Tanulmányok, előadások

A hazai pénzügyi kultúra néhány jellemzője a kkv-k gazdálkodói viselkedése tükrében

2018. szeptember 10. 08:15:01
A tanulmány a magyar kkv-szektor pénzügyi-gazdálkodói kultúráját vizsgálja egy országosan reprezentatív felmérés eredményei alapján. Az elemzés fókuszában a vállalkozók pénzügyi tájékozottsága és magatartása áll: a különböző pénzügyi termékek, szolgáltatások ismerete és alkalmazása, a gazdálkodás tervezése, a késedelmes számlakiegyenlítés és a pénzügyi-gazdálkodási döntések megalapozottsága. (Pénzügyi Szemle 2018/2.)


Győri Ágnes - Czakó Ágnes

Tanulmányunk a hazai kis- és közepes vállalkozások tulajdonosai körében feltárt pénzügyikultúra-elemek alapján vizsgálta a vállalkozások gazdálkodói magatartását. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozók ismerik-e és alkalmazzák-e az egyes korszerű banki és pénzügyi szolgáltatásokat, új termékeket; felhalmozó attitűddel bánnak-e a pénzzel, vagy ez nem szándékuk; hitelt vesznek-e fel a fejlesztésekre, vagy nem akarnak eladósodni; törekednek-e biztonságra különféle biztosítások igénybevételével; és megküzdenek-e a partneri fizetőképesség átmeneti zavaraival.

Primer kutatásunk eredményei szerint ma már szinte minden kkv "netbankol". Az internetes banki ügyintézés 2010 óta - amikor csak 78 százalékuk vette igénybe az internetet (Kepka, 2011) - elterjedt, jelenleg 95 százalék. A 2020-as években az infokommunikációs eszközök térnyerése és a működés biztonságának garanciái megkönnyítik a pénzügyi termékek további gyorsuló netes használatát: azt látjuk, hogy a különféle termékek ismertsége tíz év alatt szinte teljes körűvé vált. A gazdaságpolitika nyilvánvalóan befolyásolja egyik vagy másik finanszírozásban fontos intézmény (pénzügyi termék) használatát. A 2008-as pénzügyi válság éveit megelőzően jelentős volt a hitelfelvétel, ami azóta egy időre visszaesett, majd ismét jelentős szerephez jut. Ugyancsak látható a biztosítási termékek skálájának kiszélesedése, korszerűsítése kínálati oldalon, és a biztosítással szemben ellenséges attitűd változása a vállalkozók körében. A kormányzati intézkedések következtében és a vállalkozók válságban szerzett tapasztalatai nyomán a pénzügyi fegyelem javult, az ebből származó zavarok csökkenéséről tanúskodnak adataink.

Ebben az elemzésben a mért vállalati pénzügyikultúra-mutatók alapján a kis- és közepes vállalkozások három homogén csoportját mutattuk be, amely három vállalkozói kör jellegzetesen eltérő gazdálkodói-pénzügyi módszerekkel kezeli, menedzseli a kérdezett cégek működését.

 

 

A legnépesebb csoport (1. klaszter) a vállalkozások 42,5 százalékát azért gondoljuk pénzügyi-gazdálkodási módszereik alapján hagyományosnak, mert működésüket saját erőforrásból biztosítják, saját megtakarításuk van és visszafogottan, de élnek a biztosítások nyújtotta kockázatcsökkentés lehetőségével. Mivel nem vesznek fel hitelt és tartózkodnak a korszerű bankszolgáltatások igénybevételétől, kifejezetten takarékosnak véljük a gazdálkodást.

Elemzésünk során ehhez a klaszterhez viszonyítottuk a többi csoportot. A regressziós paraméterek szerint ezek a vállalkozások a legfeljebb 20 főt foglalkoztató kicsik, amelyek ipari, építőipari és üzleti szolgáltatást vagy tanácsadást végző, már a '90-es években is működő cégek. A működtető tulajdonosi kör szakmai alapon szerveződött, a fejlettebb vidéki régiókban működnek. Adataink szerint a hazai piacon tevékenykednek, nem jellemző rájuk innovációs aktivitás.

A 2. klaszter vállalkozói a legnépesebb tömbhöz képest rosszabb helyzetűnek tűnnek, kevesebben vannak ugyan, de a kkv-szektor így is több mint 1/3-át képviselik. Pénzügyi-gazdálkodási szempontból az erőforráshiány határozza meg, hogy milyen kulturális attitűd érhető tetten a döntésekben. Sajáterő és megtakarítás kevéssé áll rendelkezésre, a hitelekhez folyamodnak, ám biztosításokra inkább nem támaszkodnak. A számlakiegyenlítési fizetési zavarok közepes mértékben érintik az amúgy is forráshiánnyal küzdőket és elzárkóznak a bankok korszerű szolgáltatásaitól. Nem meglepő, hogy a technológiai innováció, a külpiacra törekvés nem jellemző tulajdonság ebben a csoportban, nem tudásintenzív és nem szakmai - építőipar, feldolgozóipari - ágazatokat képviselnek; a kevésbé fejlett régiók inkább közepes vállalatai ezek.

A nehézségekkel megküzdő ügyesen gazdálkodó 3. klaszter vállalkozásai azok a kicsi méretű cégek, amelyek a legfiatalabbak, nagy valószínűséggel a központi fejlett régióban működő kereskedelmi és nem tudásintenzív vállalkozások. Az inkább baráti, rokoni tulajdonosi kör és az export is befolyásolja a pénzügyi döntési stílust/kultúrát - ugyan nem szignifikáns mértékben -, viszont a tanult vállalkozói és pénzügyi szakmai tudás karakteresen valószínűsíti, hogy a cég a működtetésben határozottan széleskörű hitelezést, korszerű banki eszközöket, sokfajta biztosítást vesz igénybe. Emellett a tartalékolás is jellemző a gazdálkodásra, miközben leginkább kitettek a nemfizetés kockázatának.

Végezetül azt állítjuk, hogy bár a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi kultúrája kapcsán kevés empirikus kutatás készült Magyarországon, az általunk vizsgált pénzügyikultúra-mutatók mentén jól szegmentálható a magyar kkv-szektor. Fontos, hogy a lakosság körében végzett pénzügyekkel kapcsolatos ismereteket, pénzhasználati szokásokat és a háztartási attitűdöket feltáró kutatások tovább folytatódjanak, hiszen ezek végső soron hozzájárulnak a lakosság vállalkozói tudásáról alkotott kép részleteinek megismeréséhez.

...

Győri Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa, Czakó Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi magántanára

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra