Konferenciák

Tudás, tanulás, kutatás, fejlesztés, visszacsatolás és ellenőrzés - így küzdhetünk a korrupció ellen

2017. október 9. 21:53:06
A korrupció elleni küzdelemben a legfontosabb a megelőzés, vagyis úgy kell kiépíteni a rendszert, hogy fel se merüljön a korrupció lehetősége. A korrupció a közszféra és a magánszféra határán jön létre, azt kell elérnünk, hogy az egyik fél ne kínálja föl, a másik fél pedig ne fogadja el. Minden vezető számára kiemelt fontosságú a példamutatás, a munkavállalónak pedig tudnia kell, hogy mik a vállalat céljai, hogy mit vár el a dolgozótól. A korrupció elleni harcban az a legfontosabb az egyén számára, hogy eljusson arra a pontra, amikor már meg sem környékezik. Többek között ezeket a megállapításokat tették az Állami Számvevőszék által szervezett Integritás és versenyképesség című konferencia előadói, Domokos László ÁSZ-elnök, Németh Erzsébet, a Köz-Gazdaság folyóirat társszerkesztője, Trautmann László, a folyóirat felelős szerkesztője, Králik Gábor László a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója, Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója és Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője. A szerkesztők az eseményen mutatták be a Köz-Gazdaság című folyóirat aktuális számát.


Az integritásról és a korrupció elleni küzdelemről nem lehet eleget beszélni - hangsúlyozta megnyitó beszédében Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott, hogy az integritás eszközeit rendszer szinten kell működtetni úgy, hogy senki se kerüljön olyan szituációba, amikor egyáltalán felmerülhet a korrupció lehetősége. A küzdelem során tehát a legfontosabb a prevenció, azaz úgy kell felépíteni az államigazgatást, hogy az kizárja a korrupcióra lehetőséget adó szituációkat. A korrupció elleni küzdelemben egy nézőpont váltásra van szükség, melyet az Állami Számvevőszék immáron tizedik éve egy proaktív gondolkodásmóddal és edukációs tudásmegosztó szereppel segít.

Ma már képesek vagyunk arra, hogy mérjük a korrupciót, és a valahonnan valahová jutást - hangsúlyozta az ÁSZ-elnök. A tavalyi év volt az, amikor eljutottunk odáig, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek során mintegy 80 százalékban integritás kockázatokat tudunk ellenőrizni. Ezzel párhuzamosan Magyarországon egy nagyon komoly jogszabályalkotás zajlott, miután ma már az ellenőrzöttek tízezreinek kell szembesülnie azzal, hogy korrupció elleni felelőssége van. Mára nem csak az integritás fogalma terjedt el a közszférában, hanem az ellenőrizhetőség feltételrendszere is - tette egyértelművé Domokos László.

 

 

Fontos, hogy az integritás alapelvei ne csak az állam oldalán érvényesüljenek, hanem azoknál a szereplőknél, gazdasági társaságoknál is, akik az állam partnerei lesznek - mutatott rá. A gazdaságban mindig van egy szabályozási és egy morális környezet, a jó az, ha a gazdasági társaságokkal szemben is érvényesíthetők az integritás kritériumai, akár morális, akár törvényi szinten. A korrupció ugyanis a közszféra és a magánszféra határán jön létre, azt kell elérnünk, hogy az egyik fél ne kínálja föl, a másik fél pedig ne fogadja el. Olyan rendszert kell felépítenünk, ami esélyt sem ad a korrupció lehetőségének. Ehhez természetesen a két oldalnak, az államnak és a magángazdaságnak egyforma erőfeszítéseket kell tenni, az emberek csakis így hihetik el, hogy magán a rendszeren csökken a korrupciós nyomás - hangsúlyozta Domokos László.

Ez a tanulmánykötet jó példát szolgáltat arra, hogy miként lehet tudással, tanulással, kutatással, fejlesztéssel, visszacsatolással és ellenőrzéssel korrupciómentesebb országgá válni - húzta alá. Ellenőrzés nélkül még a legjobb világ is el tud romlani, mert az emberek midig keresik a rövidebb utat. Érdemes megnézni az ország egyik leglátogatottabb pontján, a Lánchíd pesti lábánál fekvő Széchenyi téren lévő parkban kitaposott gyalogutakat, ahol turisták és kutyasétáltatók nyomai láthatóak. Abban a parkban, ahol egyébként tilos sétálni és ahova zebra sem vezet. A dolog egyik szépsége az, hogy ez senkit nem zavar, a másik pedig az, hogy mindez közvetlenül a Belügyminisztérium főépülete előtt történik. Az integritásról azt szokták mondani, hogy akkor is szabálykövető az ember, amikor nem látja senki, de mit mondjak, ha akkor sem tudok szabálykövető lenni, ha mindenki látja, ráadásul a társadalom ezt még el is fogadja? - tette fel a kérdést Domokos László.

Kerekasztal-beszélgetés: Az integritás ellenőrzése milyen szerepet játszik az államépítésben?

Domokos László nyitóelőadását követően Németh Erzsébet, a kiadvány társszerkesztője röviden bemutatta a kötetben szereplő tanulmányokat, majd kerekasztal-beszélgetésre került sor, melynek során a résztvevők az integritás kapcsán érdekes elméleti és gyakorlati kérdéseket vitattak meg.

 

 

Az integritás ellenőrzése milyen szerepet játszik az államépítésben? - tette fel a kerekasztal-beszélgetés első kérdését Trautmann László, a rendezvény moderátora és a folyóirat felelős szerkesztője. Králik Gábor László, a FŐGÁZ Zrt. vezérigazgatója szerint egy vállalat számára elsősorban azért fontos, hogy ne legyen korrupció, mert egy integráns vállalkozás hatékonyabban tudja teljesíteni gazdasági céljait, vagyis olcsóbban és nyereségesebben működik. A vállalatnak emellett arra a kérdésre is választ kell találnia, hogy a kolléga korrupt, vagy szimplán csak ügyetlen. Előfordult ugyanis, hogy az egyik kolléga kiírt egy olyan tendert, amire csak egyetlen lehetséges jelentkező volt, ami természetesen rögtön felveti a korrupció lehetőségét, kiderült ugyanakkor, hogy a kolléga nem keveredett korrupcióba, pusztán csak hibázott.

Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeleti igazgatója hozzátette, hogy a prevenció célja a folyamatokba történő beépülés. A tiltásokkal és a szabályokkal ugyanakkor az a baj, hogy ma már annyira túlszabályozott az életünk, hogy akkor sem tudunk mindennek megfelelni, ha akarunk. Az ellenőrzés kapcsán az igazgató hozzátette, hogy még akkor is célszerű elvégezni, ha a felek között fennáll a bizalom.

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője hozzáfűzte, hogy néhány évvel ezelőtt megvalósult egy szakmai egyeztetés a holland kollégákkal, amikor kiderült, hogy miközben a magyar korrupcióellenes terv rövidítése az AKT volt, addig teljesen véletlenül a hasonló holland program a SZENT névre hallgatott. Jelképes elnevezések, mondhatnánk, különösen úgy, hogy miközben a magyar program az ellenőrzésre és a korrupció feltárására törekedett, addig a hollandok egy pozitív megközelítéssel a megelőzést helyezték előtérbe. Valóban szentté próbálták tenni a gazdasági szereplőket, ami elsőre egy naivnak tűnő próbálkozás, a kutatások azonban bebizonyították, hogy azokban az országokban hatékony a korrupció elleni harc, ahol ez a naivitás a társadalom minden szintjén jelen van.

Milyen vezetőségi magatartásra van szükség, hogy az integritás megvalósuljon?

Králik Gábor László a második kérdés kapcsán kifejtette, hogy egy jó vezetőnek ki kell kérdeznie az alkalmazottakat arról, hogy mit szeretnének. Ha ugyanis nem tudom, hogy mit szeretnének, akkor a válaszokat sem tudom megadni - tette hozzá. De ennek fordítva is működnie kell, a munkavállalónak is tudnia kell, hogy mik a vállalat céljai, hogy mit vár el a dolgozótól. A FŐGÁZ-nál kidolgoztunk egy programot, melynek keretében az arra képes és alkalmas kollégák folyamatosan továbbítják a vállalat céljait a dolgozók felé - mutatatott rá. A munkavállalók hamar rájöttek, hogy addig van biztos állásuk, míg a vállalat céljai teljesülnek, amíg a vállalatnak jól megy.

 

 

Gárdos Csaba hozzáfűzte, hogy a közszférában minden előfordulhat és mindennek az ellenkezője is. Javaslatként rámutatott, hogy minden vezető számára kiemelt fontosságú a példamutatás. Ha egy vezető úgy áll az intézmény élére, hogy szolgálni szeretne, akkor ez a mentalitás hamar szétterjed az egész intézményben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a közepes és a kiemelkedően jó vezető közötti különbség nem az IQ-ban keresendő, hanem az érzelmi intelligenciában.

Pulay Gyula szerint rendkívül fontos, hogy a dolgozók büszkék legyenek az intézményre, büszkék arra, hogy az adott intézményben dolgozhatnak. Bizonyított tény, hogy azok, akik maradni szeretnének és hosszú távon az adott intézményben dolgozni, azok között jóval kisebb a korrupció, mint azok között, akik elvágyódnak. Nem véletlen, hogy a legtöbb multinacionális vállalat nagy hangsúlyt fordít arra, hogy a dolgozók büszkék legyenek.

Mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, amikor a gazdasági racionalitás ütközik a jogszabályokkal?

Králik Gábor László elmondta, hogy ezeket a helyzeteket úgy lehet megoldani, ha a vezetők több magyarázatot fűznek egy feladat mellé. A jogszabállyal ütközés kapcsán ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ha van egy olyan vélelem, hogy egy rendszer korrupt, az rendkívül veszélyes, hamar megjelennek ugyanis a korrupció adta lehetőségeket kihasználni igyekvő héják. Gárdos Csaba idézte az Egyesült Államok egyik elnökét, aki a közpénzek kapcsán megjegyezte, hogy nincs könnyebb feladat, mint elkölteni a közpénzt, miután annak nincs gazdája, így erős késztetést érzel, hogy találj neki. A közszférában van, aki annyit költ, amennyit lehet, van, aki egy kicsivel, és van, aki sokkal többet.

 

 

Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni harcban az a legfontosabb az egyén számára, hogy eljusson arra a pontra, amikor már meg sem környékezik. Példaként említett egy kollégát, aki hosszú évekkel korábban kapott egy borítékot, hogy olajozottabban menjenek az ügyek, mire fogta az aktát és a pénzt, kirontott a folyosóra és hangosan kiabálva lobogtatta a papírokat. Őt meg akarták vesztegetni! Mindenki látta a reakcióját, mindenki tudta, hogy nála nem érdemes próbálkozni. Az volt az első és az utolsó eset, hogy megkeresték...

Mi a nemzetközi tapasztalat, Magyarország hol tart a vezetői kultúrában, integritásban?

Králik Gábor László úgy vélte, hogy Magyarország nincs elmaradva Európán belül. Gárdos Csaba úgy vélte, hogy amit a nyugati rendszerből megtanulhatunk, az az, hogy az ellenőrzéseknél a puszta jelenlét adja a hozadék 80 százalékát. Ha csak kimegy az ellenőr, az sokszor már elég. Ezzel szemben, ha mindent le akarunk ellenőrizni, akkor gyakran pont a lényeg marad láthatatlan. Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy egész Kelet-Európára jellemző az integritás iránti igény, a teljes régió tesz és tenni fog érte, hogy az integritás kultúra megerősödjön.



A Köz-Gazdaság aktuális számát itt érheti el, egy összefoglaló cikket itt olvashat.