Tanulmányok, előadások

A közszféra teljesítménymérése - Nemzeti és Ágazati Stratégiák értékelése

2020. május 21. 17:00:01
A közpénzzel való hatékony gazdálkodás tényszerű, objektív és megalapozott mérést és elemzést igényel. Az elemzés rámutat, hogy Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen, illetve feltárta, hogy az elemzett nemzeti és ágazati stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, azonban csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszert alakított ki.

A jól teljesítő állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás teljesítményének, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ezek elmaradása esetén a döntéshozók nem kapnak visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk az eredményesség, a társadalmi elégedettség és bizalom növelése érdekében.

Az Állami Számvevőszék kiemelt feladatának és stratégiai küldetésének tekinti a teljesítmény kultúrájának megteremtését, a közszféra teljesítményének objektív mérését és értékelését lehetővé tevő rendszerek kiépítésének és működtetésének támogatását. A teljesítmény objektív módszerekkel történő mérése alapvetően szükséges ahhoz, hogy a közszféra szervezetei és intézményei eleget tegyenek alaptörvénybe foglalt feladatuknak (Alaptörvény 38. cikkének 5. bekezdése), amely kimondja, hogy "Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint". Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ) tevékenységében az ellenőrzések mellett fokozott hangsúlyt kapnak az elemzések, melyek által az ÁSZ tanácsadói szerepben járul hozzá a jól irányított állam működéséhez.

A közpénzfelhasználás hatékonyabbá tétele tényszerű, objektív és megalapozott mérést és elemzést igényel. A Számvevőszék egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezik a közpénzügyekről, ide értve a központi államon túl az egész önkormányzati szektort, a nemzeti vagyon kezelését, az európai uniós források felhasználását vagy éppen az államadósság alakulását is. Az ÁSZ ellenőrzéseinek egyik legfontosabb tanulsága, hogy javítani kell a közpénzfelhasználás hatékonyságát, a közpénzeket befektetésként kell kezelni. A jelenlegi gyorsan változó és kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezetben különösen fontos a közpénzek - hazai és uniós források - tervezett, célszerű, hatékony és eredményes felhasználása, ez ugyanis alapvetően befolyásolja a gazdasági növekedést, az ország fejlődési és felzárkózási lehetőségeit.

Az elemzés célja a közszféra stratégiaalkotási és teljesítményértékelési gyakorlatának komplex vizsgálata. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nemzetgazdasági és ágazati szintű hosszú- és középtávú stratégiai tervdokumentumok megfeleltek-e a stratégiai kormányrendeletben előírtaknak. A stratégiai célokhoz meghatároztak-e mutatókat és azokhoz kapcsolódó eredménycélokat (kritériumokat), a célok megalapozottak voltak-e, és egymást támogató rendszert alkottak-e, illetve a célok eléréséhez biztosították-e a szükséges eszközöket.

Az elemzés áttekintette a vonatkozó szakirodalmat, a szabályozási környezetet, valamint feldolgozta az ÁSZ kormányzati és ágazati stratégiákat érintő ellenőrzési és elemzési tapasztalatait.

A közszféra teljesítménymérése - Nemzeti és Ágazati Stratégiák értékelése

Az elemzés megállapította, hogy hazánkban a költséghatékonyság nemzetgazdasági és intézményi szinten - az eredményszemléletű államháztartási számvitel 2014. évi bevezetését követően - sem mérhető megalapozottan. Egy-egy közfeladat valós ráfordítása nem képzelhető el a ráfordítások önköltségszámításon alapuló pontos számbavétele, valamint a közszférában egységesen és kötelezően alkalmazandó költségfelosztási elvek érvényesítése nélkül.

Az elemzésünk rámutat, hogy a célok és eredmények folyamatos nyomon követése nélkül nem valósulhat meg a teljesítmény mérése és értékelése, így az esetleges beavatkozások, korrekciók szükségességének észlelése sem. A stratégiákban megjelölt cél akkor tekinthető megfelelőnek, ha abból egyértelműen kiderül a szándékolt társadalmi hatás, és akkor tekinthető megalapozottnak, ha tudományos vagy empirikus eredmények támasztják alá a cél teljesítését mérő számszaki mutatószámot. A stratégiában meghatározott társadalmi célkitűzést rövidebb időtávon, egy-egy részterületen elérendő részcélok, alcélok szolgálják, amelyek szakaszokra bontják az eredménykritériumok elérését. A gyorsan változó világgazdasági környezetben elengedhetetlen a stratégia célkitűzések rendszeres időközönkénti felülvizsgálata, annak a fennálló társadalmi-gazdasági viszonyokhoz való igazításával a megfogalmazott célok újragondolása. Ez azon stratégiák esetében valósult meg, ahol az EU irányelveken, előírásokon alapuló szabályozási környezet írta elő indikátor és kritérium rendszer nemzeti szintű kialakítását és használatát a stratégiák készítői számára. Ezen stratégiák például szolgálhatnak más szervezetek számára. A fentiekre tekintettel teljesítménymérés feltételeinek kialakítása és minőségének javítása érdekében a stratégia alkotásban és annak végrehajtásában a következő elvek érvényesülését fontos biztosítani:
  • az elérni kívánt társadalmi cél helyes megjelölését;
  • a szabályozási környezet, az anyagi és technikai erőforrások teljesebb átgondolását és megfelelő időben történő rendelkezésre bocsátását, ellenőrzésének biztosítását;
  • a részcélok, célhierarchia kialakítását, a megvalósítás ütemezését;
  • az eredményesség mérését lehetővé tevő, reális kritériumok (eredménycélok) megfogalmazását;
  • a kialakított információs és adatgyűjtési rendszerek fejlesztését és rendszerbe illesztését;
  • a rendszeres beszámoltatási és ellenőrzési tevékenység előírását.
Elemzésünk eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a teljesítménymérés számviteli feltételei nem adottak teljes körűen. Az elemzés feltárta, hogy az elemzett nemzeti és ágazati stratégiák jelentős része megfelelően határozta meg az elérendő társadalmi célt és rendelte hozzá a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert, azonban csupán kisebb része az, amely mérhető, számszerűsíthető, ütemezett célrendszert alakított ki. Mindez érintette az intézményrendszer célmegvalósításának nyomon követését és értékelését. A stratégiákban meghatározott célok csak részben teljesültek. Elemzésünk feltárta, hogy ennek hátterében, egyes esetekben a célok nem megfelelő meghatározása, illetve gyakrabban a komplex teljesítménymérési rendszer és a többszintű stratégiai dokumentumok kialakításának hiányosságai álltak.

Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a stratégiaalkotás módszertana, megalapozottsága fejlesztésre szorul.

Az elemzés következtetései, összefoglaló értékelése a stratégiai tervezés, valamint a teljesítménymérés optimalizálása szempontjából fontos területekre világítanak rá. Eredményeink szakmai módszertani útmutatóként szolgálhatnak a közszféra szakmai, ágazati irányítói, a döntéshozók, a stratégia alkotásban és a stratégiai célok nyomonkövetésében érintett stakeholderek számára.

A szakpolitikák kialakításáért felelős tárcák által a 2012. után készített stratégiákban tapasztalható előrelépések ellenére továbbra sem alakítottak ki egy homogén stratégiai teret, ahol egységesen fellelhetőek lennének időtávonként a hatályos nemzeti és szakpolitikai stratégiák. Ennek hiányában az ágazatonkénti tervek széttarthatnak, előfordulhat, hogy nem erősítik egymást.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra