Konferenciák

Összeült a Költségvetési Tanács a Közgazdász Vándorgyűlésen

2012. szeptember 29. 23:52:02
A Költségvetési Tanács mindhárom tagja, azaz Kovács Árpád elnök, illetve Domokos László és Simor András is részt vett azon nyílt ülésen, amelyet Egerben, az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen, szombaton tartottak meg. Domokos Lászlóval készített interjúnkat a hét elején tesszük közzé.
A Költségvetési Tanács nyílt ülését Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen szombaton, Egerben. Az előadások sorát Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitotta, majd Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke következett, a záró előadást pedig Kovács Árpád, a testület elnöke tartotta.

Simor András: A beruházások szempontjából is kritikus a magas adósságállomány

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Költségvetési Tanács tagja előadásában a mai magyar gazdasági helyzettel foglalkozott, arra keresve választ, hogy a gondok mennyire ciklikus és mennyire strukturális jellegűek. „Ez kritikus abból a szempontból, hogy miképp lehetne a gazdaságot jobb helyzetbe hozni, hogy mit tehet a gazdaságpolitika" - mondta a jegybank elnöke.

Az MNB helyzetértékelése szerint egyedül az export húzza a magyar gazdagságot. A prognózis szerint a külső kereslet is gyengülhet, miközben a lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozza meg. Az MNB szerint a magyar gazdasági környezetet ezen felül a beruházások visszaesése, növekvő munkanélküliség és emelkedő inflációs pálya jellemzi.

Simor András szerint a gazdaságpolitika egyik alapkérdése, hogy ciklikus vagy strukturális okok állnak-e problémák mögött, ez ugyanis meghatározza, hogy miképp kell reagálnia a monetáris, a fiskális, illetve a pénzügypolitikának a jelen helyzetre. „Nem csak a fogyasztás, hanem a beruházások szempontjából is kritikus a magas adósságállomány" - mondta Simor András, aki szerint emiatt lassul a potenciális növekedés is. A jegybankelnök szerint a romló mutatókban vannak ciklikus hatások, de a strukturális tényezők jelentősége is egyértelmű. A potenciális kibocsátás erősödéséhez stabilabb és kiszámíthatóbb üzleti környezet kell, növelni szükséges a foglalkoztatást, illetve a termelékenységet - zárta előadását Simor András.

Domokos László: A közpénzre befektetésként tekintsünk!

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ jelentései alapján mutatta be az államadósság alakulásával kapcsolatos tényeket, trendeket. „Az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 januárjától a 2011. év végéig 64,2%-kal nőtt. Az államadósság növekedési üteme 2006-ban és 2008-ban kiugró volt, a többi évben 4,6-6,0% között alakult. A nagyobb arányú növekedést 2006-ban a magas központi költségvetési hiány, 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól lehívott első hitelrészlet devizabetétként való elhelyezése okozta" - mondta Domokos László.

Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy 2006 és 2011 között az államadósság több mint 8200 milliárd forinttal emelkedett, az államadóssághoz kapcsolódó finanszírozási kiadás pedig közel 6600 milliárd forint volt. „Következésképpen az államadósság növekedésének több mint 80 százalékát tették ki a meglévő adósságra fizetett kamatok, jutalékok. A magyar gazdaság tehát egy nagyon veszélyes helyzetbe került, ahol az államadósság növekedését meghatározó arányban az államadósság finanszírozásának költségei gerjesztik. Érthető, hogy az államadósság csökkentése elsődleges gazdaságpolitikai prioritássá vált, hiszen e nélkül az ország nem kerülheti el az adósságspirált" - tette hozzá.

dl-egerbeb_20120929235652_86.jpg
Domokos László előadást tart a Közgazdász Vándorgyűlésen

Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy a 2013-as költségvetési törvényjavaslat az államadósság-mutató 1,2 százalékpontos javulásával számol, ami lényegesen meghaladja azt az Alaptörvényben foglalt kötelezettséget. Ez a jövő évre nézve tartalékot jelent a kockázatok kezelésére. „Melyek a bemutatott adatokban rejlő kockázatok? Az egyik a GDP, a másik a központi költségvetési hiány alakulása" - fejtette ki a Költségvetési Tanács tagja. Az előadáson Domokos László bemutatta az ÁSZ számításait, melyek szerint minden más tényezőt változatlannak feltételezve, csak az adósságszabály teljesülését nézve 360 milliárd forintos tartalék van a deficitben - ha ugyanis ennyivel lenne magasabb a hiány, az adósságszabály akkor is teljesülne.

Az államadósság-mutatókban most meglévő tartalék azonban elfogyhat, azaz nem biztos, hogy az államadósság-állománynak a költségvetési hiánytól független elemei 2014-ben kedvezően alakulnak. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy újra kell gondolni a költségvetési tartalékok kérdését - mondta Domokos László, aki szerint egy kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetben a költségvetés teljes átírása a zárószavazás előtt vagy az év közepén csak akkor kerülhető el, ha a költségvetési törvényjavaslat, majd maga a törvény e helyzetek kezelésére megfelelő tartalékokat irányoz elő.

Az adósságcsökkentési kötelezettség teljesítése nem hagyhatja érintetlenül a költségvetési tervezés és gazdálkodás teljes rendszerét. Az államadósság-szabály következetes teljesítése a mainál sokkal jobb államháztartási információs rendszert, és rugalmasabb tervezést igényel. A költségvetési gazdálkodásban pedig az eredményességnek és a hatékonyságnak egyaránt érvényesülnie kell, de ennek feltétele a kiszámíthatóbb költségvetési tervezés. Az Állami Számvevőszék a maga eszközeivel ehhez szeretne a jövőben a „jó kormányzás" elősegítése jegyében hozzájárulni - zárta előadását Domokos László, aki hat kitörési pontot is megnevezett. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a közvagyon ne legyen elfekvő vagyon, a közpénzre pedig ne kiadásként, hanem befektetésként tekintsünk.

Kovács Árpád: Az EU10 országoknak javultak az esélyei a felzárkózásra

A Tanács elnöke az EU10 országok tapasztalatairól tartott előadásában kifejtette, hogy 2007 óta jelentősen változott az európai uniós államokban a költségvetési kiadások szerkezete. Kifejtette, hogy az államadósságok szempontjából a különböző európai régiókban jelentősek az eltérések, és nem az EU 10 országok vannak a legrosszabb helyzetben.

Válságkezelési megoldások tekintetében Kovács Árpád kifejtette, hogy a tapasztalatok szerint ezekre a csomagokra nem lehet csak politikusként, illetve csak közgazdászként tekinteni. „A közgazdászoknak ezt az integrált látásmódot nem szabad a politikusoknak átengednie" - mondta az MKT elnöki tisztét is betöltő közgazdász.

„Magyarország egy hiperaktív válságkezelési tevékenységet folytatott 2008-tól" - mondta el Kovács Árpád, aki kiemelte, hogy a régióban volt egy ország, Szlovénia, amely gyakorlatilag nem alkalmazott válságkezelési intézkedéseket, és 2013-ban és 2014-ben jó eséllyel ennek meg is lesznek a következményei. „Az EU10 országok összességében képesek voltak a helyzetük konszolidálására, mindenekelőtt a fiskális oldalon. Az intézményrendszer kiszámíthatósága és a finanszírozás stabilitása terén azonban Magyarország még nem indult el a konszolidáció útján" - tette hozzá.

Kovács Árpád szerint az EU10-en belüli válságkezelések tekintetében ezzel együtt több volt a közös pont, mint az eltérés. „Az EU10 országoknak javultak az esélyei a felzárkózásra. Az aktivista állami felfogás esetén látni kell, hogy ez magával hozta, hogy nőttek az államháztartási kockázatok" - mondta el az elnök.