Tanulmányok, előadások

Államadósságok: visszaszoruló kereskedelmi bankok, előretörő külföldiek

2014. október 29. 13:06:46
A fejlett gazdaságok államadóssága ma az egyik legnagyobb figyelemmel követett makromutató, ami nem is csoda, hisz a vizsgált országok az elmúlt bő száz évben csupán egyetlen alkalommal, a II. világháborút követően működtek a jelenleginél magasabb adóssággal. De vajon hogyan alakult ezen időszak alatt az államadósságok szerkezete?

Egy öt közgazdászból álló csoport egy tanulmányban megvizsgálta, hogy miként alakult a fejlett gazdaságok államadósságának szerkezete 1900 és 2011 között. A kutatók több érdekes észrevételt is tettek, például azt, hogy a fejlett gazdaságok mára szinte teljes mértékben a saját devizájukban adósodnak el - lenti grafikon kékkel jelzi a külföldi devizában denominált államadósságot -, az államadósság szerkezetén belül az évszázad közepétől kezdődően fokozatosan emelkedik a közepes és hosszú távú államadósság aránya - a grafikonon pirossal -, a piacképes értékpapírok aránya pedig ugyancsak kitartó emelkedő trendet mutat az elmúlt négy évtizedben - fekete vonal a grafikonon.

Államadósságok szerkezetének alakulása

1_20141029130548_46.jpg


További érdekességként rámutatnak a kutatók - lásd a lenti grafikonon -, hogy az államadósság tulajdonosi szerkezete jelentős átalakulást mutat az elmúlt bő száz évben. Először is a kereskedelmi bankok részaránya hosszú távon csökkent, míg a jegybankok rövid távon jelentős aktivitást mutattak. Ami ebből a grafikonból kiemelendő, hogy a külföldi befektetők részaránya jelentős emelkedést mutat a vizsgált időszakban, amely emelkedő trend immáron 40 éve töretlenül tart.

Államadósságok finanszírozási szerkezete

2_20141029130615_29.jpg


Az eredeti elemzés itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra