Tanulmányok, előadások

A vállalati csőd bekövetkezésének fő okai és a csődhöz vezető folyamat

2017. március 14. 11:25:01
A tanulmány a csődeljárás gazdasági hatékonyságának vizsgálatára irányuló kutatás részeként egy hazai széles körű, reprezentatív mintán végzett empirikus vizsgálat alapján igazolja, hogy a csőd bekövetkezését egy pénzügyileg/gazdaságilag jól leírható folyamat előzi meg. Magyarországon a vállalatok csődbe jutásának eredendő oka a nem megfelelő hatékonysággal működtetett eszközportfólió, amelynek első tünetei már 4-5 évvel a csőd előtt láthatóvá válnak. Az alacsony eszközhatékonyság hatására kimutatható a vállalatok növekvő finanszírozási áttétele, majd a két hatás eredőjeként a vállalati likviditáshiány a jogi értelemben vett csőd kritériuma. Ez a kutatás hozzájárul a csőd gazdasági tartalmának tisztázásához, lehetővé téve a csődindítás hatékonyságának megítélését. Rámutat arra, hogy a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok reorganizációjának sikere nem az adósság restrukturálására vonatkozó egyezségen, hanem az értékteremtés helyreállításán múlik. (Pénzügyi Szemle 2016/4.)


Pálinkó Éva - Svoób Ágnes

Magyarországon az elmúlt 10 évben felszámolásra került vállalati minta adatainak elemzése alapján bizonyítottuk, hogy az általunk felállított csőd-folyamatmodell alkalmas a vállalatok felszámolásához vezető út leírására. A csőd eredendő oka az értékteremtés tartós hiánya, amelyet növekvő áttétel, majd likviditáshiány követ. Ugyanakkor a háromszakaszos modell két utolsó szakasza szinte egybecsúszik, a magas áttétel (eladósodottság) szinte egyszerre jelentkezik a likviditáshiány problémájával. Ennek magyarázatát abban látjuk a magyarországi vállalatoknál (és vélhetően a feltörekvő piacokon), hogy alacsony a pénzügyi közvetítés mélysége, a vállalatok erősen alulfinanszírozottak már a megalakulásuk pillanatában, és a kötelezettségeiket a rövid lejáratú források dominanciája jellemzi.

A tanulmányban felvázolt és a hazai vállalati adatok alapján igazolt csőd-folyamatmodell a belső csőd okokat rendezi sorba. Különösen a válsággal terhelt időkben lényeges a csődokok számításba vételénél az exogén hatásokkal is számolni. Az exogén tényezők egyfajta katalizátorként fejtik ki hatásukat a csődhelyzet kialakulásában. Ameddig a vállalatok a finanszírozást folyamatosan meg tudják újítani, a gyenge eszközhatékonyság és a csődöt megelőző tartós veszteségtermelés ellenére működőképesek. Valamilyen exogén sokk hatására azonban könnyen fizetésképtelenség (vagyis jogi csőd) alakulhat ki, ami az évekkel korábban beálló gazdasági csődöt mindenki számára láthatóvá teszi.

 

 

A jogi értelemben bekövetkező csőd azonban sok esetben nem jelenti a gazdasági csőd fennállásának érvényességét, hanem valamilyen váratlan, külső sokk következménye. Az értékteremtés fennállása mellett egy "€žsorbanállás"/"lánctartozás" - a pénzügyi piacok beszűkülésekor - a hitelek tömeges felmondása révén fizetésképtelenség állapotába sodorja a vállalatot és beáll a jogi értelemben vett csőd.

Végül a reorganizációt erősítő (a 2008-as válság idején, globálisan megfigyelhető) csődszabályozáshoz kapcsolódó tanulsága ennek a kutatásnak, hogy a reorganizációs eljárás során az érdekelteknek nem a hitel restrukturálására, hanem az értékteremtés helyreállítására kell elsődlegesen fókuszálni.

...

Pálinkó Éva a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, Svoób Ágnes az Equilor Befektetési Zrt. üzletágvezetője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    Több ízben feszegettem, hogy adósi oldalról a hitel jövedelemcsere. A tanulmány ezt a meglátásom tovább erősítette, hisz a gazdasági csőd kezdete a hibás értékteremtéssel kezdődik. Lakossági oldalról az adósságfék is ezt mutatja, amit ki lehetne építeni még egy traumás időszak fedezettségével és ha nem rendeződik a helyzet egy hitel lezárásával, ami eladja a fedezetet és megszünteti a tartozást is. Aztán lehet újrakezdeni. Ezt vállalati szektorra is adaptáhatónak látom azzal, hogy az újonnan tervezett beruházás bevétele csak a finanszírozón át mehetne, amiből adósságszolgálatra levonnák a bevételből azon részt, amely a hitelt fedezi. Így transzparenssé válna azonnal, hogy működik-e az üzleti terv és a bevétel termeli -e az adósságterhet. Ez a struktúra az értékteremtés időszakában mutatná a megvalósíthatóságot, tehát törölné az információs aszimmetriát. Ehhez utána lehetne telepíteni a beavatkozási pontokat és a cég értékesíthetőségét egy sikeresebb és versenyképesebb menedzsment részére. Itt is hanyagolni kellene az ősi tulajdonszerkezet hátrányait és a tőkeáramlás támogatásához igazítani a szabályozást. Nemcsak információs aszimmetria létezik, hanem felelősségi aszimmetria(amit támogat az előző) is, hisz a kft.-k(vegyes társaságok, mert tőke és személyegyesítő is) esetében a tevékenység inkább személyes, míg a felelősság tőkéhez kötött. Ez az adózásban is sok bevételkiesést jelent. Gratulálok a munkájukhoz.