Tanulmányok, előadások

Az állam mint versenyképességi tényező - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2017. április 11. 11:19:20
Az állam szerepének újragondolása a közgazdaság-tudomány egyik forró témája. Az állam és versenyképesség összefüggéseivel négy tanulmány foglalkozik, melyek a 2010 utáni magyar adóteher-csökkentést és a gazdaság kifehérítését, az adórendszer vállalati versenyképességre és a tőkebeáramlásra gyakorolt hatását, az EU-támogatások abszorpcióját és az ország felzárkózási teljesítményét, valamint a pénzügyi, költség- és eredménycontrolling szerepét vizsgálják. Mindezek mellett olvashatunk arról, hogy Magyarország miképpen törhet ki a közepes fejlettség csapdájából, miképpen változott a magyar számviteli szabályozás a kiegyezést és a rendszerváltozást követően, egy cikk pedig a banki modellkockázatokat elemzi. Az új lapszám ide kattintva érhető el.


Fókuszban az állam mint versenyképességi tényező


Varga József "Az adóteher-csökkentés és a gazdaság kifehérítésének pályája Magyarországon 2010 után" című tanulmányban az adószerkezettel, az adóterhelés mértékének csökkentésével, ehhez kapcsolódóan és ennek alárendelten a gazdaságfehérítéssel foglalkozik. A szerző bemutatja a magyarországi adórendszer főbb sajátosságait nemzetközi összehasonlításban, ezt követően a hazai adórendszer átalakítását vizsgálja az adóterhelés pályájának elemzésével, ezen belül külön foglalkozik a 2016 utáni adóváltozások fontosabb elemeivel.

Nagy László "Az adórendszer hatása a vállalati versenyképességre és a tőkebeáramlásra" című tanulmánya az adózás és a vállalati versenyképesség összefüggéseinek feltárását a versenyképesség néhány általános kérdésének tisztázásával indítja. Megvizsgálja az adószabályozás egyes csatornáit, amelyek hatással vannak a vállalati versenyképességre, továbbá kitér a befektetői hajlandóság és az adózás kapcsolatára. A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy a térség vállalati versenyképességét az adóterhek nagysága kevésbé hátráltatja, jóval inkább az adószabályozás bonyolultsága és az adózáshoz köthető adminisztráció időigényessége gátolja azt.

Csoma Róbert "Vállalati beruházások, uniós támogatások és a versenyképesség összefüggései" című tanulmánya leszögezi, hogy az EU-támogatások abszorpciójában Magyarország az élenjárók között van, de felzárkózási teljesítménye rosszabb, mint a többi 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országé. A cikk arra tesz kísérletet, hogy ennek lehetséges okai közül a közvetlen vállalati támogatások hatásait vegye közelebbről szemügyre, saját adatbázison elvégzett többváltozós regressziós elemzés eredményeit is felhasználva az érveléshez.

Pavlik Lívia "Verseny és controlling a közszféra egy fontos szegmensében, a felsőoktatásban" című tanulmánya a controlling szerteágazó területei közül a pénzügyi, valamint a költség- és eredménycontrolling szerepét vizsgálja a hazai közszférában. Az alapkérdés az, hogy a közösségi feladatokat ellátó szervezetek életében mennyiben van jelen a piaci verseny, amelyre akár a stratégiai, akár az azt megvalósító taktikai, illetve operatív menedzsmentfunkciók és a controlling kialakításával szükséges és lehetséges válaszolni.

Disputa

Kolozsi Pál Péter a "Hogyan törhetünk ki a közepes fejlettség csapdájából?" című disputájában a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és növekedés című monográfiája alapján ad választ olyan aktuális kérdésekre, mint hogy miként állhatna át Magyarország egy új egyensúlyi pályára, illetve hogyan törhet ki az ország a közepes fejlettség csapdájából.

Tanulmányok

Borbély Katalin "Számvitel a kiegyezés és a rendszerváltozás idején" című tanulmányának célja bemutatni a magyar számviteli szabályozást Magyarország történelmének két fontos időszakában, a kiegyezést és a rendszerváltozást követően. A tanulmány a feldolgozott hazai és nemzetközi szakirodalom alapján összehasonlítja a két időszakot, vizsgálja a gazdaságtörténeti, jogalkotási párhuzamokat, a számvitelben a vagyonelemek elismerését és mérését, valamint foglalkozik a könyvelés technikájára vonatkozó lehetőségekkel a kevésbé ismert első időszakra fókuszálva.

Tamásné Vőneki Zsuzsanna és Báthory Csenge a "Banki modellkockázatok a működési kockázatkezelés folyamatába ágyazva" című tanulmányban bemutatja: a globális gazdasági és pénzügyi válság felerősítette azt a felismerést, hogy a pénzügyi szektorban alkalmazott matematikai, statisztikai modellek veszteséget okozó döntésekhez vezethetnek. A modellezésben rejlő kockázatok kezelésének igénye szabályozói oldalról is jelentkezik. Miután az európai szabályozás a működési kockázatok között említi a modellezési kockázatokat, a cikk megvizsgálja, hogyan történhet a modellkockázatok értékelése és kezelése, integrálható-e az a működési kockázatkezelési folyamatba.

Szakirodalmi szemle

A rovatban Huszti Ernő vizsgálja meg Lentner Csaba "Rendszerváltás és pénzügypolitika. Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről" című munkáját.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra