Tanulmányok, előadások

A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején

2017. július 25. 10:22:01
A munka alkupozícióját a technológiai innovációk, a gazdasági globalizáció és a szakszervezetek gyengülése rontotta. A magyar gazdaságpolitika az előbbi két folyamatot adottságnak tekintve aktív munkapiaci politikákkal, munkapárti adópolitikával és a bérminimum emelésével, vagyis a tőkejövedelmektől a munkajövedelmek felé történő átcsoportosítással igyekezett megtörni a csökkenő trendet. Az oligopol piacokra és a korábbi évtizedek nyerteseire kivetett különadók, illetve az államadósság kamatfizetési megtakarításai hozzájárultak a közfoglalkoztatási programok létrejöttéhez, a családi adókedvezmény emeléséhez és a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó eléréséhez. Ezen intézkedések közel két százalékos GDP-arányos bérhányad-növekedést kényszerítettek ki 2015-2016 között. (Pénzügyi Szemle 2017/2.)

György László - Oláh Dániel

Az elmúlt több mint három évtizedben a nemzeti jövedelemből a munka - mint termelési tényező -, illetve a tőketulajdonosok nem állandó arányban részesülnek. Az 1980-as évektől a munka egyre kisebb szeletet kap az előállított "tortából" annak ellenére, hogy termelékenysége folyamatosan növekszik. A visegrádi országok helyzete a bérhányad szempontjából rosszabb a nyugati országokénál: 2015-ben a visegrádi országokban a teljes gazdaságban 50-55 százalékos bérhányad volt megfigyelhető, 53 százalékos átlaguk jelentősen elmarad az uniós 63 százalékos átlagtól. Magyarországon pedig közép-európai viszonylatban a teljes gazdaságra nézve drasztikus, 8,6 százalékpontos a csökkenés 1995 és 2015 között az Ameco-adatai alapján. Ennél csak Lengyelország, Románia és Macedónia munkaereje szenvedett el nagyobb csökkenést a térség vizsgált országai közül.

Noha a világgazdasági környezet korlátozza a szakpolitikai beavatkozás eszköztárát, a magyar gazdaságpolitika mégis igyekezett megtalálni a bérhányad emelésének eszközeit. E munkát kedvezményező politika első törekvése a hazai reálbérek emelésének elősegítése volt. A magyar kormány munkapárti stratégiája egy új, növekedésösztönző társadalmi szerződésnek tekinthető a munkaerő, a kormányzat és a vállalati szektor között, közgazdasági értelemben pedig a posztkeynesi gondolatkörben értelmezhető. Az állam végső munkahelyteremtői szerepének felismerése vezetett a munkapiaci keresletoldali programokhoz, amelyek feszesítették a munkapiacot és erősítették a válság után piaci erejét vesztő munkaerő pozícióját.

A válságkezelési stratégia jelentős funkcionális jövedelmi újraosztást hajtott végre. Az oligopol piacokra és a korábbi évtizedek nyerteseire kivetett különadók hozzájárultak a közfoglalkoztatási programok és a személyi jövedelemadó csökkentésének megvalósításához, valamint a családi adókedvezmény (és a munkáltatóknál jelentkező munkahelyvédelmi akcióterv) programjainak finanszírozásához. A szektorális különadók 2013-ban meghaladták a GDP 2 százalékát, az államadósság kamatmegtakarításaival együtt pedig stabil "€žfedezetet" biztosítottak a munkapárti válságkezelés kivitelezésére.

Ezen intézkedések az Eurostat- és az Ameco adatbázisok szerint is közel két százalékos GDP-arányos bérhányad-növekedést kényszerítettek ki 2015-2016 között, a nettó bérhányad és a reál-GDP aránya pedig ennél is nagyobb mértékben, 5,05 százalékponttal, a családi adókedvezményeket is számítva 6,15 százalékponttal növekedett 2010 és 2016 között. Csak következtetni tudunk arra, hogy a 2016. novemberi VKF-megállapodás - mint a középtávú bérhányadnövelő-stratégia alapja - további emelkedést eredményez majd. A 2010 előtti, alacsony béreket rögzítő "€žtársadalmi szerződés" helyébe a magyar gazdaságpolitika a szociális keynesianizmus munkát pártoló, "€žwork-fare" gazdasági modelljét igyekszik állítani.

...

György László a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi adjunktusa, Oláh Dániel a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra