Tanulmányok, előadások

A koronavírus miatti államadósság-növekedés az Európai Unió országaiban

2020. október 12. 08:00:01
Tanulmányom célja, hogy egy ökonometriai modell alkalmazásával előrejelzést adjak a koronavírusjárvány által kiváltott államadósság-ráták növekedésének várható mértékeire az Európai Unió tagországaiban. A vizsgálatot a válság lefutásának négy különböző verzióját feltételezve végzem el, az ötödik scenárióban pedig azt a makrogazdasági állapotot elemzem, amikor a válság véget ér. Bármelyik járványlefutási modellben a számítások eredményeként kapott várható államadósságráta-növekedések az országok között széles skálán szóródnak. Görögország, Olaszország és Spanyolország vonatkozásában azonban feltételezhetően kritikus értékeket fognak elérni. (Pénzügyi Szemle 2020/3.)

Török László

Az 1. táblázat adataiból jól látható, hogy a recesszió 2022-re történő lefutása esetén mérsékelten megkezdődnek az államadósság-ráták csökkenései, Dánia, Spanyolország és Olaszország kivételével, minden más uniós nemzetgazdaságban. Ezt megelőzően azonban a 2020- 2021 években az unió minden tagországában jelentős államadósságráta-növekedés várható. A járvány W-pályája (amikor éven belül két visszaesés és felpattanás van) hasonló eredményeket mutat az U/2 (ekkor 2020 és 2021 években előző scenáriótól alacsonyabb, de időben elhúzódó válság van) válságlefutási pályával.

A 2021 végére számított államadósságnövekedési ráta mértéke országonként eltérő, azokat csoportokba rendezve a következő megállapításokat lehet tenni. Összesen hét olyan nemzetgazdaság van, amelyekben a két válságév kumulált államadósságráta-növekedése 8 százalék, vagy az alatti mértéken várható. Ebben a csoportban a legmérsékeltebb államadósságráta-növekedés Észtország, Luxemburg és Bulgária esetében prognosztizálható 4,1, 4,5 és 5,5 százalékos értékekkel, a csoportot Németország zárja 8 százalékos értékkel. A skandináv államok is ebbe a csoportban vannak Finnország kivételével, esetükben is mérsékelt államadósságráta-növekedés várható - a maguk alacsony bázisához képest is -, azonban Dánia és Svédország rátája így is mindössze 40 százalék körül lesz.

A legtöbb (összesen 13) országot a 8 és 16 százalék közötti államadósságráta-növekedést elszenvedő csoport foglalja magába. Ezt a kategóriát Litvánia és Lettország nyitja a maguk 10,2 százalékos államadósságráta-növekedési értékeikkel, a végén pedig Szlovénia áll 15,2 százalékos kumulált államadósságráta-növekedéssel a 13 ország közül. A csoporton belül Ausztriában várható a GDP-jéhez képest legmagasabb bruttó államadósság-ráta a recesszió végére a maga 85,2 százalékos értékével.

A már kiugróan magasnak számító 16- 24 százalék közötti állami eladósodásirátaemelkedéssel öt országnak kell szembe nézni a már bemutatott scenáriók eredményei alapján 2021 végére. A csoportba Horvátország, Franciaország, Belgium, Portugália és Spanyolország tartozik a maguk 18,5, 19,1, 19,2, 22,3 és 23,2 százalékos értékeivel. Az államadósság-ráta növekedése szempontjából Franciaország és Spanyolország esetében aggasztó az, hogy az unió második és negyedik legnagyobb gazdaságait fogja sújtani, abszolút összegben is kettőjük adósságemelkedése az Európai Unió tagországai teljes változásának több mint egyharmada. Lásd 2. ábra.

Az Európai Unió 27 tagállamából Olaszország és Görögország esetében nagyon magasak az előre jelzett 29,6 és 37,1 százalékos államadósságráta-növekedési értékek. Ilyen mértékű növekedések nem példa nélküliek az unió történelmében.7 Görögország vonatkozásában kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány bármelyik korábbiakban vázolt forgatókönyve esetén is biztosan túl fogja lépni a GDP-jéhez mért bruttó államadósság-rátája a 200 százalékot. Ez pedig egy olyan szintje lesz egy állam eladósodásának, melyre az Európai Unióban múltjában még nem volt példa. Olaszország az unió harmadik legnagyobb gazdasága, ezért az előre jelzett államadósság növekedésének finanszírozása hatalmas erőfeszítéseket kíván majd meg. Az ország bruttó adósságemelkedése abszolút összegben az európai közösség teljes államadósság-növekedésének több mint 24 százaléka.

Ez utóbbi három ország (Spanyolország, Olaszország és Görögország) eladósodásának adatai megrendítőek, bármilyen lesz is a koronavírus-járvány lefutása. Ennek a három országnak az abszolút összegben mért államadósság-emelkedése az unió teljes adósságnövekedésének több mint negyven százaléka. Ezen országok drasztikusan megemelkedő államadósságának finanszírozása esetükben felveti a rendezett államcsőd bekövetkezésének magas valószínűségét is. Remélhetőleg az említett három tagország, valamint az Európai Unió fiskális és a monetáris expanziós lépései elégségesek lesznek ennek megakadályozására.

...

Török László a Debreceni Egyetem egyetemi oktatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra