Tanulmányok, előadások

Az elektronikus adóügyintézés fejlesztése és gyakorlata

2018. január 29. 12:07:33
A magyar adórendszer átalakítására vonatkozó javaslatok között hosszú évek óta szerepel az egyszerűsítés, ezen belül is - egyik legfontosabb igényként - az adóadminisztrációs terhek csökkentése. A felgyorsult világban az ügyintézésre fordított idő mindenkinek drága. Az adóalanyok egy része szándéka ellenére sem képes egyedül eligazodni a paragrafusok sűrűjében, így segítségre szorul. Optimális esetben kérdéseire a választ az adóhatóság által biztosított különböző csatornákon gyorsan megkapja. A tanulmány célja, hogy feltérképezze az adóalanyok adózással kapcsolatos tájékozódási szokásait, az elektronikus ügyintézés lehetőségének ismertségét és gyakorlati alkalmazását. (Pénzügyi Szemle 2017/4.)


Ambrus Rita Anna - Széles Zsuzsanna

A bonyolult adóadminisztrációs feladatok és a hozzá kapcsolódó nagy időigény az adóalanyok többsége számára aránytalan és jelentős részben feleslegesnek tartott terhet jelent. Egy részük jelentős (idő vagy anyagi ráfordításként) áldozatot hozva igyekszik az előírások között eligazodni és a kötelezettségeket teljesíteni. Szép számmal vannak viszont olyan adóalanyok is, akik inkább megpróbálnak lavírozni, vagy rejtve maradni a jogszabályok sűrűjében. Az "Ügyfélbarát" adóhivatal kialakítása során a NAV számos olyan intézkedést vezetett be, amely az adminisztráció egyszerűsítését, valamint az adóalanyok adózási ismereteinek bővítését és ügyintézési lehetőségeinek szélesítését célozta meg, igazodva a differenciált igényekhez. Korábbi kutatások alapján feltételezhetjük, hogy az adóügyvitelhez szükséges idő csökkentése pozitív hatást gyakorol az adózói magatartásra.

A modernizációs folyamatban természetesen nagy szerepet kap a technikai vívmányok alkalmazása és az ezekben rejlő lehetőségek kihasználása is. Speciális csoportot képez az Y (és majd az őket követő Z) generáció, amelynek tagjai már szinte életképtelenek elektronikus kapcsolat nélkül, így ahhoz, hogy mind nagyobb arányban váljanak jogkövető adóalannyá, a velük való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás kézenfekvő módja is ezeknek az elérési útvonalaknak a használata lehet. Az elektronikus ügyintézés szélesebb körben való elterjedésének egyik fontos korlátja a fiatalabb korosztály esetében az (adózással kapcsolatos) információhiány, az idősebbeknél pedig a digitális szakadék. A facebook oldal és a mobilalkalmazás népszerűsítése kulcskérdés, hiszen az Y generáció tagjai közül szinte mindenki rendelkezik facebook fiókkal, de a középkorúak jelentős része is követi a bejegyzéseket. Az információs csatornákhoz, a tájékozódási lehetőségekhez és az ügyintézési módokhoz kapcsolódó új intézkedések minden bizonnyal tovább növelik az e-adóalanyok arányát. Az elektronikus segítség igényét és kihasználását jól mutatja, hogy a 2015-ös évről beadott szja-bevallások 86 százalékához használták az ÁNYK-t, a 2016-os adóévre vonatkozóan pedig az adóbevallás-tervezet jóváhagyásával a kitöltés alól is mentesülhetett a magánszemélyek jelentős része.

 

 

A kérdőíves felmérés alátámasztotta azt a feltételezésünket, hogy a különböző korcsoportba tartozók tájékozódási szokásai eltérőek: az elektronikus csatornák szerepe a fiatalabbak körében meghatározó, míg a hagyományos hírforrásokat (televízió, rádió, újság) az idősebb korosztály tagjai részesítik előnyben. Kissé talán meglepő, de érett, adótudatos hozzáállást is jelezhet, hogy a 25 év alattiak veszik igénybe legnagyobb arányban adótanácsadók segítségét is.

A felmérés másik fontos megállapítása: annak ellenére, hogy a megkérdezettek jelentős része ismeri, sőt használja is az ügyfélkapu nyújtotta lehetőségeket, mégis sokan intézik közülük is személyesen az adóügyeiket. Lényeges különbség a 25 év alattiakra vonatkozóan mutatkozik, ők egyértelműen az ügyfélkaput részesítik előnyben az ügyintézéshez, a másik három korcsoport szokásai között alig van eltérés. Az eBEV portál és az ÁNYK használata a 25 év alattiakat még kevésbé érinti. Az aktív életkorba lépést követően lényegesen többen teljesítik adókötelezettségeiket ezek segítségével, majd az életkor növekedésével egyre kevesebben élnek az eBEV portál és az ÁNYK nyújtotta lehetőségekkel. A primer kutatásban részt vevők között ez az arány kisebb a NAV által közzétett országos adatokhoz képest, ami arra vezethető vissza, hogy a kérdőívek egynegyedét az ügyfélszolgálatokon kitöltők jellemzően nem preferálják az internetes ügyintézést.

Az ügyfélkapun keresztül leggyakrabban választott szolgáltatás ugyan az adó- és járulékbevalláshoz kapcsolódik, szükség lenne az ilyen módon intézhető ügyek listájának további bővítésére (különösen magánszemélyek számára), valamint az eBEV portál további marketingjére, a rendszer további korszerűsítésére. Az szja-törvény változása ennek kifejezett aktualitást is ad. A telefonos ügyintézési lehetőségek bővítésével minden valószínűség szerint növekedne az ilyen módon történő ügykezelések száma. Ezzel párhuzamosan szükség van az ügyfélszolgálatok folyamatos modernizálására, hogy a felkészült ügyintézők a lehető legrövidebb idő alatt magas színvonalon kiszolgálják az adóalanyokat, erősítve a bizalmat, a sikeres ügyintézéshez kapcsolódó elégedettség érzését, és végső soron talán az adótudatosság növekedését is.

...

Ambrus Rita Anna a Soproni Egyetem egyetemi docense, Széles Zsuzsanna a Soproni Egyetem egyetemi docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra