Konferenciák

Jó gyakorlatok szeminárium: fókuszban a nemzetközi integritás

2017. február 27. 15:54:27
Negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi integritás szemináriumát az Állami Számvevőszék. A mintegy 25 ország 40 számvevőszéki szakértőjének részvételével zajló ötnapos esemény nyitókonferenciáján előadást tartott az OECD, az EUROSAI, a számvevőszékek világszervezete kapacitásfejlesztési kezdeményezésének képviselője, valamint az Állami Számvevőszék elnöke.


Az Állami Számvevőszék 2017. február 27. és március 3. között negyedik alkalommal rendezi meg nemzetközi integritás jó gyakorlatok szemináriumát. Az elsősorban a fejlődő országok számvevőszékei részére szervezett szakmai esemény célja a legjobb hazai és nemzetközi gyakorlatok megosztásán keresztül az integritásalapú közigazgatási kultúra elterjesztése és a transzparens államműködés fejlesztése az érintett országokban. Az idei rendezvényen mintegy huszonöt, elsősorban ázsiai, afrikai, délkelet-európai, továbbá dél-amerikai ország mintegy negyven számvevőszéki szakértője vesz részt, Albániától kezdve, Bhutánon, Brazílián és Irakon keresztül, egészen Laoszig, Nigerig és Kelet-Timorig.

Domokos László: A közpénzeket nem csak szabályosan, hanem célszerűen és eredményesen kell felhasználni

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival biztosítja a közpénzügyi rendszer átláthatóságát, hozzájárul annak megújításához, tevékeny szerepet vállal a jól irányított állam kiépítésében - nyitotta előadását Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Hozzátette: mindehhez kiemelten fontos számunkra, hogy a tapasztalataink hazai hasznosítása mellett más országok számvevőszékeinek, nemzetközi szervezeteinek a tevékenységét is megismerhessük.

Megítélésem szerint a közpénzek felhasználásával szemben etikai követelmény a célszerűség - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Mint mondta: közpénz abból keletkezik, ha az állam közhatalmi eszközökkel forrásokat von el valakitől. Valaki pénzének az elvonása azonban csak akkor tekinthető erkölcsösnek, ha az állam annak felhasználása révén nagyobb mértékben tud a társadalom jólétéhez hozzájárulni, mintha az elvont pénzt az eredeti tulajdonosok használták volna fel - világított rá az előadó.

 

 

Domokos László előadásában hangsúlyozta: az állam más pénzét - leginkább a saját állampolgárainak a pénzét - használja. Ebből logikusan következik, hogy a közpénzeket törvényesen, eredményesen, azaz a kitűzött céloknak megfelelően, átláthatóan, azaz az adófizetők által látható, nyomon követhető módon, és célszerűen, azaz társadalmilag hasznos célokra, azokat megvalósítva kell felhasználni. Az ezeket a követelményeket nem teljesítő közpénz-felhasználás minden esetben etikátlan, adott körülmények esetében vagy pazarlás, vagy pedig hatalommal való visszaélés, csalás, lopás, korrupció, egyéb bűncselekmény - szögezte le az ÁSZ elnöke. Az előadás teljes terjedelemben itt érhető el.

Gavin Ugale: A tudásmegosztás fontos az integritás politikák egységessége érdekében

A számvevőszékek kiemelt szerepet töltenek be a folyamatosan erősödő közszférabeli integritás elősegítésében és alakításában - húzta alá Gavin Ugale, az OECD szakpolitikai elemzője. Az integritás politikák egységessége érdekében a számvevőszékek kivételes ismereti és tapasztalati előnnyel rendelkeznek a rendszerkérdések azonosításában és azok jogszabályokkal való összehangolásában - szögezte le Gavin Ugale, majd kiemelte: az OECD is egy olyan tudományos szervezet, amely a számvevőszékek és a szabályozás megújítása céljából osztja meg tapasztalatait.

A számvevőszékek fejlesztése érdekében például kulcsfontosságú tapasztalatoknak tekinti a kockázatkezelésen és az ellenőrzéseken keresztül megvalósuló integritás védelmet, a korrupcióellenes felméréseket, az összehasonlító elemzéseket, felméréseket, a vezető gyakorlatokat, továbbá a kockázat-feltérképezési és adatelemzési fejlesztések eszközeivel a végrehajtási hiányosságok lezárását - részletezte az OECD szakpolitikai elemzője.

 

 

A szakember elmondta: a tudásmegosztás érdekében kiemelten fontos ezen tapasztalatok közzététele az OECD főbb fórumain keresztül, mint például az Integritás Szemle és Közigazgatási Kitekintő című kiadványokban, valamint nemzetközi normák és ajánlások, vagy OECD-ajánlások formájában. Ez utóbbira példaként említette a közszférabeli integritásról szóló 2017-es OECD-ajánlást. A szakértők közötti szakadék áthidalása miatt a tapasztalatok megosztásának további elengedhetetlen csatornái a számvevőszékek közötti bilaterális és multilaterális párbeszédek, a szakmai műhelyek vagy az olyan szakmai fórumok, mint a mai is - zárta Gavin Ugale beszédét. Az előadás teljes terjedelemben itt érhető el.

Helena A. Lopes: Etikus vezetés és példamutatás

Helena Abreu Lopes, a portugál számvevőszék bírája és az EUROSAI Ellenőrzés és Etika munkacsoportjának vezetője bemutatta az EUROSAI Audit és Etika Task Force legújabb eredményeit. A portugál számvevőszék vezetésével működő szervezet ugyanis részt vett az INTOSAI Etikai Kódexe (ISSAI 30) felülvizsgálatában. Ismertette: a Task Force célja az etikus magatartás előmozdítása mind a számvevőszékeknél, mind pedig a közszféra intézményeinél a számvevőszékek ellenőrzési munkája révén. Ezt szem előtt tartva a munkacsoport elősegíti az etikai elvek gyakorlati alkalmazását a számvevőszékek belső működése és ellenőrzési tevékenységük során. Továbbá törekszik az ISSAI 30 megvalósítására, melynek keretében egy útmutatót dolgoz ki a számvevőszékek számára, amely gyakorlati tanácsokat tartalmaz az ISSAI 30 követelményeinek érvényesítésével kapcsolatosan - részletezte a munkacsoport vezetője.

 

 

A portugál számvevőszék bírája bemutatta a Task Force által elkészített, etikai vezetéssel kapcsolatos dokumentumot, amely kulcsszerepet játszhat majd a közszféra integritásának fejlesztésében is. Az útmutató ugyanis segítséget nyújt a számvevőszékeknek abban, hogy ellenőrzési tevékenységük során előmozdítsák az etikai kultúrát a közszféra szervezeteiben - mondta Helena A. Lopes. Aláhúzta: a dokumentum többek között javaslatokat és tanácsokat tartalmaz a lehetséges megközelítésekre az ellenőrzések során, különös tekintettel a kulturális szempontok mérésére.

Helena Abreu Lopes hangsúlyozta: a számvevőszékeknek és vezetőiknek konkrét stratégiákat kell elfogadniuk, valamint eljárásokat és intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek révén biztosítják, hogy a számvevőszékek etikusan és példamutató módon járjanak el. A Task Force által elkészített dokumentum egyik fő eredménye az, hogy a számvevőszékek számára egyértelmű feladatokat határoz meg az etikus folyamatok és az etikai menedzsment, mint eljárások és intézkedések rendszerének megvalósításában - tette hozzá a portugál számvevőszék bírája. Az előadás teljes terjedelemben itt érhető el.

Shourjo Chatterjee: Tudásmegosztás a korrupció elleni küzdelemben

A számvevőszékek nemzetközi szervezetének (INTOSAI) Fejlesztési Kezdeményezésének (IDI) korrupció elleni küzdelmet támogató programja három elemből áll - ismertette Shourjo Chatterjee, az INTOSAI fejlesztési kezdeményezéseként létrejött IDI programigazgatója. Az első elem azt célozza, hogy a számvevőszékek etikus működésükön keresztül is jó példával járjanak elől a korrupció elleni küzdelem során. A számvevőszékek nemzetközi szervezetének ISSAI 30-as szabványa foglalkozik a legfőbb ellenőrző intézményekre vonatkozó etikai alapelvek kidolgozásával és gyakorlati alkalmazásával. Felismerve a számvevőszékek mintaadó szerepének fontosságát, a programnak ez az eleme a számvevőszékek önértékelését célozza, segítve az ISSAI 30-ban foglalt alapelvek teljes körű alkalmazását és érvényesítését a mindennapi működésben - részletezte Shourjo Chatterjee.

 

 

A program második elemének célja a számvevőszékek támogatása abban, hogy beépítsék a korrupció elleni fellépést az ellenőrzési módszertanaikba. A hangsúly itt alapvetően a megelőzésen van - húzta alá Shourjo Chatterjee. Az ellenőrzések során a korrupciós kockázatokat, azok mérséklését célzó intézményi kereteket országos szinten, valamint ágazati szinteken is szükséges értékelni, amelyek előzetesen az érintett számvevőszékek aktív bevonásával kerülnek kijelölésre.

A harmadik elem a korrupció elleni küzdelemben résztvevőket összefogó platform kialakítását célozza, amely lehetőséget nyújt a témában érdekeltek, további számvevőszékek, más intézmények, ügynökségek közötti gyors és hatékony információcserére és tudásmegosztásra, szakértelmük összehangolására - tájékoztatott az IDI programigazgatója. Az előadás teljes terjedelemben itt érhető el.