Tanulmányok, előadások

A részvénypiacok időben változó integrációja és diverzifikációs lehetőségek a feltörekvő és határzónapiacokon

2020. július 20. 08:00:01
Jelen tanulmány a feltörekvő és határzóna-részvénypiacok időbeli változékonyságát vizsgálja a diverzifikációs lehetőségek feltárása céljából. Ehhez az amerikai, európai, ázsiai, közel-keleti, valamint az afrikai régió 29 feltörekvő és határzónapiacából hoztunk létre mintát, amelyeket a 2000 és 2018 közötti időszak vonatkozásában vizsgáltunk. Az eredményeinkből jól látszik, hogy a válság utáni időszakban a nemzetközi befektetők számára kevés diverzifikációs lehetőség mutatkozott a feltörekvő és határzóna részvénypiacokon a válság előtti időszakhoz képest. (Pénzügyi Szemle 2020/2.)


A világ részvénypiacai közötti növekvő integrációs tendencia miatt nagyobb hangsúly került a nemzetközi befektetők előtt álló új diverzifikációs lehetőségek feltárására. Ebből a célból tanulmányunk 29 ország rövid és hosszú távú kapcsolatait vizsgálta meg 2000 és 2018 között, a válság előtti, alatti és utáni időszakban. Az országokat 3 feltörekvő és 3 határzóna-régióból választottuk ki, amelyek között Amerika, Európa, Ázsia, Afrika, valamint a Közel-Kelet szerepelt. Azért vontunk be mind európai feltörekvő, mind határzónaországokat, hogy megvizsgáljuk az integráció szintjét az európai régióban.

Vegyes bizonyítékokat találtunk a részvénypiacok együttmozgására, a rövid és hosszú távú kapcsolatokra a feltörekvő és a határzónapiacokon. A feltétel nélküli korreláció alapján megállapítottuk, hogy a tőzsdei együttmozgások gyengék voltak a válság előtt, míg a válság alatt és után azok szintje növekedett, ami pedig azt mutatja, hogy az együttmozgás foka idővel emelkedik a feltörekvő és határzónapiacokon. Ehhez hasonló eredményt közölt még Beirne et al., 2010; Okicic, 2015; Jebran et al., 2017; Baumöhl et al., 2018; Huo és Ahmed, 2017; valamint Ben SaĂŻda et al., 2018. Mensi, Shahzad, Hammoudeh, Zeitun és Rehman (2017), szintén azt állapították meg, hogy a piacok közötti integráció eltérő a különböző időszakokban, és erősödött a nemrégiben lezajlott világválság alatt.

Megállapításunk szerint az európai feltörekvő és határzónapiacok leginkább a régión belül integráltak a világ tanulmányban szereplő többi régiójához képest. Nikkinen Piljak és Rothovius, (2011); Syriopoulos (2011), Horváth, Petrovski, (2013) hasonló eredményekről számoltak be tanulmányaikban. Megfigyeltük, hogy a nemzetközi befektetők korlátozott számú országközi kapcsolatban tudják diverzifikálni a portfóliójukat azokban a régiókban, ahol az országok közötti rövid és hosszú távú kapcsolatok nem olyan jelentősek; a mi tanulmányunkban ilyenek a hosszú távú kapcsolatok (Peru) és a rövid távú kapcsolatok (Brazília, Mexikó és Peru) az amerikai feltörekvő csoportban.

Azok a befektetők, akik diverzifikálni kívánják portfóliójukat a feltörekvő ázsiai csoporton belül, a Fülöp-szigeteket választhatják hosszú és rövid távon, ahogyan a tanulmányunkból kiderül. A határzóna Afrika tekintetében a rövid távú befektetők számára csak Kenyában és Marokkóban figyeltünk meg lehetőséget. Nem találtunk rövid távú kapcsolatot Kazahsztán és más országok között az európai határzónaországok csoportjában. Jordánia hosszú távon, Bahrein és Jordánia rövid távon is alkalmas olyan befektetők számára, akik a közel-keleti határzónaországokba fektetnének be.

Megfigyeltük, hogy a válság előtti időszakban jobb lehetőségek voltak, azok azonban a válság alatti és utáni időszakban hanyatlottak, mivel a részvénypiacok együttmozgása azóta fokozódik a kapcsolódó régiókban, ahogyan azt Syriopoulos (2011) szintén megállapította. Felfigyeltünk továbbá arra is, hogy a részvények átlagos hozamai mind a 29 országban - leszámítva Mexikót és Kolumbiát - negatívak voltak a válságos időszakban. A válság előtti és válság utáni időszakokban azonban a legtöbb esetben pozitív átlagos hozamokat találtunk. Az átlagos havi hozamok a válság előtt voltak a legmagasabbak, a válság alatt visszaestek, sőt, negatív tartományba kerültek, majd a válság utáni időszakban újra fellendültek mind a feltörekvő, mind a határzónaországok esetén.

Az együttmozgás szintén magas volt a válság időszakában a válság előtti és utáni időszakokhoz képest. Tehát megállapítható, hogy a pénzügyi világválság negatív hatással volt a feltörekvő és határzónapiacokra. Bae és Zhang, (2015), Horváth és Petrovski, (2013), valamint Eichengreen et al., (2012) hasonló eredményekre jutott a feltörekvő piacokról készült tanulmányában.

Eredményeink hasznosak lehetnek a nemzetközi befektetőknek és eszközkezelőknek abból a szempontból, hogy megértsék a részvénypiaci együttmozgás időbeli változékonyságát, az országos részvénypiacok hosszú és rövid távú kapcsolatait a feltörekvő, valamint határzóna-régiókban, és így hatékonyan tudják diverzifikálni a portfólióikat. Végezetül, a tanulmány korlátjának tekinthető, hogy havi adatokat használtunk, valamint az, hogy az európai határzónaországok adatai a válság előtti időszakból nem álltak rendelkezésre. Tanulmányunk bővíthető lenne, ha létrehoznánk egy régiókon átívelő csoportot a különböző feltörekvő és határzónapiacokból, valamint ha a vizsgálatot makrogazdasági mutatók segítségével másfajta adatgyakorisággal egészítenénk ki.

...

Sultan Salahuddin, Muhammad Kashif és Mobeen Ur Rehman a Shaheed Zulfikar Ali Bhutto Tudomány és Technológiai Intézet kutatói

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra