Tanulmányok, előadások

Dinamikus növekedés - kezelendő kockázatok

2020. május 8. 10:00:01
Az Állami Számvevőszék 2020. május 8-án közzétette az internetes kereskedelem bővülésének közpénzügyi szempontjairól szóló elemzését. Az elemzés célja az e-kereskedelem fejlődésének, a bővülés járulékos hatásainak bemutatásán túlmenően a szabályozási környezetben rejlő kockázatok feltárása volt. Magyarországon az elmúlt évtizedben nőtt az internetes kereskedelem volumene mind a határon belüli, mind a határon átnyúló ügyletek esetében. Ez egyfelől a költségvetés bevételeit növelte, másfelől azonban felerősítette az állami bevételek beszedésében és a más társadalmi-gazdasági területeken már egyébként is fennálló országspecifikus, illetve globális kockázatokat.

dr. Kádár Kriszta - dr. Pulay Gyula

Az Európai Unióban tapasztalható trend, miszerint az internethasználattal párhuzamosan az interneten keresztül létrejövő kereskedelmi ügyletek száma is emelkedik, Magyarországra is igaz, amint azt az 1. számú ábra szemlélteti.

Dinamikus növekedés - kezelendő kockázatok

Az elemzett időszakban (2010 és 2018. között) növekedett az átlagos kosárérték, továbbá az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom értéke. Hazánkban is jelentősen nőtt az internetről terméket vagy szolgáltatást rendelők aránya, de összességében elmaradt az EU átlagától. Nőtt a vállalkozások elektronikus kereskedelemből származó árbevétele, leginkább a nagyvállalatok esetében. A járvány előtt készült előrejelzések eltértek a tekintetben, hogy jelentősen emelkedik-e az interneten vásárlók száma a közeljövőben, vagy csak az online vásárlási gyakoriság és a kosárérték növekedése várható.

2018-ban az internetes kiskereskedelemből belföldön realizált bevételek 54%-a a vállalkozások 8%-át jelentő, külföldi irányítású társaságnál koncentrálódott. Eközben a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon a 2010 és 2018 közötti időszakban mintegy 17%-kal, a kiskereskedelmi vállalkozások száma 20%-kal, a szállítást, raktározást fő tevékenységként megjelölő vállalkozások száma pedig közel 19%-kal csökkent. Ezen adatsorok alapján kirajzolódik, hogy a növekvő forgalmat mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, és a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják.

2018-ban az Európai Unió átlagától (17%) kissé elmaradva a magyar vállalkozások 13%-a kapott legalább 1%-ban online megrendelést. A hazai vállalkozások esetében azonban az uniós átlagot (17%) meghaladó mértékű a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások online kereskedelemből származó bevétele, amelynek értéke 2018-ra elérte a 23%-ot, amint azt a 2. számú ábra mutatja.

Dinamikus növekedés - kezelendő kockázatok

A magyar vállalkozások teljes értékesítési tevékenységük egyre nagyobb hányadát bonyolították le az interneten keresztül. E mutató tekintetében Magyarország 2016-ban a 10. volt az EU tagországok rangsorában, míg 2017-ben a 9., 2018-ban pedig már a 7. helyen állt.

A 2010-es években a Kormány az online kereskedelmi forgalom élénkítését tűzte ki célul, megvalósításának legfontosabb eszközeiként a vásárlást megkönnyítő technikai fejlesztéseket, a fejlődést ösztönző szabályozást, a szabálytalanul működő webáruházak kiszűrését, valamint a fogyasztói panaszok minél hatékonyabb kezelését és a jogkövetés elősegítését határozta meg.

Az uniós jogszabályokat követve, a hazai e-kereskedelemre vonatkozó szabályozás kiegészült, módosult. A szabályozói környezet folyamatos fejlesztésének célja az európai jogharmonizáció elősegítése, a nemzetközi versenyképesség javítása, a fogyasztói jogvédelem biztosítása, a környezet megóvása és az e-kereskedelem kapcsán felmerülő kockázatok, visszaélések minimalizálása volt.

Az e-kereskedelem fejlődésének, volumen növekedésének hatása leginkább a gazdaság fejlődésében érhető tetten: a kereskedelmi forgalom növekedése a lakosság fogyasztásának növekedésével jár, ami a költségvetésbe befizetett áfa összegét is növeli. Egyúttal - megfelelően szigorú szabályozás mellett - járulékos pozitív hatása lehet a vállalkozások jövedelmezőségére, ami a társasági adó befizetés mértékének növekedését eredményezheti. Becslésünk alapján a realizált áfa-bevételek nagysága az e-kereskedelemben évről évre nőtt a forgalom bővülésével párhuzamosan. Az internetes kereskedelem térnyerésével fennáll az adóbázis csökkenésének veszélye. Mind az európai uniós, mind a hazai szabályozási környezet változásai csökkentették az elemzett időszakban az áfa- és vámbeszedés területén fennálló kockázatokat, azokat teljes egészében azonban nem tudták megszüntetni. A közeljövőben bevezetésre kerülő uniós és hazai jogszabályváltozások mérsékelik az ezzel járó kockázatokat.

Az Európai Unió a fennálló kockázatok kezelésére (amihez a társasági adó bázisának eróziója is hozzátartozik) több projektet indított el az elmúlt években, illetve több jogszabályt módosított, amelyek egy része 2019-ben, egy része viszont csak a következő években lép hatályba. Az uniós projektekbe hazánk bekapcsolódott, a szükséges fejlesztéseket megkezdte.

Az internetes kereskedelemben a belföldi eladó-vevő viszonylatokban áfa-fizetési kockázat nem, vagy csak kis mértékben merül fel a kötelező számlaadás következtében, azaz a kereskedelem e formája nem hordoz többletkockázatokat más (fizikai üzletben történő) adásvételhez viszonyítva.

A határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek esetében ugyanakkor Magyarországon adó beszedési kockázatok azonosíthatóak. Kihívást jelent a magyar adóhatóság számára (ahogy az EU tagállamaiban működő adóhatóságok számára is), hogy miként lehet maradéktalanul beszedni az áfát azon társaságoktól, amelyek nem rendelkeznek fizikai üzlettel az országban. Gondot okoz az is, ha a kereskedő nem a hazánkban alkalmazott hozzáadott érték-adókulcsot terheli az árura vagy szolgáltatásra, mert ennek következtében a költségvetés adóbevételektől esik el.

A kis értékű áruk importja áfamentes jelenleg, ami szintén jelentős adóbevétel-kiesést eredményez, azonban erre a problémára megoldást nyújt a 2021-től hatályos szabályozás. A kis értékű import árukkal kapcsolatban vámbeszedési kockázatok is felmerülnek. Mindezeket a kockázatokat (2021-ig) a vámeljárások számának és intenzitásának növelése csökkentheti. Az internetes kereskedelem térnyerésével tehát fennáll az adóbázis csökkenésének lehetősége, azonban a közeljövőben bevezetésre kerülő uniós és hazai jogszabályváltozások mérsékelik az ezzel járó kockázatokat. Az intézkedések hatályba lépését követően az internetes kereskedelemben beszedett adók és vámok összegének emelkedése várható.

Az elemzés készítésének idejében, 2020 márciusában a Kormány korlátozó intézkedéseket vezetett be a koronavírus-fertőzések csökkentése érdekében. Az üzletekben történő vásárlásokkal szemben egyre több vásárló részesíti előnyben az egészségügyi szempontból biztonságosabb internetes megrendeléseket. A kiskereskedelmi egységek egy része az e-kereskedelemre való teljes vagy részleges átállással próbálja túlélni a mostani nehéz időszakot: várhatóan egyre többen szerzik meg az internetes kereskedéshez szükséges kompetenciákat és tapasztalatot. Az internetes eladásokkal olyan kisebb, hazai tulajdonú kereskedelmi egységek is megpróbálkozhatnak, amelyek eddig kizárólag vagy döntő módon hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytattak.

Az újonnan létrejött webáruházak, illetve az online értékesítést tevékenységi körükbe felvevő vállalkozások fennmaradása esetén a hazai e-kereskedelmen belül emelkedhet a magyar tulajdonú vállalkozások által bonyolított forgalom részaránya.

Hosszú távon az internetes értékesítési tranzakciók mennyiségének tartós növekedésére lehet számítani. Mindez további fejlesztéseket generálhat a webes kereskedelem területén (aminek része az elektronikus fizetési rendszerek fejlesztése, a logisztikai szolgáltatások és a szállítmányozási ágazat fejlődése). A változások még aktuálisabbá teszik a szektor adózással, fogyasztóvédelemmel és informatikai biztonsággal összefüggő jogszabályi környezetének - uniós és hazai - megújítását.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra