Tanulmányok, előadások

Elemzés a Diplomás Pályakövetési rendszer működéséről

2017. március 1. 11:47:53
Elemzést készített az Állami Számvevőszék a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) működéséről a terület ÁSZ által koordinált nemzetközi ellenőrzését követően. A megállapítások bemutatása mellett az elemzés elsősorban az ellenőrzés által feltárt két problémát járja körül. Az egyik a megkérdezett diplomások alacsony válaszadási aránya. A másik pedig az, hogy a fiatal diplomások külföldi munkavállalásáról nyert adatok nem hasznosultak. Az elemzés szorgalmazza a felsőoktatási intézmény és végzett hallgatói közötti kötődés erősítését, valamint azt, hogy a DPR működtetése és továbbfejlesztése során nagyobb figyelmet kapjon a DPR adatbázis megbízhatóbbá tétele, s ez által a külföldön munkát vállalók elhelyezkedési jellemzőinek részletes vizsgálata.


Pulay Gyula - Právitzné Pejkó Noémi - Timár Balázs - Vasvári Tamás


Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései nemcsak arra terjednek ki, hogy a közpénzeket felhasználó szervezetek szabályosan működnek-e, hanem a közpénzek elköltésének eredményességére, hatékonyságára is. A felsőoktatás eredményességét leginkább az mutatja, hogy a végzős hallgatók milyen arányban tudnak diplomájuknak megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Ez az információ egyaránt fontos a felsőoktatási és foglalkoztatási stratégiát kidolgozó minisztériumok, a képzésüket a kor követelményeihez igazítani akaró egyetemek, főiskolák, valamint azon középiskolások számára, akik kedvező elhelyezkedési esélyt kínáló diplomát szeretnének szerezni. Az elhelyezkedési adatok jelentőségére tekintettel 2005-ben törvény született arról, hogy minden felsőoktatási intézménynek ki kell építenie saját végzős hallgatói pályakövetésének rendszerét, és az ebből nyert információkat nyilvánosságra kell hozni.

Hazánk uniós tagsága óta a diplomás pályakezdők elhelyezkedésének nyomon követése újabb szemponttal bővült, mivel sok fiatal - élve az Európai Unión belüli szabad mozgás lehetőségével - valamely másik tagállamban vállal munkát. A diplomás fiatalok külföldi munkavállalásának mértékéről és körülményeiről azonban kevés a megbízható adat. Hasonló a helyzet több más, az Unióhoz a 2000-es évek közepén csatlakozott tagállamban. Ezt felismerve az ÁSZ e témakör közös ellenőrzését kezdeményezte, amelyhez a bolgár és a román számvevőszék is csatlakozott. A "Közös ellenőrzéssel a versenyképes tudás jobb hasznosulásáért - a diplomás pályakövetés jó gyakorlatainak feltárása" című ellenőrzésről szóló jelentését az ÁSZ 2016. október 6-án tette közzé. A hat felsőoktatási intézményre kiterjedő ellenőrzés a jó gyakorlatok feltérképezése mellett problémákat is azonosított. Az egyik a megkérdezett diplomások alacsony válaszadási aránya. A másik pedig az, hogy a fiatal diplomások külföldi munkavállalásáról nyert adatok nem hasznosultak. Ezért az ÁSZ elemzést készített a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) egészének működéséről. Az elemzés elsősorban az ellenőrzés által azonosított két problémakört járja körül.

A DPR magyarországi modellje kétszintű:

- az adatgyűjtést és az adatszolgáltatást az egyes felsőoktatási intézmények végzik, és intézményi szintű elemzéseket készítenek;

- az adatok országos szinten történő összegyűjtése, feldolgozása, elemzések készítése, és az eredmények nyilvánosságra hozatala egy központilag létrehozott szervezet - 2015 végéig az Educatio Kft., 2016-tól annak jogutódjaként az Oktatási Hivatal - feladata.

 

 

Az elemzés azt mutatja, hogy az egyes intézmények együttműködése, a hatékony központi koordináció és az elemzési feladatok megosztása a központ és az intézmények között hozzájárult a DPR eredményes kiépítéséhez és működéséhez. A felsőoktatási intézmények többsége felismerte, hogy a DPR által szolgáltatott adatok fontos visszajelzést jelentenek számukra, és érdekeltté váltak a rendszer működésében. Számos intézmény szervezeti kultúrájába beépült a volt hallgatókkal való kapcsolattartás, valamint az, hogy figyelembe vegyék az általuk szolgáltatott adatokat az intézmény stratégiai döntéseinél. E tényezők pozitívan járulnak hozzá a rendszer fenntarthatóságához.

Az elemzés megerősíti az ÁSZ jelentésének azt a megállapítását, miszerint a DPR gyenge pontja az intézmények által kérdőívvel megkeresett célcsoportok alacsony és csökkenő válaszadási hajlandósága. 2013 és 2015 között a válaszadók aránya az összes megkeresett személy számához viszonyítva annak 16%-áról 11%-ára csökkent. Ennek egyik oka, hogy sok potenciális válaszadót el sem tudnak érni, a másik oka pedig a megkeresettek alacsony válaszadási hajlandósága. Az alacsony válaszadási ráta rontja az adatok megbízhatóságát, a csökkenő ráta pedig a rendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. A válaszadási ráta természetesen növelhető a technikai feltételek javításával és a kérdőív terjedelmének csökkentésével. Az elemzés a felsőoktatási intézmény és végzett hallgatói közötti kötődés erősítését tartja a legfontosabbnak. A kötődés megteremtésében fontos szerepe van a jó gyakorlatok széles körű és intenzív terjesztésének, hiszen a magyar decentralizált modell éppen arra teremtett lehetőséget, hogy az intézmények önálló kezdeményezéseket tegyenek a DPR jobb hasznosítása érdekében. Ezzel is összefüggésben az elemzés egyik kiemelt célja volt az ellenőrzés során egyes intézményeknél feltárt jó gyakorlatok részletesebb bemutatása.

Az elemzés ismerteti a Zsigmond Király Egyetem által működtetett "Párbeszéd-modell"-t. A modell lényege a munkaadók megkérdezése az intézmény által kibocsátott hallgatókkal szembeni kompetencia-elvárásokról. Ennek ismeretében a hallgatóikat kérdezik arról, hogy az elvárt kompetenciákkal véleményük szerint milyen mértékben rendelkeznek. Az eredmények elemzését, kiértékelését követően visszacsatolás történik: a modell szerinti párbeszédben részt vevőket tájékoztatják a kompetenciák meglétéről, illetve hiányáról. Az intézmény beépíti az eredményeket oktatási programjába, továbbá folyamatos, interaktív kapcsolatot alakít ki a munkaadókkal és a hallgatókkal.

További jó gyakorlatokat mutat be az elemzés a DPR működtetését illetően a Szent István Egyetemnél és a Semmelweis Egyetemnél. E két intézmény egyrészt kézikönyvben, illetve stratégiai dokumentumban foglalta össze a rendszerrel kapcsolatos eljárások lebonyolítását, az elvégzendő feladatokat és ezek felelőseit. Másrészt a DPR adataival végzett kutatások és elemzések alapján versenyképességre, kompetenciákra és képzési irányokra vonatkozó ajánlásokat fogalmaztak meg. Az ÁSZ jó gyakorlatként azonosította a DPR működtetésének az adott intézmény szervezeti keretein belül történt kiemelt elhelyezését (Budapesti Corvinus Egyetem), valamint azt, hogy a rendszerek működtetése révén nyert adatok bekerülnek az egyetem minőségbiztosítási rendszerébe (Eötvös Loránd Tudományegyetem), illetve vezetői információs rendszerébe (Pécsi Tudományegyetem).

 

 

Az elemzés feldolgozta a DPR diplomások nemzetközi migrációjára vonatkozó adatait is. A fiatal diplomások külföldi munkavállalása kapcsán visszatérő kérdés, hogy a fiatalok azért mennek-e külföldre, hogy a diplomájukat ott hasznosítsák, vagy pedig a külföldi munkavállalás akkor is egy vonzó perspektíva a számukra, ha külföldön nem a diplomájuknak megfelelő munkát végeznek. A DPR ennek a kérdésnek a megválaszolásához is szolgáltat értékes adatokat. Például összevethető, hogy a külföldi munkavállalás aránya nagyobb-e azon képzettségi területen végzettek esetében, akik nagyobb arányban tudnak a diplomájuknak megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Az elemzés erre a kérdésre a 2015. évi adatok alapján keresett választ. Az összefüggés szemléltetése érdekében az elemzés készítői a képzettségi területek szerinti külföldi elhelyezkedési és illeszkedési adatpárokat egy olyan koordináta rendszerben ábrázolták, amelynek vízszintes tengelye a külföldön munkát vállaló diplomások arányát, függőleges tengelye pedig a szakterületi illeszkedést mutatja. A tengelyeket úgy csúsztatták el, hogy a teljes sokaságot jellemző (átlagos) külföldi munkavállalási arány és az összes külföldi munkavégzést jellemző (átlagos) illeszkedés kerüljön az origóba (lásd az ábrát). Az ábrán a pontok átmérője azt jelöli, hogy az adott képzettségi területen diploma előtt álló hallgatók hány százaléka szeretne a következő öt évben külföldön munkát vállalni.

Ez az ábra az egyes képzettségi területeket négy csoportra bontja:

I. Átlag alatti a külföldi munkavállalás aránya és az átlagosnál alacsonyabb a szakterületen belüli elhelyezkedés: Az e csoportba tartozó képzettségi területeken végzett diplomások kevéssé tudnak a képzettségüknek megfelelően külföldön elhelyezkedni, ezért kevésbé próbálkoznak meg azzal. A jogi és az agrár képzettségi terület került ebbe a csoportba.

II. Átlag alatti a külföldi munka aránya és az átlagosnál magasabb a szakterületen belül való elhelyezkedés: Ebbe a csoportba azok a képzettségi területek tartoznak, amelyek diplomáival jó eséllyel lehetne külföldön a diplomának megfelelő munkakörben elhelyezkedni, de a külföldi munkavállalás aránya mégis alacsony. Két képzettségi terület található itt: pedagógusi, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai. Mindkét képzettségi terület adatpárjai közvetlenül a tengelyek közelében helyezkednek el, azaz éppen csakhogy átcsúsztak ebbe a csoportba.

III. Átlag feletti a külföldi munka aránya és az átlagosnál magasabb a szakterületen belül való elhelyezkedés: Az ide tartozó képzettségi területeken végzettek jó eséllyel tudnak külföldön a diplomájuknak megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Ebbe a csoportba került az orvosi és egészségtudományi, az informatikai és a műszaki terület. (Ide került még a gazdaságtudományi, a természettudományi és a művészeti terület is, az ő adatpárjaik azonban közel esnek valamelyik elválasztó tengelyhez.) Az említett négy területeken tehát valóban nagy a diplomások külföldre áramlása, de többségük a diplomáját külföldön hasznosítani tudja.

IV. Átlag feletti a külföldi munka aránya és az átlagosnál alacsonyabb a szakterületen belül való elhelyezkedés: Ebben a csoportban találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a diplomás fiatalok viszonylag nagy arányban vállalnak külföldön munkát, de nem a diplomájuknak megfelelő területen. Ebbe a csoportba a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és a sporttudományi végzettséggel rendelkezők kerültek. Ez utóbbi képzés helyzete a legkedvezőtlenebb: a sporttudományok területén végzettek közül minden hetedik külföldön vállal munkát, de közülük csak minden harmadik helyezkedik el a szakmájában. (Elképzelhető, hogy sporttudományi diplomával rendelkezők nagyarányban profi sportolóként vállalnak munkát, és diplomájukat a sportolói karrierjük befejezését követően szándékoznak csak hasznosítani.)

 

 

Ábra: A külföldi munkavállalás arányának, szakterületi illeszkedésének és a külföldi munkavállalási szándéknak az összefüggése 2015-ben
Forrás: Educatio Kft. és OH adatok alapján saját szerkesztés


Az ábra szemléletesen mutatja, hogy a 2015-ben végző diplomások közül is azon képzettségi területen tanulók akartak nagyobb arányban külföldön munkát vállalni, amely képzettségi területeket magas külföldi munkavállalás jellemzi (III. és IV. csoportok). Szintén kiemelkedően magas volt a külföldi munkavállalási szándék azon képzettségű diplomások esetében, amelyeknél külföldi munkavállalás esetén jobb az esélye a diplomának megfelelő elhelyezkedésnek (III. csoport). Érdekesség, hogy az átlagosnál alacsonyabb illeszkedés ellenére átlagot némileg meghaladó a külföldi munkavállalási szándék a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzettségi területen tanuló, 2015-ben végzettséget szerző diplomások körében. A számok azt jelzik, hogy a diploma megszerzése előtt álló fiatalok nagyjából ismerik a külföldi munkavállalás esélyeit, és ez visszahat külföldi munkavállalási szándékukra.

A fenti összefüggések bemutatása azt is szemlélteti, hogy a DPR keretében szolgáltatott adatok tartalmukat tekintve alkalmasak a diplomások külföldi munkavállalása több jellemzőjének, azok összefüggéseinek a bemutatására is. Az alacsony és hullámzó válaszadási arány azonban bizonytalanná teszi, hogy a válaszadók által közölt valósághű adatok mennyire jellemzik a diplomások teljes körét. Ez is felhívja a figyelmet a válaszadási arány növelésének fontosságára.

A külföldön munkát vállaló diplomások pályakövetésének fejlesztése sem a központi projekt, sem az intézményi szintű DPR célok között nem került nevesítésre, ezért migrációval kapcsolatos külön kutatást nem végzett az Educatio Kft., és a felsőoktatási intézmények számára sem biztosított speciális módszertanokat, háttéranyagokat ehhez. Ugyanakkor a diplomások külföldi munkavállalása társadalmi és gazdasági szempontból is nagyon fontos kérdés. Erre tekintettel az elemzés készítői fontosnak tartják, hogy a DPR működtetése és továbbfejlesztése során nagyobb figyelmet kapjon a DPR-adatbázis megbízhatóbbá tétele a külföldön munkát vállalók elhelyezkedési jellemzőinek részletes vizsgálata céljából. Ez nemcsak országos érdek, hanem érdeke az egyes felsőoktatási intézményeknek és azok hallgatóinak is, hogy reális képet kapjanak a külföldi munkavállalás arányáról és az elhelyezkedés szakterületi illeszkedéséről.

A DPR tehát működik, az abból nyert adatok hasznosulnak. A működés eredményesebbé tételére azonban még sok lehetőség kínálkozik.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra