Konferenciák

Mérési rendszerek és korrupció - Kerekasztal-beszélgetés

2019. szeptember 19. 15:59:01
A Pénzügyi Szemle Csoport és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen szervezett "A jó kormányzás támogatása megbízható mérési rendszerekkel" című konferencia zárásaként a résztvevők tartalmas kerekasztal-beszélgetés során vitatták meg a mérési rendszerekkel és a korrupcióval kapcsolatos legizgalmasabb kérdéseket. A konferenciáról készült összefoglaló itt olvasható.


Egyszer azt kérdeztem kollégáimtól: hogyan lehetséges az, hogy miközben annyit tettünk a korrupció elleni küzdelemért, és ezen intézkedések eredményei el is kezdtek szemmel láthatóvá válni, addig a mérésekben az integritás erősödése nem látszódik - tette fel a kérdést Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Van egy világos válasz: nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani, vagyis nem mindegy, hogy a mérésnek szeretném megfelelni, vagy a való életben szeretnék javulást elérni. A Költségvetési Tanács tagjaként eközben örömteli folyamatként látom, hogy miközben Magyarország gazdasági adatai jelentős javulást mutattak 2010 után, addig ez az előrelépés már megjelent a hitelminősítők jelentéseiben is, ahogy kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól és előléptünk a befektetésre ajánlott kategóriába - mutatott rá Domokos László.

A mérések során fontos kérdés, hogy hogyan válik a véleményből tény - kezdte hozzászólását Szoboszlai-Szász Richárd, Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. A tények ugyanis az objektív valóság részei, mérhetőek és bizonyíthatóak, eközben a vélemény, főleg ha hamis, nem más, mint dezinformáció. Alkalmas a beavatkozásra, a zavarkeltésre. Mindennek természetesen megvannak a maga céljai.

Egy olyan mérési rendszer, melyben az eredmény nem ellenőrizhető és nem ismert a minta és a készítés szándéka, a korrupció tényállását erősíti. Nem kérdés, hogy azok a szervezetek is az integritás ellen hatnak, akik ezeket a méréseket végzik. A korrupció az Ügyészség által is mért jelenség, méréseink szerint a korrupciós kockázat az egészségügyben a legjelentősebb, majd következik az oktatás, és minden más területen már elenyésző mértékű a korrupció.

 

Mérési rendszerek és korrupció - Kerekasztal-beszélgetés

 

Reagálva Domokos László felvetésére, ha abból indulok ki, hogy milyen támadások érik az igazságszolgáltatást, akkor azt a választ adhatom, hogy a mérések során nem megfelelően jelennek meg az integritás terén mutatott előrelépések - mutatott rá Csák Zsolt, a Kúria tanácselnöke. Íme egy példa: Magyarország számára az európai ellenőrző szervezetek hiányosságként róják fel, hogy nincs szabályozva a kismértékű ajándék elfogadása, azt ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy azért nem szabályozzuk külön a kismértékű és nagymértékű ajándékokat, mert a bíróknak egyáltalán nem szabad elfogadniuk semmilyen ajándékot. Teljesen mindegy, hogy amit elfogad, az egy forint vagy egymillió forint, az már bűncselekmény. Áltudományos vizsgáltatok helyett a hivatalos statisztikák minél szélesebb körben történő ismertetésére lenne szükség - hangsúlyozta Csák Zsolt.

Akarunk mi egy olyan rangsorban előrébb kerülni, ahol cégvezetőket kérdeznek meg arról, hogy mennyire érzik függetlennek az igazságszolgáltatást? - tette fel a kérdést hozzászólásában Tóth Áron László, az OBH főosztályvezetője. Minden olyan mérési rendszert aggályosnak tartok, ahol véleményekre kérdeznek rá, ezek nem alkalmasak az összehasonlításra, csakis kommunikációs eszközként használhatók.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság főtitkára példákkal érzékeltette, hogy mennyire szubjektívek tudnak lenni a mérések. Megemlítette, hogy a hirdetmény nélküli közbeszerzések száma a 2015-ben mért 3000-3500-ról mára éves 200 darabra csökkent Magyarországon, ami egy rendkívüli előrelépés, a gond csak az, hogy időközben ez a statisztika kikerült az átláthatóságunkat mérő országjelentésből.

Kardkovács Kolos, az MNB monetáris tanácsának tagja rámutatott, hogy Magyarországon a feketegazdaság aránya mára 22 százalékra csökkent, ami így első ránézésre még mindig magasnak tűnhet, nem sokkal maradunk el ugyanakkor az uniós átlag 18 százalékos értékétől. Ehhez kapcsolódik a bevételek alakulása is, tavaly a költségvetés bevételei 10 százalékos bővülést mutattak, ami csakis úgy lehetséges 5 százalékos gazdasági növekedés mellett, ha a gazdaság fehéredik. Zárásként az MNB közgazdásza leszögezte, hogy nem a korrupció ellen kell fellépni, hanem a megelőzésre kell hangsúlyt fektetni, azaz ki kell szűrni azokat az eseményeket, amikor fennáll a korrupció lehetősége.