Tanulmányok, előadások

A tudásintenzív ágazatok állami támogatására van szükség

2019. október 10. 10:00:01
A tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási ágazatokat érdemes támogatni, ugyanis a munkaerőpiac jelenlegi helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését - erre a következtetésre jutott legújabb elemzésében az Állami Számvevőszék.

Németh Erzsébet

A 2010-2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelve az elemzés megállapítja, hogy a beáramló tőke mennyisége növekedett, a munkanélküliség pedig jelentősen csökkent, ugyanakkor a kutatás-fejlesztést célzó beruházások száma nem változott jelentős mértékben. A gazdaságfejlesztési támogatásokat ezért célszerű a kutatás-fejlesztés támogatására, illetve az iparágak és térségek közötti munkaerő mobilitására fordítani. Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a külföldi befektetésekkel nőhet a foglalkoztatás, valamint az országba érkező korszerű technológia, berendezések, tudás révén javulhat a termelékenység és a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek aránya.

Az Állami Számvevőszék legújabb elemzésében a 2010-2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelte. Az elemzés célja, hogy támogassa a befektetésösztönzési célok megvalósulását, szükség szerinti módosítását. Az elemzés ennek érdekében értékelte a kormányzat befektetésösztönzéshez kapcsolódó céljainak megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszert, a kitűzött célok megvalósulását, és az elért eredményeket.

A célokat meghatározták, azonban hiányoztak a célok megvalósítását, nyomon követését támogató egyes eszközök

2010 és 2017 között a befektetésösztönzési politika fő célja a munkahelyteremtés volt, emellett a tudásintenzív (ipari) ágazatok beruházásainak ösztönzése, a kutatás-fejlesztés (K+F) fejlesztése, valamint a kis- és közepes vállalkozások (KKV) beszállítói pozícióinak javítása. A kormányzati programok kijelölték a preferált ágazatokat, célul tűzték ki a beruházások területi koncentrációjának csökkentését, valamint az elmaradott térségek fejlesztését.

A befektetésösztönzés stratégiai céljait a kormányzati stratégiák, tervek tartalmazták, azonban a dokumentumokba számszerűsített eredménycélokat, ütemezést, indikátor- és monitoring rendszert jellemzően nem építettek be. A befektetésösztönzési rendszer működésének irányító szervi, illetve kezelő szervi nyomon követése nem valósult meg: nem értékelték, hogy az új munkahelyek létesítésére vonatkozó vállalásokat a támogatott cégek milyen arányban teljesítették, illetve hogyan teljesítették a munkahelyek fenntartására vonatkozó kötelezettségeket.

A támogatás keretfeltételeit és a támogatások jogosultsági kritériumait kormányrendeletekben szabályozták. A kormány a beruházásösztönzés intézményrendszerét kiépítette és a befektetések ösztönzéséhez biztosította a forrásokat.

Az ágazati célok összességében teljesültek, elmaradt azonban a K+F beruházások bővülése

A külföldi működő tőke, a beáramló tőke volumene növekedett az elemzett időszakban. A munkahelyteremtésre vonatkozó célok részben a közvetlen befektetésösztönzési támogatásoknak köszönhetően teljesültek. Az elemzett időszakban a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás jelentősen nőtt. 120 vállalkozás nyert a célelőirányzatból támogatást, amelyek összesen több mint 34 ezer új munkahelyre tettek vállalást. A vállalkozások versenyképességét és a K+F tevékenységeket támogató európai uniós programok hozzájárultak új beruházások létrehozásához, meglévők bővítéséhez, valamint új munkahelyek létrehozásához. 2010 és 2017 között 682,8 milliárd Ft értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesültek a pályázatot nyert vállalkozások.

Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágak esetében történt a legtöbb szerződéskötés. A K+F beruházások számottevő növekedése azonban nem valósult meg. 2014-től a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználására vonatkozó előírások változásával összhangban nagyobb mértékű beruházás jött létre az elmaradott régiókban. Dél-Dunántúl helyzete azonban érdemben nem változott. A támogatott vállalkozásoknak a KKV-k beszállítói hálózatfejlesztésében való együttműködésével kapcsolatos célok megvalósulása visszamérés, nyomon követés hiányában nem volt értékelhető.

A befektetésösztönzési rendszer erősségei és gyengeségei

Az elemzés számba vette a befektetésösztönzési rendszer erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Megállapította, hogy a munkahelyteremtési cél annak ellenére prioritást élvezett még 2017-ben is, hogy a munkanélküliség jelentősen csökkent és bizonyos iparágakban munkaerőhiány jelentkezett.

Az ÁSZ elemzése alapján lehetőség van arra, hogy a költségvetési és uniós támogatásokat a kormányzat a növekedési célokat hatékonyabban szolgáló eszközzé alakítsa át. A fenntartható, kiegyensúlyozott növekedés érdekében hatékonyabb, tudatosabb, szelektív támogatási politika kialakítására van szükség. A fenntartható növekedés és a versenyképesség megőrzésben meghatározó szerepet játszik a munkaerőpiaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás képessége.

A munkaerőpiac jelentős átalakulása nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további támogatását, ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatásával lehetne kezelni az egyes területeken jelentkező munkaerőhiányból és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségeket. A kutatás-fejlesztés és eredményeinek integrálása a termelési folyamatokba rendkívül költségigényes tevékenység, amelyet a versenyképes gazdaságok kormányai általában közpénzből is támogatnak, így segítve a fenntartható növekedést és erősítve a versenyképességet. A munkaerő-piaci folyamatokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében támogatni szükséges továbbá a munkahely-allokációt, a munkaerő mobilitását az iparágak és térségek között, ki kell alakítani ennek a területi fejlesztési politikához illeszkedő feltételrendszerét.

Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy a külföldi befektetésekkel nőhet a foglalkoztatás, továbbá az országba érkező korszerű technológia, berendezések, tudás révén javulhat a termelékenység és a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek aránya.


Németh Erzsébet az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője




Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra