Tanulmányok, előadások

Csökkenthető lenne a 40 órás munkahét

2017. június 8. 14:58:36
Korábbi cikkünkben bemutattunk több tanulmányt, melyek arra a következtetésre jutottak, hogy az USA meghaladta azt a pontot, amikor az egyének boldogságát már nem szolgálja a még több munka és a még több pénz. Isabel V. Sawhill, a Brookings Institution kutatóintézet közgazdásza rámutat a probléma igen egyszerű megoldására: kevesebbet kell dolgozni.


Az USA-ban még 1938-ban maximalizálták 40 órában a munkahetet - korábban Henry Ford 1936-ban kezdte el 6-ról 5 naposra csökkenteni a munkahetet -, azóta eltelt háromnegyed évszázad, ami alatt elképesztő mértékben fejlődött a technológia, javult a termelékenység és a hatékonyság. A mai USA jóval több értéket állít elő, mint az 1938-as, ami jóval magasabb GDP-t, fizetést és vagyont jelent, vagyis logikusan adódik a következtetés: a ma emberének elegendő lenne jóval kevesebbet dolgoznia még úgy is, hogy az igények azóta jelentősen emelkedtek.

Isabel V. Sawhill szerint elérkezett az idő, hogy ha nem is olyan mértékben, ahogyan azt John Maynard Keynes még 1930-ban a 15 órás munkahéttel megjövendölte, de rövidüljön az amerikai dogozók munkahete. A kutató hivatkozik egy felmérésre - elérhető a lenti linken -, melyben a válaszadók mintegy 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne feladni fizetése ötödét, ha cserébe egy nappal kevesebbet dolgozhatna. Hozzáteszi, hogy tekintettel a termelékenység és a hatékonyság javulására, valószínűleg nem is lenne szükség ilyen mértékű fizetéscsökkenésre, hisz végső soron Henry Ford is megoldotta a 6-ról 5 napra csökkentést változatlan fizetések mellett...

Isabel V. Sawhill rámutat, hogy három komoly előnye lenne a munkaidő csökkenésének és a munkahét rövidülésének. Egyrészt az átlag amerikai boldogabb életet élhetne a munka és a szabadidő egészségesebb egyensúlyával. Másrészt a gyermeküket egyedül nevelők, vagy azok, akik valamely családtagjukról munka mellett gondoskodnak, több szabadidővel rendelkeznének. Harmadrészt pedig tovább csökkenhetne a munkanélküliség, a munkaerőpiac pedig rugalmasabbá válhatna, ami különösen gazdasági válságok alkalmával jelentene nagy előnyt.


Az eredeti elemzés itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra

  • 1

    Ez egy érdekes téma. Csíkszentmihályi Mihály Flow Az áramlat című könyvében(pozitív pszichológia alapja) is volt erről szó. Az egyik kutatásban arra jutottak, hogy a munkavállalók szeretnének több szabadidőt, de ha azt megkapták céltalanul töltötték el, míg a munakidejük élményekben gazdagabb volt. Ezt követően azon gondolkoztak, hogy miért lehet ez, hogy szabadidőt akarnak és még sem használják ki. Arra jutottak, hogy a munkavállalók valójában azt kerülik, hogy kényszerben legyenek és utasítsák őket, azaz inkább a maguk urai akarnak lenni(ami fontos boldogság tényező). Maga az áramlat kifejezés is azt jelenti, hogy ha valaki azt csinálja, amit szeret észre sem veszi a külső tényezőket és így áramlatba kerül. A munkajog a polgárjogból született szociális jogokkal átszőve és a római jogból ered, ahol a szegény szabadok eladták idejüket. Az egyenrangúság, mellérendeltség, egyenértékűség nem jellemzi és nem is meghatározó elemei. Az előbbi jellemzők az érdekegyensúly összetevői. Ebbe az irányba kellene fejlődni és lehet, hogy még többet akarnának alkotni, teremteni("dolgozni").  Szerintem a tőkések és az inkább őket képviselő politikusok ezt nem értenék meg.