Tanulmányok, előadások

A tőzsdei bevezetések árfolyammozgásai a részvényeladási tilalom időszaka alatt

2019. július 29. 11:23:51
A tanulmány fő kérdésfelvetése, hogy az innovatív iparágakban a kezdeti nyilvános részvénykibocsátások, vagyis a tőzsdei bevezetések sikeressége és az onnan számított első hat hónapban tapasztalható árfolyammozgások között található-e összefüggés. A vizsgált adatok körét a 2017 augusztusát megelőző, már legalább hat hónapja a NASDAQ-ra bevezetett és ott forgalmazott hetven elsődleges kibocsátás képezi. (Pénzügyi Szemle 2019/2.)


Kecskés András

A tanulmány a NASDAQ, az Egyesült Államok legnagyobb technológiai szektort reprezentáló tőzsdéje, 2017. január 31-ét megelőző fél év tőzsdei bevezetéseit vizsgálta meg. Arra kereste a választ, hogy nyújtanak-e határozott útmutatást a kibocsátások sikereinek megítélésében az első hat hónap árfolyammozgásai.

A szerző elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy nincs szignifikáns összefüggés a kibocsátások hosszú távú sikeressége és az első hat hónap árfolyammozgása között a kibocsátás közel egy éves adatbázisát 70 fős minta bevonásával elemezve. Az azonban megállapítható, hogy az iparági eloszlás tekintetében a nyersanyag- és energiaszektor általános visszaesése az elmúlt évben egyértelműen rányomta a bélyegét az elemzett kibocsátásokat követő árfolyammozgásokra. A FAANG-részvények által meghatározott információs technológiai szektor teljesítménye pedig éppen ellenkezőleg hatott: egyértelműen pozitívan befolyásolta az iparág új képviselőinek tőzsdei bevezetéseit követő árfolyammozgásokat. A statisztikai elemzés mindezeket három hipotézis elemzése során is visszaigazolta.

 

A tőzsdei bevezetések árfolyammozgásai a részvényeladási tilalom időszaka alatt

 

Azonban számos egyéb, a társaság teljesítményétől független, de az árfolyamot befolyásoló tevékenység történhet, amelyek célja a kereslet és kínálat hosszú távú egyensúlyának megteremtése. Ez a hat hónapos időszak ugyanis a felfokozott várakozások és a kiemelt befektetői, esetenként médiafigyelem miatt fontosak a társaság múlt és jelenbéli, legfőképpen jövőbeni tulajdonosai számára. Így a keresleti oldal első napi tevékenysége inkább az irracionalitás, mint a racionális mérlegelés alapján történik, egyfajta soha vissza nem térő alkalom okozta eufória alapján.

A kibocsátás tőkepiaci lebonyolításában résztvevő konzorcium árfolyam-karbantartása rövid távon segítheti az árfolyamkilengések csillapítását. Hasonlóan fontos a lock-up (részvényzárolási) periódus, amely a kínálat hirtelen megjelenését és annak negatív hatásait akadályozza meg. Ezek szabályozott és jogilag elfogadott, kereslet-kínálatot befolyásoló eszközök. Ezek a tevékenységek rövid távon befolyásolhatják az árfolyamok mozgását, azonban a tőzsdei társaság üzleti modelljének hosszú távú sikeressége, azaz a célul kitűzött piaci részesedés és profittömeg elérése lehet a befektetők hosszú távú bizalmának, így a stabil árfolyam-növekedésnek is az alapja.

...

Kecskés András a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra