Tanulmányok, előadások

Az adórendszer hatása a vállalati versenyképességre és a tőkebeáramlásra

2017. április 20. 10:44:01
A tanulmány az adózás és a vállalati versenyképesség összefüggéseinek feltárását a versenyképesség néhány általános kérdésének tisztázásával indítja. Megvizsgálja az adószabályozás egyes csatornáit, amelyek hatással vannak a vállalati versenyképességre. Bár vizsgálódását nemzetközi keretek közé helyezi, ám elsősorban a visegrádi országokra fókuszál. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a térség vállalati versenyképességét az adóterhek nagysága kevésbé hátráltatja, jóval inkább az adószabályozás bonyolultsága és az adózáshoz köthető adminisztráció időigényessége gátolja azt. (Pénzügyi Szemle 2017/1.)


Nagy László

A válság kirobbanásáig a térségünket az ütemes felzárkózás jellemezte, amelyet számtalan tényező támogatott. A gazdasági átalakulás, illetve a magánosítás folyamata is lezárult. Avbkülföldi tőke bevonása, az uniós csatlakozás, a fejlett gazdaságok adópolitikájához igazodott adórendszer és a vállalkozóbarát piaci környezet megteremtése kedvezően hatott úgy a gazdaság, mint a vállalatok versenyképességére. Térségünk gazdaságai az ezredfordulótól kisebb-nagyobb léptekben, de végül is gyökeresen átalakították adórendszerüket, s a gazdaságilag fejlett európai országok mintájára a megtakarítási és befektetési döntéseket torzító közvetlen adók súlyát a gazdasági szereplők döntéseit kevésbé befolyásoló fogyasztási típusú adókra helyezték át. A közvetett adók uniós szintű harmonizációjával a tagországok közti szabadkereskedelmi gátak leomlottak, és az adóverseny egyik főbb eszközévé a társasági adók váltak. Térségünkben a jövedelemadók súlya a pénzügyi megrázkódtatás előtti állapotokhoz képest tovább zsugorodott, bár Szlovákiában a recesszió folytán megnőtt államháztartási hiány lefaragása céljából a közvetlen adókból származó bevételek szolidabb mértékben megugrottak.

A visegrádi országokban a társasági adók marginális adókulcsa tulajdonképpen alacsony. Hazánkban és Lengyelországban a GDP-arányos társaságiadó-bevételek az OECD-átlagot sem súrolják. Szlovákiában és Csehországban azonban a fokozódó vállalati jövedelmezőségnek köszönhetően az utóbbi években a GDP 3,5 százalékát is elérik, meghaladva ezzel az OECD 2,8 százalék körüli átlagát. Véleményünk szerint a térség vállalatainak versenyképességét kevésbé az adóterhek, jóval inkább az adószabályozás bonyolultsága és az adózáshoz köthető ügyviteli feladatok időigényessége gátolja. Mind a négy visegrádi országban az adókkal kapcsolatos adminisztráció riasztóan meghaladja az OECD-átlagot, sőt Magyarország és Lengyelország a dobogós helyet is méltán elfoglalhatná. Általában a versenyképesebb adórendszert működtető gazdaságokban az adóügyintézéshez köthető feladatok kevesebb időt kívánnak meg. Bár akadnak kivételek is. Lettországban például az OECD-átlaghoz közeli 169 órát töltenek adókkal kapcsolatos adminisztrációval.

 

 

Az adóbeszedés hatékonyságának és eredményességének fokozódása lényegében az adókulcs-csökkenés eszköze, amellyel a nemzetgazdaság versenyképessége is javul. Domokos (2016) a "fenntartható kifehérítés" bevezetését javasolja. Ennek lényege abban rejlik, hogy a gazdaság "kifehérítéséből" származó többletet az állam az alacsonyabb adókulcsok, esetleg bizonyos adókedvezmények révén az adóalanyoknál hagyja. Az alacsonyabb adókulcsok nemcsak az adóelkerülés iránti vágyak feladását, hanem a gazdasági kondíciók felpezsdítését is előmozdítják, amivel szabad út nyílik a versenyképesség növekedéséhez.

Tény, hogy az adó-versenyképességet az alacsony szinten tartott marginális adókulcsok és a semlegesség határozzák meg, ugyanakkor a célország kiválasztásánál az adórendszer hosszú távú stabilitása is megfontolandó elemként jelenik meg. Az adórendszer versenyképessége és a tőkebeáramlás közötti kapcsolat azonban európai vonatkozásban nagyon nehezen tapintható ki. Kétségtelen, hogy a magasabb adókat kirovó európai gazdaságok (Dánia, Franciaország) nem elsődleges célpontjai a működő tőkének. Másrészt viszont az alacsonyabb adóterhek képtelenek ellensúlyozni a befektetőket elriasztó gyenge infrastruktúrát, a munkaerő-piaci zavarokat és a bonyolult szabályozási környezetet.

Szlovákia GDP-arányos adóbevételei európai viszonylatban alacsonynak mondhatók, és a visegrádi országok között a legversenyképesebb adórendszert működteti. Ennek dacára a válságot követően a tőkebeáramlás alábbhagyott, sőt az Európai Bizottság országjelentésében több kritika is érte körülményes szabályozási rendszere, munkaerőpiacának egyensúlyzavarai és a digitalizáció iránti közönye miatt. A befektetési döntéseknél kevésbé az adóterhek, inkább a szabályozás átláthatósága a mérvadó. Térségünkben a befektetési környezet javítása érdekében elsősorban a szabályozási rendszert kellene egyszerűsíteni, könnyen átláthatóvá, illetve hosszabb távon stabillá tenni. A munkaerő-piaci rugalmatlanság és a piaci korlátozások feloldása, valamint a digitális infrastruktúra kiépítése szintén javítaná a befektetői kedvet.

...

Nagy László a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra