Tanulmányok, előadások

A család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai

2017. augusztus 2. 11:20:01
A tanulmány a gyerekvállalás, a születések számának magyarországi tendenciáit vizsgálja az ezredforduló után. A szerzők a gyerekvállalásra befolyást gyakorló tényezőnek tekintik a lakáshoz jutást, ezért áttekintik a lakáspiac ezredfordulót követő folyamatait. Empirikus kutatás keretében megvizsgálják, hogy a gyerekvállalási korba érő fiatalok szándékait előreláthatóan megváltoztatja-e a támogatási rendszer megléte. A saját kérdőíves vizsgálatban 1332 felsőoktatásban tanuló hallgató vett részt. A válaszadók 73,4 százaléka szerint a gyerekvállalási kedvet növeli az otthonteremtési támogatás. 36,7 százalék válaszolta azt, hogy a támogatási rendszer fennmaradása esetén maga is vállalna több gyereket. A szerzők megállapítják, hogy az otthonteremtési támogatás pozitívan befolyásolja a gyerekvállalási kedvet. (Pénzügyi Szemle 2017/2.)


Sági Judit - Tatay Tibor - Lentner Csaba - Neumanné Virág Ildikó

Tanulmányunkban - szakirodalmi források alapján - áttekintettük a gyermekvállalásban legfontosabbnak tartott tényezőket.

A 2008-as válságot közvetlenül követő években a magyarországi termékenység, a születések száma a korábbiakhoz viszonyítottan is visszaesett. Megfigyelhető volt a lakáspiac pangása, a lakásépítések számának drasztikus hanyatlása, ami a gazdasági mutatók romlásához járult hozzá. 2010-et követően a kormányzat a családtámogatás rendszerének újraépítése során az otthonteremtés segítését középpontba helyezte. Mindazonáltal a gazdasági helyzet csak 2015-től, a pénzügyi konszolidációt követően tette lehetővé a hatékony otthonteremtési támogatási rendszer megteremtését.

Tanulmányunkban összefoglaltuk, hogy 2015 közepe és 2016 vége között a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve a kamattámogatással folyósított kedvezményes hitelek igénybevétele milyen mértékben valósult meg. A bevezetéstől eltelt idő alatt 2016 végéig már 36 000 család vehette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek értéke másfél év alatt hozzávetőleg 87 000 millió forint összeget tett ki. 2016-ban a megkötött szerződések mintegy egyharmada volt olyan, amelyben további gyereket vállaltak a támogatás igénybevételekor. Jó alappal következtethetünk arra, hogy a támogatások növelhetik a gyerekvállalási hajlandóságot, hiszen az igénybevevők közül sokan a később születendő gyermekek vállalásával nyújtják be támogatási kérelmeiket.

 

 

A megfelelő lakás megszerzése korábbra hozhatja az első gyerek megszületését a családokban, ily módon lehetőséget kínálva a szülők termékeny életkorában további gyermekek vállalására. A lakáshoz jutás kisebb terhe, a nagyobb lakás lehetősége szintén a nagyobb család tervezéséhez segítheti a családokat. További lényeges következmény, hogy egy önálló ingatlan megszerzésének reális képe itthon tarthatja az anyagi okokból munkát vállalni külföldre menő fiatalokat.

Az egyetemisták körében végzett kérdőíves vizsgálatunk alapján az látható, hogy az otthonteremtési támogatás befolyást gyakorol családalapítási terveikre. Gondolkodásukban jelenleg ugyan elsősorban az mutatható ki, hogy másokról feltételezik a gyerekvállalási kedv növekedését. Ez azonban arra utal, hogy a beállítódások változását feltételezik, ami a saját gondolkodásukra is visszahathat, illetve mérhetően hat is. Az empirikus kutatás keretében megállapítottuk, hogy a gyerekvállalási korba érő fiatalok szándékait előreláthatóan megváltoztatja a támogatási rendszer megléte. Saját kérdőíves vizsgálatunkban 1332 felsőoktatásban tanuló hallgató vett részt. A válaszadók 73,4 százaléka szerint a gyerekvállalási kedvet növeli az otthonteremtési támogatás. 36,7 százalék válaszolta azt, hogy a támogatási rendszer fennmaradása esetén maga is vállalna több gyereket.

Az otthonteremtési támogatás rövid távon az építkezések, az ingatlanpiaci forgalom növelésével a gazdaság élénküléséhez járul hozzá. Hosszú távon a demográfiai folyamatok kedvezőbb irányba való fordításával társadalompolitikai célokat szolgál.

...

Sági Judit a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, Tatay Tibor a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, Lentner Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Neumanné Virág Ildikó a Pannon Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra