szolgáltatást nyújtanak. Többségük - 26-an - alapítványi, egyházi - 12-en - valamint nonprofit - 11-en - fenntartású. A számvevők kiemelt területként ellenőrizték a működési és gazdálkodási környezetet kialakítását, a költségvetési támogatás felhasználását, az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, valamint az ellenőrzési, értékelési feladatokat.

 

Kakas Sándor

 

A működési és gazdálkodási környezet kialakításának ellenőrzése során a számvevők vizsgálták az alapvető szervezeti és működési szabályok lefektetését, a számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok megalkotását, a számlarend elkészítését, az iratkezelés, iratmegőrzés szabályozását illetve a nyilvántartási szabályok rögzítését - mutatott rá az előadó. Hozzátette, hogy számos esetben azt találta az ÁSZ, hogy az ellenőrzöttek nem rendelkeztek számviteli politikával, illetve nem alakítottak ki számlarendet. A költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése során az ÁSZ vizsgálta a személyi feltételek megteremtését az intézményeknél, a térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait, az intézményi költségvetés meghatározását, a költségvetési támogatás szabályszerű átadását, felhasználását, valamint a jogszabályok szerinti elkülönített nyilvántartást - húzta alá Kakas Sándor. Az ellenőrzöttek több, mint fele nem tett eleget az elkülönített nyilvántartás kötelezettségnek, ami figyelmeztetően magas arány - tette hozzá. Az előadásról bővebben itt olvashat.