Tanulmányok, előadások

A brit számvevőszék által alkalmazott innovatív megoldások

2017. április 5. 06:30:01
Az elmúlt 15 évben több, az Egyesült Királyság közszféráját jelentős mértékben befolyásoló változás történt, amelyek a számvevőszék ellenőrzési tevékenységét is nagyban érintették: a pénzforgalmi szemléletről az eredményszemléletű számvitelre való áttérés 2000-ben; a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazása (2009/2010-től kezdődően); továbbá a hitelválságból adódó napjainkig is tartó kormányzati megszorítások hatásai. Ehhez járulnak hozzá még a közszféra szolgáltatásainak digitalizációjából adódó kihívások, valamint, hogy a közszféra decentralizációja és a közfeladatok lokális szintre helyezése jóval összetettebb szolgáltatási láncokat eredményeztek. Mark Burford, a brit számvevőszék (NAO) szakértőjének előadása alapján bemutatjuk, hogy milyen innovatív megoldásokat alkalmaznak a szigetország auditorai.

Kindl Andrea

Az Egyesült Királyság számvevőszéke (UK National Audit Office, NAO) úgy kívánt az intézményétől is jelentős változásokat megkövetelő kihívásoknak megfelelni, hogy közben a társadalmi hasznossága, tevékenységének hasznosulása is tovább fejlődjön, és mindeközben továbbra is hiteles és mértékadó véleményével támogassa a Parlament munkáját. Ennek érdekében a számvevőszék:

a) egyértelmű és világos stratégiát és tartós alapértékeket fogalmazott meg intézménye számára;

b) a gyors válaszadási képességének fokozása érdekében átszervezte ellenőrzési területeit - ún. klasztereket hozott létre;

c) intézményére is érvényesnek tartja és megvalósítja az ellenőrzöttek számára megfogalmazott javaslatokat - ezt támogatják kockázatarányos ellenőrzései, valamint az ellenőrzöttek tevékenységéről készített leírások (client insight);

d) kiemelten fontos területként kezeli a munkaerő képzését, készségei folyamatos fejlesztését;

e) folyamatosan méri saját teljesítményét, valamint az ellenőrzések hatását.

Az intézmény számára megfogalmazott alapértékek (a) az első számú vezető munkáján keresztül is áthatják az intézmény független, irányadó, együttműködő, tisztességes tevékenységét.

Az ellenőrzési területek átszervezése (b) során az intézmény ún. klasztereket határozott meg, amelyeket a főbb kormányzati politikák, stratégiai célkitűzések mentén alakított ki, és estenként akár száz intézményt is lefed. Ezekhez rendelik hozzá az ellenőrzések erőforrásait, ideértve az ellenőrzések végrehajtásáért felelős felső vezetőket (ellenőrzési igazgatókat), továbbá a munkaerő irodai elhelyezését is. Az adott klaszterhez tartozó intézményekhez (ellenőrzöttekhez) rendelt ellenőrök közösen egy helyen végzik a munkájukat. Ez a költségek csökkentése, a működés hatékonyabbá tétele mellett számos más előnyt is jelent: lehetőséget ad az adott klaszter különböző intézményeit ellenőrző munkatársak közötti tapasztalatcserére és tudásmegosztásra, de emellett lehetővé teszi a klaszter egyes intézményeinél jelentkező jó gyakorlatok, költségkímélő megoldások számvevőszéknél történő összegyűjtését, majd a klaszter többi intézményében való elterjesztését az ellenőrökön keresztül.

Minden egyes klaszterre éves klaszter munkatervet dolgoznak ki, amelyben a pénzügyi, valamint teljesítményellenőrzéseken kívül ütemezik a klaszterhez tartozó intézmények közötti összehasonlító (benchmark) felmérések végrehajtását és az ellenőrzöttekről évente, közös szempontrendszer alapján készített, tevékenységüket és szervezeti sajátosságaikat bemutató profilok elkészítését is (client insight). Mindezeken felül ez a fajta munkaszervezés azt is lehetővé teszi, hogy a klaszterek ellenőrzése során begyűjtött tapasztalatokból, adatokból a klaszterek működéséből adódó különbségek tekintetében következtetéseket vonjanak le. Mindez végső soron egy még magasabb színvonalú számvevőszéki munkát, még nagyobb hozzáadott értéket eredményez a társadalom számára.

A "€žmegvalósítjuk, amit hirdetünk" elv érvényesítése (c) szorosan összefügg a mintaadó szervezetként való működéssel. Az Egyesült Királyság számvevőszéke elöl járt a költségcsökkentő megoldások kidolgozásában, munkája hatékonyságának növelésében. Ennek érdekében, az ellenőrzési folyamatot alapjaiban vizsgálták felül. A korábbi kockázat-alapú ellenőrzéseket továbbfejlesztették, és előtérbe kerültek a kockázat arányos ellenőrzések. Ez azt eredményezi, hogy az intézmény a nagyobb kockázatot hordozó, éppen ezért a több hozzáadott értéket jelentő ellenőrzések végrehajtására összpontosítja az ellenőrzési erőforrásai nagyobb részét. Ezt egy, az ellenőrzést megelőzően elvégzett részletes kockázatelemzés, valamint az ellenőrzöttekről készített profilok (client insight) is támogatják. Ez utóbbi az ellenőrzöttek körét A, B, C kategóriába sorolja mérettől, és jelentőségtől függően, így lehetővé téve, hogy a legjelentősebb intézményeket a legtapasztaltabb kollégák ellenőrizhessék, ugyanakkor a kevésbé tapasztalt kollégáknak is teret ad a kevésbé jelentős, ezért alacsonyabb ellenőrzési kockázatot hordozó területeken ellenőrzés-vezetői tapasztalataik elmélyítésére, ezen keresztül is támogatva a munkaerő folyamatos képzését, fejlesztését (d).

Az ellenőrzések hatása, valamint a teljesítmény mérése (e) rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy a számvevőszék tevékenységét érintő változások kedvező irányúak legyenek. Ennek érdekében az Egyesült Királyság számvevőszéke évente részletes, kvalitatív interjúkat készíttet egy független céggel, továbbá minden ellenőrzést követően minden ellenőrzöttel készít egy kérdőíves felmérést. Ezen túlmenően a parlamenti képviselők körében is rendszeresen készül kérdőíves felmérés a számvevőszék tevékenységével összefüggő témákkal kapcsolatban.

Ezen felmérések legfrissebb eredményeit a következő info-grafikák foglalják össze:

 

 

A mintegy 28 ellenőrzött, összesen 80 válaszadója a külső cég által végzett felmérés során 4 kulcs teljesítménymutató (KPI) mentén pontozta 1-5-ig (5 a legkedvezőbb érték) a számvevőszék teljesítményét. Ezek a mutatók: 1. a számvevőszék által végzett munka pozitív változásokat eredményez; 2. az ellenőrzöttek értékesnek ítélik a számvevőszék munkáját; 3. a számvevőszék a szakterületének elismert, tekintéllyel bíró intézménye; 4. a számvevőszék által végzett munka magas minőséget képvisel. A 2015-ben végzett kérdőíves felmérés összesített adatait tartalmazza a fenti info-grafika.

 

 

A fenti info-grafika a következő számokba sűrítve jeleníti meg az intézmény 2015-2016. évi teljesítményét, valamint ellenőrzéseinek hatását: 19 fontot spórolt az állami költségvetésnek minden egyes ellenőrzésre elköltött fonton; 630 képviselői, ill. lakossági megkeresés érkezett, amelyeket mind alaposan áttekintették; a Közpénzügyi Bizottság ajánlásainak 82%-át elfogadták; 47 közpénzügyi bizottsági meghallgatást támogatott az intézmény; 65 államilag finanszírozott projektet érintő (ideértve a főbb közbeszerzési projekteket is mint pl. az ország hadászati eszközbeszerzési programja) jelentést hoztak nyilvánosságra; 368 pénzügyi beszámolót ellenőriztek, ideértve mind a 17 minisztériumot az összes ügynökségeikkel, valamint az általuk finanszírozott közhasznú intézményekkel, tulajdonosi joggyakorlásuk alatt álló vállalatokkal együtt (mint pl. állami vasúttársaság, ill. a Green Invesment Bank, továbbá a nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ); az ellenőrzöttek 98 %-a állítja, hogy számít a NAO véleményére számviteli és pénzügyi kontroll kérdéseiben; a parlamenti képviselők 73%-a jól ismeri a számvevőszék tevékenységét; több mint 480 esetben tettek eleget külső felkérésnek (előadásokat tartottak, kiadványok megjelenéséhez nyújtottak valamilyen hozzájárulást).

A jövőbeni kihívások között a közszféra szolgáltatásainak rohamos digitalizációja, az online kommunikáció elterjedéséből adódó kihívások, valamint a Brexit közszférára gyakorolt hatásainak ellenőrzése jelentik majd a legnagyobb feladatot az intézmény számára, hiszen az továbbra is eleget kíván majd tenni a parlament részéről jelentkező igényeknek. Ennek egyik nagyon látványos megnyilvánulási formája, ahogyan az intézmény jelentéseinek formátuma változott az elmúlt évtizedekben annak érdekében, hogy minél eredményesebben és hatékonyabban szolgálja a parlamenti képviselők időben történő tájékoztatását. A kezdetben készített hosszú, részletes, papíralapon továbbított jelentésektől, a rövid, tömör jelentéseken, később grafikus elemekkel megtűzdelt, napjainkban pedig már pdf állományként, sőt interaktív, ill. tablet pdf állományként továbbított jelentésekig jutott el az intézmény.

Kindl Andrea az Állami Számvevőszék számvevő tanácsosa

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra