Tanulmányok, előadások

Adóalap-elvonási tünetek? - Áttekintés az offshore tőke kiáramlásáról

2017. augusztus 14. 09:15:01
A cikk az offshore joghatóságok definíciójáról, történeti formáiról, az oda irányuló tőkeáramlás természetéről és mértékéről, nemzetközi közjogi implikációjáról, Magyarország érintettségéről, az uniós és hazai szabályozás fő vonalairól és a számvevőszéki ellenőrzés egyes útjairól elérhető információkat tekinti át. Magyarországot a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban elfoglalt relatív pozíciójából adódóan is hátrányosan érinti az offshore jelenség. A szabályozások az offshore-t visszaszorítani nem, legfeljebb célországai szerint átrendezni tudták. Annak ellenőrzésére így is van lehetőség azonban, hogy az állam illetékes szervei mit tesznek meg az offshore eszközökkel rendelkező adóalanyok felkutatása érdekében. (Pénzügyi Szemle 2017/2.)


Vargha Bálint


Az offshore joghatóságok két lényeges eleme, hogy egyrészt titkosságot biztosítanak az oda áramló tőke eredetének, tulajdonosának, másrészt kedvező közteherviselési szabályokat, adómentességeket kínálnak. A két feltétel különböző mértékben jelenik meg az egyes konkrét offshore országoknál. Összességében mindez lehetővé teszi, hogy mind a fejlettebb adókultúrájú, jóléti államok, mind a fejlődő országok tőkéi, jövedelmei a forrásország közterheitől mentesen, anonim módon egy adott ponton visszakerülhessenek az üzleti körforgásba.

Mindezekből kitetszik, hogy az államok közötti adóverseny és a civilizált országokban szintén bevett üzleti és banktitok elemei azok, amelyek alapján az offshore körvonalazható. Tehát az, hogy mely államot vagy joghatóságot tekintjük offshore-nak és melyet nem, az nem minőségi, csupán fokozati különbségtétel.

A rossz megítélésű offshore államokat nem egy egyértelmű jogi határvonal, hanem a szabályozás hangsúlyai, illetve az ennek nyomán előálló pénzügyi dinamika jellemzi igazán: A tőkeáramlás - amelynek célpontja az offshore joghatóság - és a célország saját lakosságához képest túlméretes pénzügyi szolgáltató szektor.

Az offshore joghatóság/ország jogi értelemben az állami szuverenitás mögé rejtőzik (Van Fossen, 2003, 2015). Egyes offshore területek ugyanakkor egyértelműen függő viszonyban vannak az Egyesült Királyságtól, a Holland Királyságtól. Az offshore országokban a fejlett világ pénzügyi intézményei, bankjai, ügyvédi irodái kínálják szolgáltatásaikat. Miközben az offshore dollármilliárdos hiányt okoz a fejlett országok költségvetésében is, maguk a fejlett országok, amelyek közül egyesek uniós tagállamok is, előkelő helyen szerepelnek az offshore listákon: Svájc, Luxemburg, az Egyesült Államok Delaware állama vagy az Egyesült Királyság koronagyarmatai.

 

 

A '70-es, '80-as években az eladósodó, eredetileg is tőkehiányos, perifériás országokba hitelek formájában beáramló tőkével egy időben, ezekből az országokból nagymértékű tőkekiáramlás is megfigyelhető a fejlett országokhoz köthető offshore központokba. Ez a szovjet birodalom és szatelitjeinek nyugati alárendelődésével, a privatizációs vagyonok keletkezése és a működőtőke-beáramlás időszakában is jelentős.

A kilencvenes évektől az eladósodás súlya alatt ezen országok - köztük Magyarország is - jóléti rendszereiket visszaépítették, termelőkapacitásaikat privatizálták. A jövedelmek és a beáramló források egy része ugyanakkor magánszemélyek kezében összpontosult, akik offshore-okba áramoltatva azt, elvonhatták az adott nemzetgazdaság adóigazgatása alól.

Az egyik bemutatott tanulmány szerint, 139 közepesen fejlett országot vizsgálva megállapítható, hogy azokból 2010-re mintegy 7,3-9,3 ezer milliárd USA dollár tőke gyűlt össze offshore pénzügyi központokban. Ugyanezen országok 4,08 ezer milliárd USA dollár külső adósságot halmoztak föl. Vagyis, ha a becslések helytállók, ezek az országok nem nettó adós pozícióban vannak, hanem akár többletesek is lehetnek.

Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy az offshore vagyonelrejtés gyakorlata a szabályozási törekvések ellenére töretlenül fönnáll, nem lehetetlen annak visszaszorítása. Ebben a körben annak a számvevőszéki ellenőrzésére mutatkozik lehetőség, hogy az állam illetékes szervei minden tőlük telhetőt megtesznek-e a rendelkezésre álló szabályok, államközi megállapodások érvényesítésére az offshore vagyonnal rendelkező adóalanyok felkutatása érdekében.

Ez az írás csupán egyike lehet azon első kis lépéseknek, amelyek arra irányíthatják a figyelmet, hogy Magyarország és az offshore világ kapcsolatának további, pontosabb feltérképezésére van szükség.

...

Vargha Bálint az Állami Számvevőszék jogásza

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra