Tanulmányok, előadások

A hiteles mérés köz(kincs)

2020. október 12. 18:37:15
A jól irányított államnak alapvető követelménye a megalapozott mérési eredményeken alapuló döntéshozatal. Az Állami Számvevőszék felismerve a hiteles, objektív és elfogulatlan mérések fontosságát több mérési rendszer megalapozottságát is értékelte. A nemzetközi korrupciós rangsorok, a versenyképességi mérések, a hitelminősítők által alkalmazott minősítések és az Európai Bizottság által készített ország jelentések megalapozottságának elemzése rámutatott arra, hogy a nemzetközi mérések gyakran nem felelnek a tudományosság alapvető követelményeinek. Az ÁSZ ezen tudományos tanácsadó tevékenysége kormányzati és nemzetközi szakmai szinten is hasznosult.

A tudományosság benyomását keltő mérőrendszerek több esetben nem megismerhető szempontok alapján kiválasztott, szűk szakértői csoportok véleményét tükrözik. Adatforrásaik, módszereik nem transzparensek, nem validálhatóak, emellett nem alkalmaznak a tudományban bevett, valódi összefüggéseket beazonosítani képes statisztikai módszereket sem. Így eredményeik alapján az elemzett területről sem lehet érdemi dialógust folytatni.

Az ÁSZ kutatásai hozzájárulnak a nem megbízható mérések kiszűréséhez. A számvevőszék kutatói értékelték a korrupciós rangsorok a versenyképességi rangsorok, a hitelminősítések és legutóbb az Európai Bizottság ország jelentéseinek megalapozottságát is.

Mindezzel a számvevőszék biztosítja az állampolgárok azon alapvető jogát, hogy megismerhető legyen az állam, a közügyek állapota, hiteles információk álljanak a rendelkezésre a kormányzásról. A tudományos, módszertani munka egyben segíti a döntéshozókat abban, hogy a legfontosabb döntéseket megalapozott információk alapján hozzák meg.

Quid est veritas?

Sokak szerint igazság utáni korban, a "post truth" korszakában élünk. A mindennapjainkat egyre nyomasztóbban betöltő információs zajban egyre kevésbé van időnk és lehetőségünk megkülönböztetni a hitelest a félrevezetőtől, a megbízhatót a tévestől.

A körülöttünk örvénylő információáradatban naponta bukkannak fel mérések és rangsorok: a legélhetőbb városok, a tíz legversenyképesebb gazdaság, vagy éppen a legkorruptabb országok szégyenlistája, de tudományos mérést ígérnek a sajtószabadság, vagy jogállamiság szintjét összehasonlító indexek is. A gazdasági és a politikai teljesítmény területén számos nemzetközi szervezet, jellemzően NGO készít rangsorokat, amelyek a globális "tudatipar" szalagcímein keresztül jutnak el hozzánk.

Miért fontos a jó mérés?

Az, hogy az állampolgárok, üzletemberek milyen információk alapján tájékozódnak, hatással van a közbizalom, vagy éppen bizalmatlanság alakulására, a befektetési döntésekre, emellett a kormányzati döntéshozatal előkészítése sem képzelhető el hiteles információk nélkül. A látszólag tudományos módszertant nemzetközi indexek is jelentősen alakítják a közgondolást, emellett indokolatlanul rombolják egyes országok nemzetközi megítélését. A modern információs kor első pandémiája is élesen világított rá a megbízható információk, a hiteles tájékoztatás és a társadalmi bizalom kapcsolatára.

Emellett a jól irányított állam sem kerülheti meg a közfeladat-ellátás, a közpénzekkel való gazdálkodás hatékonyságának, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ennek elmaradása, vagy nem megfelelő mérési módszerek alkalmazása esetén sem az ágazati irányítók, sem az adófizetők nem kapnak hiteles visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk a fenntarthatóság, a versenyképesség, a társadalmi elégedettség és a bizalom növelése érdekében.

Miközben mindenki érzi, hogy a mérések hitelessége és megbízhatósága kulcskérdés, kevés figyelmet kap, hogy valójában mennyire validak a mérések alapjául szolgáló kutatások? Megfelelnek-e a tudomány legalapvetőbb követelményeinek?

Lehet-e a számvevőszék a "mérők mérője"?

Éppen ezért az Állami Számvevőszék kiemelt célja és küldetése, hogy értékelje a mérések, a mérőrendszerek tudományos megbízhatóságát és objektivitását is.

Mi teszi azt lehetővé, hogy a számvevőszék a mérések hitelesítőjeként lépjen fel? Az, hogy a legfőbb közpénzügyi ellenőrző szervezet szervezeti, személyi és pénzügyi függetlenségét szerte a világon az alkotmány garantálja. A nem átlátható finanszírozású, vagy elfogult szereplők által fenntartott NGO-kkal szemben a közjó érdekében létrehozott, független szereplő.

Az Állami Számvevőszék a közelmúltban több elemzésében, nemzetközileg is elismert tudományos publikációkban értékelte többek között a korrupciós és versenyképességi rangsorok, a hitelminősítők értékeléseit, és az Európai Bizottság ország jelentéseinek objektivitását.

Hihetünk-e a nemzetközi korrupciós rangsoroknak?

A legnagyobb hatást kiváltó ilyen értékelés célja az volt, hogy a korrupciót mérő rendszerek hitelességi, mérési és validitási kockázatainak beazonosításával választ adjon arra a kérdésre, vajon a nemzetközi korrupciós rangsorok - köztük a legnagyobb hatással bíró, évente közzétett Corruption Perception Index (CPI) - megbízhatóak-e, az általuk alkalmazott módszertan lehetővé teszi-e tudományos következtetések levonását, valamint alkalmasak-e az eredmények közpolitikai beavatkozások megalapozására? A korrupciós mérésekkel szemben a nemzetközi szakirodalomban megfogalmazott legfontosabb kritikák is rávilágítanak arra, hogy a legtöbb esetben nem biztosított a korrupciós méréseket kibocsátó szervezetek függetlensége, a felhasznált adatforrások és az alkalmazott módszertan transzparenciája. Jellemző a válaszadói csoport nem megfelelő összeállítása, az adatforrások összesítésének hiányossága is.

A kutatás megállapította, hogy az országok CPI alapján történő összehasonlíthatóságát megkérdőjelezi, hogy az index kialakítása során országról országra eltérő számú és típusú indikátort, használnak.

A hiteles mérés köz(kincs)

A rangsorolás érvényességét érintő további kockázat, hogy a CPI nem alkalmaz olyan statisztikai módszereket, amelyek a véletlen együttmozgásokat meg tudják különböztetni a tudományosan bizonyítható összefüggésektől.

A CPI sem a korrupció szintjét, sem a korrupciós érzékelést nem tükrözi jól. A felhasznált adatforrások, ugyanis nem az érintett populáció reprezentatív mintájára támaszkodnak, hanem kis létszámú, adott esetben 2-3 fős "szakértői panelek" megkérdezésén alapulnak. A szakértők esetében az elfogultságtól mentességet és a speciális szakértelmet semmilyen módszer, kiválasztási elv nem biztosítja.

Annak ellenére, hogy a kompozit index számos adatforrást felhasznál, a CPI nem él olyan eszközökkel, amelyekkel objektív módon lehetne mérni a korrupciós kockázatokat, kontrollokat és nem vizsgálja a közvetlenül a korrupció visszaszorításáért felelős szabályozási környezetet, intézményrendszert sem.

Módszertani megalapozottság hiányában az index eredményei nem alkalmasak az egyes országok összehasonlítására, tudományos következtetések levonására, de még olyan diagnózist sem állítanak fel a vizsgált jelenséggel kapcsolatban, amely hatékony eszközként szolgálhatna a megfelelő szakpolitikai döntések kidolgozásához.

Tudományos, szakmai és kormányzati hasznosulás

A kutatásról szóló publikációt tudományos konferencia is feldolgozta, és annak eredményeit bemutatta az egyik legolvasottabb hazai hírportál is.

A kutatás elismerését és hasznosulását jelzi, hogy a kormány a nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtásával kapcsolatos határozatában felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy módszertani javaslataival járuljon hozzá egy megalapozott hazai korrupcióérzékelési rendszer kidolgozásához is.

Idén a magyar számvevőszék rendezte a IX. EUROSAI-OLACEFS közös konferenciát, amelynek fontos témája volt a mérések hitelessége. A konferencián Jesper Johnson az OECD képviseletében tartott előadást az OECD által fejlesztett public integrity indikátorrendszerről. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet a kompozit indexek (CPI, WGI) megbízhatóságával kapcsolatos anomáliákra, amely nemcsak az aggregálásból - így az adatok/információk összemosásából erednek, de abból is, hogy sok esetben másodlagos adatforrásokon, nem objektív szakértői véleményeken alapulnak. Hangsúlyozta, hogy az olyan összetett jelenségek leírásához, mint amilyenek az integritás kérdésköréhez is kapcsolódnak, a lehető leghitelesebb (statisztikai) adatokra és primer információkra van szükség.

Ez a kritika jól összecseng az ÁSZ nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága témában írt anyagával.

Fact check...

Az Állami Számvevőszék a mérések hitelességét vizsgáló módszertani és elemző munkája hiánypótló tevékenység.

Beazonosíthatóvá teszi, kiszűri a nem megbízható méréseket, ismételten megerősíti a tudományosság alapvető követelményeit, az adatokon és módszereken alapuló tudástermelés fontosságát. Emellett az ÁSZ módszertani, elemző munkájának tanulságait a megalapozott mérőrendszerek kialakításához is felhasználják.

Mindezzel a számvevőszék biztosítja az állampolgárok azon alapvető jogát, hogy hiteles képet kapjanak a közügyek, a közpénzek, a kormányzás állapotáról, egyben segíti a döntéshozókat abban, hogy a legfontosabb döntéseket megalapozott információk alapján hozzák meg.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra