Tanulmányok, előadások

Az adóteher-csökkentés és a gazdaság kifehérítésének pályája Magyarországon 2010 után

2017. április 13. 09:20:01
A gazdaság fehérítése az adózási szakirodalom állandóan visszatérő témája, amely egy sor területen fontos hatásokat eredményezhet. Ezek közül az adóteher csökkenése és ezzel szerencsés kombinációban az adóbevételek növekedése, a versenyképesség és az adómorál szintjének emelkedésére gyakorolt hatás a legjelentősebb. Magyarországon az adóterhek csökkentésének és a gazdaság fehérítésének pozitív példája figyelhető meg. A tanulmányban az adószerkezettel, az adóterhelés mértékének csökkentésével, ehhez kapcsolódóan és ennek alárendelten a gazdaságfehérítéssel foglalkozik a szerző. A szakirodalom tömör áttekintése után a magyarországi adórendszer főbb sajátosságait mutatja be nemzetközi összehasonlításban. Ezt követően a hazai adórendszer átalakítását vizsgálja az adóterhelés pályájának elemzésével, ezen belül külön foglalkozik a 2016 utáni adóváltozások fontosabb elemeivel. (Pénzügyi Szemle 2017/1.)

Varga József

A gazdaság kifehérítése szoros kapcsolatban áll az adóteher csökkentésének folyamatával. A fehérítés során nő az adózás alá vont jövedelem és/vagy vagyontömeg, ezáltal a gazdaságpolitikának lehetősége nyílik az adómértékek csökkentésére. A fehérítésre több lehetőség kínálkozik. "A gazdaság fehérítése kiemelt cél volt Magyarország számára az elmúlt években, aminek érdekében a kormány számos intézkedést vezetett be. A megtett lépések több csatornán keresztül igyekeztek a rejtett gazdaságot visszaszorítani." (Balog, 2014, 24. oldal)

A bevételeltitkolást megnehezíti, ha az adóhatóságnak több információja van az ügyletekről, és/vagy azok pénzügyi rendezéséről. A szürkefoglalkoztatás csökkentéséhez a munkáltatót társadalmilag tényleg terhelő kötelezettségekre kellene leszorítani a terheit. A foglalkoztatás körülményeit rendszeresen szükséges ellenőrizni. Amennyiben a jogalkotás nem veszi ki a rendszerből az előbbiekben felsorolt oda nem illő elemeket, a szürkefoglalkoztatás újratermelődik. Előbb gazdaságilag tiszta viszony megteremtése szükséges, azután jöhet a hatósági szigor.

A bevételeltitkolás fontosságát emeli ki Balog (2014) is, amikor kifejti, hogy az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságát javító intézkedések döntően a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozására fókuszáltak. Ezen intézkedések közül szerinte kiemelkedő hatékonyságú az online pénztárgépek bevezetése, az adóregisztrációs eljárás, a vállalkozások közötti készpénzforgalom korlátozása és a számlaösszesítés rendszere.

A bevételeltitkolások megakadályozása érdekében az adóhatóságok hatékonyabb munkavégzését a jogalkotás és a kormányzat elősegítette. Az intézkedéseket több csoportba sorolhatjuk: szervezeti átalakítás, adózási rendszer átalakítása, adóhatóság számára információgyűjtési lehetőség biztosítása, az ellenőrzések koncentrálhatósága a kockázatos tevékenységekre és adózókra.

A szervezeti átalakítások közé tartozik, hogy az adóhatóság és a vámhatóság összevonása hatékonyabbá tette a közterhek beszedését (a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény). Az utóbbi években az egységes irányítás alatt működő szervezet előnyei a hasznos szinergiák révén megmutatkoztak. A rendvédelmi gyakorlattal rendelkező vámhatóság támogatást nyújthat a nagy adótartalmú ügyletek ellenőrzéséhez.

Az adórendszer megfelelő kialakítása körében az Európai Uniónak, a nemzeti jogalkotásnak és kormányzatnak vannak feladatai. Megfelelő adózási keretrendszer kialakítása az Európai Unióban az eltérő tagállami érdekek miatt nehezebben valósítható meg. Az EU is észlelte, hogy a közösségi áruforgalom és annak hiányos dokumentáltsága a hozzáadottérték-adóval való visszaélések melegágya. Nem sikerült egységesíteni közösségi szinten az áfabevallások idejét és tartalmát sem. Jelenleg folyamatban van egy, a tagállami önkéntességen alapuló, egységes bevallási forma kialakítása. A hozzáadottérték-adó a visszaélések célterületei a magas adókulcsú tagállamokban, így elsősorban hazánkban. Kenyeres és Varga (2016) tanulmánya a nemzeti különadók rendszerbe vonhatóságát vizsgálja. A szerzők a termékértékesítés vonatkozásában tettek javaslatot. Hasonló szellemben kellene a szolgáltatások körében is megoldásokat kidolgozni.

A meglévő áfarendszerben a bevallott bevételek áfatartalmának eltűnése miatt több, különösen csalással fertőzött területen bevezették a fordított adózást. Ennek lényege, hogy a számlakibocsátó nem hárítja át az áfát. A vevő egyszerre lesz áfafizetésre kötelezett és áfalevonásra jogosult. Így az áfa tekintetében a költségvetésnek nem keletkezhet hiánya. A rendszer megfelelő ellenőrzéssel támogatva hatékony. Minél több termékre kiterjedően bevezetik a fordított áfa rendszerét, annál inkább elveszti az áfa a hozzáadottérték-adó jellegét. (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény).

Az adóhatóság adatgyűjtési lehetőségének kialakításához először a jogi környezetet kell létrehozni. Informatikai fejlesztésekkel kell a jogi lehetőségeket megvalósítani. A jogalkotás és az informatikai fejlesztés párhuzamosan is elvégezhető. A bevételeltitkolás csökkentésének hatékony eleme volt a belföldi tételes áfaösszesítő jelentés rendszerének bevezetése. Ennek lényege, hogy a bizonyos értékhatár feletti áfát tartalmazó számlák adatait tételesen jelenteni kell. Technikailag az áfabevallások melléklete a jelentés, amelyet elektronikus formában kell nyújtani. A jelentési értékhatár a bevezetésekor 2 millió, jelenleg 1 millió és 2017 júliusától százezer forint lesz. A jelentéseket az eladónak, a vevőnek egyaránt meg kell tennie (https://www.nav.gov.hu/nav/ado/ art/A_teteles_belfoldi_os20150219.html).

A belföldi áfaösszesítő-jelentés mellett a bevallási kötelezettség előzetes ellenőrzéséhez kapcsolódóan létrehozták Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, amely a közúti árumozgásokat hivatott nyilvántartani. Megfelelő méretű vagy értékű közúti szállítmány a belföldi mozgását megelőzően bejelentéskötelessé vált. A közúti árumozgások jelentős része detektálható, ha szükséges, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján előzetes ellenőrzés alá vonható (https://ekaer.nav.gov.hu).

A gazdaság fehérítésének hatékony módja az online pénztárgépek használatának bevezetése. Míg az előzőekben vázolt rendszerek B2B kereskedelmet érintik, az online pénztárgépek célja a B2C kereskedelem kifehérítése. A bevezetése óta szélesítették az ellenőrzött tevékenységek körét. A pénztárgép adatainak lekérdezését az adóhatóság az adózótól függetlenül tudja kezdeményezni (Mizsányi - Szabó, 2016). Az online pénztárgép használatához hasonló eredményt várnak az online számlázásnak nevezett rendszertől. Az egyik verzió szerint online módon jelenteni kellene naponta a kibocsátott számlák adatait. A másik verzió szerint a számlázás alatt közvetlen adatkapcsolat lenne az állami adóhatósággal, amely a számlakibocsátót és a számlacímzettjét is ellenőrizni az adatbázisában. Ehhez a gazdálkodók részéről is komoly informatikai fejlesztés és infrastruktúra szükséges. A szabályozásban rendelkezni kell a kivételes helyzetű gazdálkodókról, például mozgó értékesítők, szolgáltatók (Csíki, 2016).

Az adóhatósági ellenőrzések koncentrálhatóságát a kockázatos tevékenységekre és adózókra megteremtették az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításaival. A pénzintézeteknek az adóhatóság által kívánt formában kell az adatokat rendelkezésre bocsátani az adóhatóság számára. Ez azt jelenti, hogy a beszerzett adatok elektronikus feldolgozásához az input elektronikus formában az adóhatóság rendelkezésére áll. Az adóhatóság adatbányászati módszerekkel elemezheti azokat, és szűrheti ki az adókerülési kockázatokat. Lehetőség van adatgyűjtő ellenőrzés folytatására is, ami a kiválasztási adatbázis feltöltését is szolgálhatja.

...

Varga József a Kaposvári Egyetem tudományos dékánhelyettese

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra