Tanulmányok, előadások

Bizonytalanság, kockázat, volatilitás - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2017. október 12. 15:00:01
Az új lapszám fókusz témájával - bizonytalanság, kockázat, volatilitás - négy tanulmány foglalkozik, emellett az Olvasókat további három érdekes elemzés és két disputa várja. A tanulmányokból olyan izgalmas kérdésekre kaphatunk választ, mint például hatékony-e a hazai csődtörvény, hogyan oldhatók meg a magyar nyugdíjrendszer problémái, hogyan alakul a piac kontra állam vita, vagy hogy mennyiben támogatja a pénzügyi controlling az önkormányzati gazdálkodást.

Fókuszban a bizonytalanság, a kockázat és a volatilitás

Móczár József "Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok" című dolgozata megmutatja, hogy Paul A. Samuelson a klasszikus közgazdászok fatalista intuícióját követte, amit félreérthetően ergodikus hipotézisként jelölt. Paul Davidson ellenvetései ezen a félreértésen alapulnak. John M. Keynes viszont a pénzügyi folyamatokat nem tekintette ergodikusnak, nála a jövő bizonytalan, az állam jelentős. Frank P. Ramsey kritikája alapján vizsgálja Keynes valószínűségi logikáját, amely az 'Általános elmélet'-et fátyolként borító bizonytalanság és a hosszú távú várakozás elméletének tudományos módszere a kockázatelemzésében.

Zéman Zoltán "€žA pénzügyi controlling kockázatcsökkentő szerepe önkormányzati szervezeteknél" című tanulmánya bemutatja a controlling módszertan szerepvállalását és támogató funkcióját az önkormányzati gazdálkodás tekintetében. A pénzügyi controlling szerepét és az önkormányzati gazdálkodásban betöltött jellegét egy empirikus modellezéssel támasztja alá, amelyben kitér a likviditás, jövedelmezőség és a fizetőképesség viszonyára. A cikk külön felhívja a figyelmet arra, hogy a teljesítmények és a költségek kérdésköre mennyire meghatározó az önkormányzati controlling kialakításában, rámutat a stratégiai irányultság kérdéskörére, annak a gazdálkodásban betöltött pozitív hatásaira, ilyen például a közös vagyongazdálkodás (holding jelleggel) vagy a stratégiai mutatók használatára (például önkormányzati BSC kialakítása).

Fatima Rehman, Yasir Kamal és Saif Ul Amin "Kapcsolat az idioszinkratikus volatilitás, a részvénypiaci volatilitás és a hozamprémium között" című elemzése az idioszinkratikus volatilitás, a részvénypiaci volatilitás és a részvény hozamprémium közötti kapcsolatot vizsgálja. A tanulmány a 'Karachi Meezan 30' indexben (közkézhányad-alapú iszlám index) szereplő cégadatokat használja. Az eredmények azt mutatják, hogy az értékkel súlyozott idioszinkratikus részvényhozam volatilitás előre tudja jelezni a részvénypiaci hozamprémiumot. Továbbá amennyiben a kockázatmentes hozamot is szerepeltetjük a modellben, az pozitívan és erőteljesen fogja előre jelezni a részvénypiaci hozamprémiumot.

Pálinkó Éva és Tóth Tamás "Hatékony csőd és reorganizáció a hazai gyakorlatban" című tanulmánya megállapítja, hogy a csődtörvény nem hozott reorganizációt támogató változást a tőke hatékony allokációja terén, és ennek következményeként a hitelezővédelemben sem eredményezett javulást. Az egyezségre vagy felszámolásra vonatkozó döntés nem a vállalatok gazdasági teljesítményének múltbeli és várható jövőbeli elemzésére épült, így nem sikerült a korábbi időszakhoz képest nagyobb számban az értékteremtés pályájára állítani a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatokat.

Tanulmányok

Waqas Amin, Fengming Qin, Abdul Rauf és Farid Ahmad "€žAz ügyfelek elérésének hatása a jövedelmezőségre a mikrofinanszírozó szervezeteknél" című elemzésének célja annak megállapítása, hogy a mikrofinanszírozó szervezetek meg tudják-e teremteni a fenntarthatóságot pénzügyi téren azáltal, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak a legszegényebbeknek. A választott minta keretében 21 latin-amerikai ország 405 mikrofinanszírozó szervezetének működését vizsgálják a 2005 és 2014 közötti tízéves időszakban. Az eredmények azt mutatják, hogy az elérés mélysége (ALB) és a jövedelmezőség közötti viszony kompatibilis, míg az elérés - aktív kölcsönfelvevők számával (NOAB) mért - kiterjedtsége negatív hatással van a jövedelmezőségre, azonban ezen eredmények nem jelentősek. Az általánosított momentumok módszerének alkalmazásával viszont arra a megállapításra jutnak a szerzők, hogy az elérés mélysége és az aktív kölcsönfelvevők száma kompatibilis a jövedelmezőséggel.

Simon Szilvia és Kresalek Péter "A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai" című tanulmánya megvizsgálja, hogy a vállalatcsoporthoz tartozás milyen mértékben képes befolyásolni a vagyon szerkezetét, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését, valamint, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal az egyedi beszámolók elemzése során felhasználható mutatószámok.

Nijat Huseynov "€žA közkiadások osztályozása a Szovjetunió utódállamaiban és néhány OECD-tagállamban" című tanulmánya a közkiadások kezelését az OECD egyes tagállamaira és néhány szovjet utódállamra vonatkozóan vizsgálja. A kutatás fő célja a vizsgált országok fiskális politikáinak jellemzése és a párhuzamok felállítása, ezen belül a gazdasági ügyekre fordított kiadások és a GDP alakulása közötti korreláció vizsgálata. A rendelkezésre álló adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a közkiadások megoszlása és GDP-n belüli aránya a különböző gazdasági ágakban a meghatározó gazdasági tevékenységeknek megfelelően diverzifikálódik.

Disputa

Szakadát László a "Piac vagy állam: elméletben és gyakorlatban" című disputájában Botos Katalin "Keynes és Hayek" című könyvszemléje kapcsán fogalmazza meg gondolatait. A szerző hangsúlyozza, hogy a gyakorlatban, azaz a gazdaságpolitika tekintetében már rég eldőlt a piac kontra állam vita, ugyanakkor a közgazdasági gondolkodás területén mindig is lesznek az állami beavatkozást némi kritikával szemlélő közgazdászok. Ez egyszerűen a közgazdaságtan fejlődéséből következik.

Banyár József "€žValóban a fiskalizáció oldaná meg a nyugdíjrendszer problémáit?" című disputája közvetlenül kapcsolódik Árva László és Mádi László tavalyi tanulmányához, ahol a társadalombiztosításnál általában javasolják az áttérést a járulék alapú finanszírozásról a közvetlen állami finanszírozásra, miközben nem beszélnek arról, hogy emiatt megváltozna a mostani nyugdíjrendszer. Banyár József jelen tanulmányban azt kívánja rögzíteni, hogy a nyugdíjnál ilyen jelentős finanszírozási változás a teljes nyugdíjrendszer radikális megváltozását hozná magával, ami nem biztos, hogy kívánatos.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra