Konferenciák

Fókuszban az állami vállalatok - ÁSZ-konferencia

2018. szeptember 27. 15:15:03
Az állami vállalatok és azok működése mindennapi életünk szerves részét képezi, állampolgári érdekünk, hogy ezek a cégek hatékonyan, átláthatóan, korrupciómentesen működjenek. De vajon hogyan mérhető a köztulajdonú vállalatok hatékonysága? Hogyan háríthatják el a korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket ezen cégek vezetői? Menedzselhető egyáltalán hatékonyan egy ilyen méretű állami tulajdonú vagyontömeg? Rengeteg érdekes kérdés merül fel az állami vállalatokkal kapcsolatban, melyek egy részére az Állami Számvevőszék által szervezett, az állami tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési tapasztalatait bemutató "€žJó gyakorlatok" szeminárium előadói adták meg a választ.


Domokos László: etikus vezetés az állami vállalatoknál

"€ž2015 decemberében egy országos napilapnak adott interjúban azt nyilatkoztam, hogy kialakítjuk azokat a módszereket, amelyekkel mérhetővé válik a köztulajdonú vállalatok hatékonysága, és képzéseket is tartunk majd a cégvezetőknek, intézményvezetőknek arról, miként szűrhetik ki, háríthatják el a korrupcióra lehetőséget adó helyzeteket, veszélyeket" - kezdte előadását Domokos László, az ÁSZ elnöke. "€žAkkor ezek még előkészítés alatt lévő tervek voltak, azóta viszont tettek is követték ezeket az elképzeléseket" - tette hozzá. Domokos László kiemelte, az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai a portfólió menedzsment célszerűségére hívták fel a figyelmet. Ez alapján az ÁSZ úgy látja, hogy ésszerű lenne az állami tulajdonú gazdasági társaságokat stratégiai jelentőségük és egyéb szempontok alapján csoportokba osztani, és e csoportokra kidolgozni a stratégiai irányítás különböző formáit. Javasolható emellett, hogy a portfólió áttekintésekor, átalakításakor a méretgazdaságosság legyen egy fontos szempont.

 

Domokos László

 

"€žAz egyre összetettebb szabályozási környezetben egy új fogalommal is célszerű megbarátkoznunk, a belső-szabályozási méretgazdaságosság fogalmával. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég nem rendelkezik jelentős erőforrásokkal belső szabályzatai folyamatos naprakészen tartására, akkor működése során törvénytelenségek jelennek meg. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemelnek az állami tulajdonú gazdasági társaságok leányvállalatai, mivel gyakori tapasztalatunk, hogy állami cégek pillanatnyi gazdasági érdekeik mentén hoznak létre leányvállalatokat, például projektcégeket, anélkül, hogy a megfelelő belső szabályozási környezethez szükséges erőforrásokkal felruháznák őket. Ezt azt eredményezi, hogy a jól szabályozott állami tulajdonú társaságokhoz szorosan kötődően létrejön egy szervezet, amelyben a közvagyon és a közpénzek törvényes, átlátható és elszámoltatható felhasználása nem biztosított. Könnyen belátható, hogy ez mekkora korrupciós kockázattal jár" - hívta fel a figyelmet előadásában az ÁSZ elnöke. Domokos László előadásáról bővebben itt olvashat.

Nagy Imre: jól vezetett társaság - jól irányított állam

Nagy Imre, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője előadásában elmondta, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az állami társaságok ellenőrzésére: 2015-2018. között 154 állami tulajdonú társaságot ellenőrzött. Az ellenőrzések kiemelt jelentőségét az adta, hogy az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekben való részesedések az állam vagyonának részét képezik. Az ellenőrzések indokoltságát erősítette, hogy a többségi állami tulajdonú társaságok meghatározó jelentőségűek az ellátott közfeladatok tekintetében, ezért vagyongazdálkodásuk hatással van a közfeladatok ellátására is. Nem utolsó sorban az ellenőrzött szervezetek gazdálkodása hatással lehet a kormányzati hiányra és az államadósságra is. Mindezek miatt az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetekkel szemben alapvető követelmény, hogy működésük és gazdálkodásuk átlátható és elszámoltatható legyen.

 

Nagy Imre

 

A felügyeleti vezető felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tevékenységén túl tanulmányokat és elemzéseket készít, ezzel is hozzájárul a "€žjól irányított államhoz", a közpénzek és a közvagyon felelős és szabályos felhasználásához. Nagy Imre ezek közül kiemelte "Az állami tulajdonú gazdaságok társaságok működése" címmel 2018. július 6-án megjelent elemzést, amely 62 ellenőrzés tapasztalatai alapján összegző értékelést ad az állami vállalatokról. Az ellenőrzések és az elemzés fókuszában egyik oldalról az állam tulajdonosi jogainak gyakorlása, másik oldalról a társaságok pénzügyi és vagyongazdálkodása állt. Az ellenőrzések emellett kiterjedtek a társaságoknál az átláthatósági előírások érvényesülésére, valamint a kormányzati szektorba sorolt szervezeteknek előírt többlet követelmények teljesítésére. Nagy Imre előadásáról bővebben itt olvashat.

Szepessy Kornél: felelős vállalatirányítás a gyakorlatban

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója előadásában a társaság főbb pénzügyi mutatói, illetve a magyar polgári légiközlekedés vázlatos ismertetésén túl az elmúlt évek főbb innovációira és a megvalósult fejlesztésekre is kitért. A teljesítmény alapjaként említette a hosszú távú célok megfogalmazását és az azokhoz igazított stratégia megalkotását, a tulajdonosi, központi költségvetési elvárások és a vállalati célok hatékony konszolidálását, és a szabályozott iparági keretek tudatos kihasználását. Mint mondta, a hosszú távú jövőkép, illetve stratégia szerinti működéshez elengedhetetlen a felelős vállalatirányítási rendszer működtetése, illetve modern, megbízható jelentési rendszer kialakítása éppúgy, mint a független belső audit szervezet működtetése, vagy a rendszeres képzések szervezése.

 

Szepessy Kornél

 

A szabályszerű vagyongazdálkodást támogató mechanizmusok kapcsán Szepessy Kornél kiemelte: a HungaroControlnál többszintű döntéshozatali rendszer működik, amely során a vezérigazgató a hatáskörébe tartozó egyes feladatokat belső szabályozásokban vagy egyedi vezérigazgatói döntésekkel a társaság munkavállalóira átruházhatja. A delegálás előnyei között említette a döntéshozatali folyamat felgyorsulását, az aktívabb munkavállalói részvételt, a vezetői túlterheltség csökkenését, valamint azt, hogy a döntések a megfelelő szinteke születnek. Bemutatta a döntéshozatali folyamat során alkalmazott garanciákat, valamint a belső szabályozási rendszer kialakításának, a szabályzatok közzétételi rendszerének kereteit. Szepessy Kornél előadásáról bővebben itt olvashat.

Pulay Gyula: megfelelő kontrollokkal kivédhetőek a kockázatok

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék igazgatója előadásában hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék hosszú ideje elkötelezett az integritás szemlélet magyarországi és nemzetközi fejlesztése érdekében. Az ÁSZ igazgatója előadása kezdetén összefoglalta az integritás, illetve a szervezeti kultúra fogalmaival kapcsolatos alapvetéseket. Mint elmondta: az ÁSZ 2009-ben indította el "€žKorrupciós kockázatok feltérképezése - integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése" címet viselő átfogó programját, melynek fő célja a korrupció ellen védelmet biztosító, integritás-szemlélet magyarországi meghonosítása volt. Pulay Gyula szerint az integritásalapú szervezeti kultúra - ennek megfelelően - magában foglalja az értékek kinyilvánítását, az értékkövetést fenyegető kockázatok felmérését és tudatosítását, a kockázatokkal szembeni védelmet erősítő kontrollok kiépítését, és az értékek követésének megerősítését.

 

Pulay Gyula

 

Az állami tulajdonú vállalatok esetében az integritás szemlélet érvényesítése érdekében Pulay Gyula szerint mindenek előtt meg kell határozni a korrupció fogalmát, melyet így definiált: közpénz, közvagyon, más közösségi erőforrás magánszemélyekhez, magánvállalkozásokhoz kerülése jogtalanul vagy a jogosultságot meghaladó mértékben, az erőforrások felett rendelkező, vagy azt befolyásolni tudó személyek vétkes közreműködésével. Az ÁSZ igazgatója szerint elengedhetetlen tisztázni azt is, hogy a "€žkorrupció lehetőségével" minden olyan esetben számolni kell, ha közösségi erőforrás kerülhet a magánszféra szereplőihez - ezek a helyzetek eredendő kockázatot hordoznak. Pulay Gyula előadásáról bővebben itt olvashat.

Bártfai-Mager Andrea: kezeljük portfólióként az állami vagyont

Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter előadásában bemutatta az állami portfóliót, majd ismertette a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca Nélküli Minisztérium (NVTNM) portfólió irányítási modelljét. Az állami vagyon tekintetében hangsúlyozta, hogy a portfólió változatos tevékenységekből és vagyonelemekből épül fel, része az energetikai és vízi közmű, a hulladékkezelés, a légi forgalom kiszolgálása, a játék- és posta szolgáltatások és a közlekedés is. "Ha valami, akkor az állami vagyon az, ami a mindennapi életünket befolyásolja, 4,5 millió fogyasztó függ például nap, mint nap az állami energetikai vállalatoktól" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a cél a szolgáltatási centralizáció, továbbá az állami szerepvállalás erősítése a teljesen energetikai vertikumban, azaz a villamos energia, a földgáz valamint a távhő szolgáltatás terén is. A vízi közmű szolgáltatások kapcsán kiemelte, hogy a cél az, hogy az ország teljes területén egységes áron lehessen vízhez jutni.

 

Bártfai-Mager Andrea

 

Egyértelművé tette, hogy az állami vagyont meg kell tanulni portfólióként kezelni, bár sokszínűek ezek a vállalatok, meg lehet találni a hasonlóságokat. A működési szinergia egy lehetőség, ami itt van a kezünkben. "€žPortfólió szemléletben fogjuk irányítani ezeknek a vállalatoknak a működését. A kihívás az, hogy ezek a társaságok esetenként nagyon különbözőek" - tette hozzá. "Most vagyunk a legközelebb ahhoz az elmúlt 20 évben, hogy az állam egységes tulajdonosi joggyakorlást valósítson meg a teljes portfólió tekintetében. Az Állami Számvevőszék által felhalmozott tudásra ebben a tekintetben is óriási szükség van, éppen ezért hiszem, hogy a minisztérium egyik legfontosabb stratégiai partnere az elkövetkezendő években az ÁSZ lesz" - hangsúlyozta a miniszter. Bártfai-Mager Andrea előadásáról bővebben itt olvashat.