Tanulmányok, előadások

A minősítők minősítése - objektívek-e az Európai Bizottság országjelentései?

2020. október 2. 11:00:01
Az Állami Számvevőszék két elemzésben értékelte az Európai Bizottság országjelentéseinek megalapozottságát és objektivitását. Megállapítást nyert, hogy a jelentések nem tartalmaztak részletes minősítési módszertant, a figyelembe vett tényezők és források, illetve azok súlyozása országonként és időszakonként eltért. Míg a Magyarországról szóló bizottsági prognózisok 2005 és 2010 között jellemzően kedvezőbbek, 2010 után kedvezőtlenebbek voltak, mint a hazai gazdaság tényszerű eredményei. A két számvevőszéki elemzés ide kattintva és ide kattintva érhető el.


Dr. Németh Erzsébet

A jól irányított állam nem kerülheti meg a közfeladat-ellátás, a közpénzekkel való gazdálkodás hatékonyságának, eredményességének mérését, folyamatos monitorozását, értékelését és ellenőrzését. Ennek elmaradása, vagy nem megfelelő mérési módszerek alkalmazása esetén sem az ágazati irányítók, sem az adófizetők nem kapnak hiteles visszajelzést arról, hogy mely területeken kell beavatkozniuk a fenntarthatóság, a versenyképesség, a társadalmi elégedettség vagy a bizalom növelése érdekében.

Éppen ezért az Állami Számvevőszék kiemelt célja és küldetése, hogy értékelje a mérőrendszerek tudományos megbízhatóságát és objektivitását. Számos elemzésben nemzetközileg is elismert tudományos publikációkban értékelte többek között a korrupciós és versenyképességi rangsorok, a hitelminősítők méréseit és minősítéseit. (1)

Az Állami Számvevőszék frissen megjelent két elemzése az Európai Bizottság országjelentéseinek megalapozottságát és objektivitását értékelte. Az tagállamokról készített értékelések ugyanis hatással vannak az adott ország nemzetközi megítélésére, és így gazdasági következményekkel is járnak. Az objektív méréseken alapuló értékelés emellett szükséges ahhoz is, hogy az Európai Bizottság és az általa kibocsátott országjelentések elérhessék azon deklarált céljukat, hogy az EU tagországai össze tudják hangolni gazdaságpolitikájukat, illetve kezelni tudják az EU előtt álló gazdasági kihívásokat.

Az elemzések célja annak értékelése volt, hogy az Európai Bizottság országjelentései, illetve az azok előzményének tekinthető tanácsi vélemények egységes, részletes, mindenki számára megismerhető módszertant alkalmaztak-e, valamint objektív, hiteles és elfogulatlan képet adtak-e Magyarország helyzetéről az uniós csatlakozástól napjainkig. Az Állami Számvevőszék elemzői két elemzésben a 2004. és 2013., illetve a 2011. és 2020. időszakra vonatkozóan végezték el az értékelést.

Az országjelentések az adott tagország gazdasági folyamatai mellett az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott ajánlások teljesítettségét értékelték, és ehhez kapcsolódóan az Európai Bizottság által kiemelt jelentőségűnek tekintett reformprioritások előrehaladását mutatták be.

Értékelés

A gazdasági helyzet és kilátások fejezetben az Európai Bizottság egyértelműen mérhető és megbízható adatokra, gazdasági mutatószámokra támaszkodott, azonban a mutatószámok értékelési módszerét az Európai Bizottság nem tette közzé.

Az országspecifikus ajánlások teljesítését értékelve az Bizottság ötfokozatú minősítési rendszert dolgozott ki, amely a kapcsolódó intézkedések célra tartottságát, megvalósítását, illetve rendelkezésre állását értékeli. Az értékelés módszertana azonban nem volt transzparens és egzakt, mivel a Bizottság nem határozta meg egyértelműen az intézkedések értékelési módszerét, valamint azt sem, hogy a többféle intézkedést igénylő, összetett tartalmú ajánlások esetén milyen módszer szerint minősítette a különböző kategóriába tartozó részterületeket. A költségvetéshez és az államadóssághoz kapcsolódó ajánlások értékelései mérhető makrogazdasági mutatókat és azok küszöbértékeit vették figyelembe. Az indoklások és az értékelési szempontok azonban országonként eltértek.

A reformprioritások értékelése során az Európai Bizottság meghatározta a minősítés főbb szempontjait, azonban az egyes értékeléseket megalapozó tényezőket nem mutatta be. Módszertani szempontból aggályos módon több olyan adatforrásra (például a versenyképességi indexek) is támaszkodtak, amelyek megbízhatósága korlátozott. Számos esetben az is előfordult, hogy az adott értékeléshez külön alátámasztást nem adtak, illetve egy szűkebb körre vonatkozó adat általánosítása, vagy a korábbi időszakra/évekre vonatkozó adat alapján fogalmaztak meg következtetést.

A Bizottság prognózisai a 2004-2010 közötti időszakot vizsgálva megállapítható, hogy azok közelebb álltak a tény-adatokhoz, mint a magyar kormány konvergencia programjaiban szereplő előrejelzések, miközben a magyar és az uniós előrejelzések trendvonala egy irányba mozgott. Emellett mind a Bizottság, mind a magyar kormány előrejelzései jelentősen eltértek a tényadatoktól, általában kedvezőbb képet várakozást keltettek a bekövetkező gazdasági tényadatoknál.

 

A minősítők minősítése - objektívek-e az Európai Bizottság országjelentései?

 

Ezzel szemben a 2011 és 2020 között készült országjelentésekben a magyar kormány előrejelzései pontosabbnak bizonyultak a tényadatok fényében, mint a bizottsági prognózisok. Továbbá utóbbiak számos esetben kedvezőtlenebb helyzetet vetítettek elő annál, mint ami ténylegesen megvalósult.

 

A minősítők minősítése - objektívek-e az Európai Bizottság országjelentései?

 

A 2004-2013 között lefolytatott túlzottdeficit-eljárások tekintetében megállapítható, hogy kevés információ volt elérhető az Európai Bizottság által felhasznált adatokról és paraméterekről, illetve a Bizottság még azokon a területeken is eltérhetett az elfogadott eljárástól, ahol egyértelmű belső szabályokat határozott meg. A túlzott deficit eljárás keretében 2012-ben a Tanács úgy határozott, hogy a Kohéziós Alapból Magyarországra jutó 2013. évi kötelezettségvállalási előirányzatok egy részét felfüggeszti. A határozat időszerűségét és indokoltságát megkérdőjelezi, hogy annak meghozatalára a makrogazdasági mutatók javulásakor került sor. Továbbá más országoknál még a hosszan elnyúló eljárások esetében sem merült fel a Kohéziós Alap felfüggesztésének lehetősége.

Az országjelentések tagállamok közötti összehasonlítása vonatkozásában az elemzés feltárta, hogy az azonos témakörök értékelési szempontjai, az értékelés során figyelembe vett tényezők és források, illetve azok súlyozása országonként és időszakonként eltért. Emiatt az országok és időszakok értékelése nem volt következetes, a kapott eredmények nem voltak összehasonlíthatóak. Az elemzés alá vont országok országjelentéseiben egymástól eltérő módon és eltérő részletezettséggel jelent meg a korrupció elleni küzdelem kérdésköre. Egyes országok esetében a korrupció témaköre egyáltalán nem jelent meg, annak szerepeltetésére vagy elhagyására a Bizottság módszertani vagy egyéb indokot nem adott.

Következtetések

Az országjelentések és egyéb, a tagállamokról készített értékelések hatással vannak az adott ország nemzetközi megítélésére, és így gazdasági következményekkel is járnak. A nem megbízható mérés alapján hozott, így szükségszerűen szuboptimális gazdasági döntések emellett csökkenthetik az Európai Unió gazdasági teljesítményét, válságálló- és versenyképességét. Másfelől objektív méréseken alapuló értékelések szükségesek ahhoz, hogy az Európai Bizottság és az általa kibocsátott országjelentések elérhessék céljukat: a rendezett államháztartás biztosítását, a foglalkoztatást és a növekedést ösztönző strukturális reformok támogatását, a beruházások ösztönzését, a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolását és az EU előtt álló gazdasági kihívások optimális kezelését. Ezért is lényeges, hogy készítésük módszertana átlátható és a megállapítások megalapozottak legyenek. Mindehhez a pénzügyi - gazdasági - társadalmi folyamatok ismeretére, és az azokra ható tényezők kellő súllyal való figyelembevételére van szükség, így biztosítható, hogy az értékelés objektív, hiteles képet fessen a tagállamokról.


A hivatkozott ÁSZ-elemzések itt és itt olvashatók teljes terjedelemben.


Hivatkozott irodalom

(1) NÉMETH E. - VARGHA B. T. - PÁLYI K. Á.: Nemzetközi korrupciós rangsorok tudományos megbízhatósága. Pénzügyi Szemle vol. 64 iss. 3. 321. Budapest, (2019).

SIMON J. - SIMON-ANDRÁS H.: A nemzetközi hitelminősítők makrogazdasági kockázatelemzéseinek értékelése a megalapozottság és hitelesség elvek tükrében. Pénzügyi Szemle vol. 64 iss. 3. 338. Budapest, (2019).

VARGHA B. T. - NÉMETH E. - PÁLYI K. Á.: Mit mutatnak a versenyképességi rangsorok? A Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorának megalapozottsága és informativitása. Pénzügyi Szemle vol. 64 iss. 3. 352. Budapest, (2019).



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra