Tanulmányok, előadások

Ellenőrző intézmények a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett

2017. február 16. 22:25:01
Hogyan lehetne fejleszteni a magyar lakosság pénzügyi kultúráját? Nincsenek is pénzügyi céljaink? Hogyan lesz hosszú távon gazdasági növekedés, ha a fiatalok félnek a pénzügyektől, ha nem mernek kockáztatni? Tehet valamit az állam azért, hogy fejlődjön a lakosság pénzügyi kultúrája? Sok más egyéb érdekesség mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a társadalmi felelősségvállalás és a pénzügyi kultúra fejlesztés jegyében megtartott, a Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) által az Állami Számvevőszék épületében szervezett kerekasztal beszélgetés résztvevői.


Mit tudunk a magyar lakásság pénzügyi kultúrájáról, mit jelent egyáltalán a pénzügyi kultúra? - tette fel a vitaindító kérdéseket Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék kutatásvezetője. Ha ma valakire azt mondják, hogy magas a pénzügyi kultúrája, akkor azt feltételezik, hogy ismeri a banki termékeket és magas a kockázatvállalási hajlandósága. Ha azonban életében még bankban sem járt, akkor alacsony. Ez azonban egy jelentősen leegyszerűsítő, és egyben téves definíció. A pénzügyi kultúra valójában sokkal inkább egy reális pénzügyi önkép, az ismeretekhez igazodó döntéseket jelenti. A pénzügyi kultúra olyan, mint az ismert mondás a takaróról, vagyis addig nyújtózkodjunk pénzügyileg, amíg a tudásunk által jelzett takaró ér.

Az OECD készített egy érdekes felmérést, melyből Németh Erzsébet kiemelte a nyugdíjkérdést. A kutatásból kiderült például, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka bizonytalan a nyugdíjakkal kapcsolatban, és a lakosság csupán 45 százaléka rendelkezik olyan megtakarítással, amit akár nyugdíjcélra is fel lehet használni. Rákérdezett a kérdőív a pénzügyi célokra is, ebből kiderült, hogy a lakosság kevesebb, mint felének vannak pénzügyi céljai, ami felveti a kérdést, hogy miként lehet motiválni valakit, akinek nincsenek is céljai. Először is a célok felé kell terelni az embereket, utána lehet elkezdeni gondolkodni a nyugdíjakon - ezt Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke fűzte hozzá.

A kutatás kiemelte továbbá, hogy azok között, akiknek van egyáltalán valamilyen célja, és nyugdíjcélra félretehető megtakarítással is rendelkezik, ténylegesen mindössze 9 százalék tesz félre a nyugdíjaira. A nyugdíjfinanszírozással kapcsolatos hosszú távú tervekben ugyanis a megkérdezettek mintegy háromnegyedénél az szerepel, hogy az állami nyugdíjból fog élni idős korban, holott a válaszadók mintegy 70 százaléka igencsak bizonytalannak értékeli az állami nyugdíjakat. Az átlag megkérdezettnek tehát nincsenek pénzügyi céljai, nem is nagyon tesz félre a nyugdíjas éveire, nem igazán bízik az állami nyugdíjban, mégis csupán erre, vagyis az állami kifizetésre alapozza az időskori megélhetést. Ez súlyos ellentmondás, aminek mélyén a pénzügyi kultúra hiányosságai húzódnak meg. A tudás, az attitűd és a viselkedés együtt vizsgálandó a pénzügyi kultúra vizsgálata során - hangsúlyozta Németh Erzsébet.

 

 

Hozzátette, hogy munkatársaival elvégzett egy 79 kérdésből álló és több mint 2000 fő részvételével készült felmérést, melynek során elsősorban arra a kérdésre keresték a választ, hogy mitől függ a pénzügyi tájékozottság. A felmérésből két igen érdekes eredményt emelt ki: a legjobb pénzügyi kultúrája az elvált férfiaknak van, vagyis kijelenthető, hogy az élet kikényszeríti a pénzügyi kultúrát, másrészt pedig annak, hogy a megkérdezett részt vett-e a középiskolában pénzügyi képzésben, szinte semmilyen hatása nem volt a későbbi pénzügy kultúrára.

További érdekes eredményként kiemelte, hogy a pénzügyi ismeretek szintjét a hallgató aktuális élethelyzete és tapasztalata határozza meg, a pénzügyi ismeretek terén hátrányban vannak azok, akik nem pénzügyi szakot hallgattak, a felsőoktatásban tanulók vélt és valós tudása között komoly különbség van, továbbá a fiatalokat erősen kockázatkerülő magatartás jellemzi. A fiatalok kockázatkerülésének egyébiránt komoly társadalmi költségei vannak - ki fog vállalkozást alapítani, a jövőt építeni, ha a fiatalok kerülik a kockázatot? - ezért is jelenthető ki, hogy a kockázat vállalásához reális önképen alapuló önbizalom szükséges. (Egy korábbi pénzügyi kultúra felmérés eredményei elérhetők itt.)

Mennyire hatékonyak a pénzügyi képzések?

Egy másik kutatás során azt vizsgáltuk - folytatta Németh Erzsébet -, hogy mennyire hatékonyak a pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések, vagyis, hogy kik, kiket, miről, hogyan és miből tanítanak. Összesen mintegy 110 olyan szervezetet találtunk, amely folytat pénzügyi kultúra képzést, ezekből 35 bizonyult érdemesnek arra, hogy szerepeljen a tanulmányban - tette hozzá. Az látszik, hogy a képzéseket összesen négy szervezet dominálja Magyarországon, ők évente 90-120 ezer főt érnek el az oktatóanyagokkal. A képzések során felülreprezentáltak a diákok - elsősorban a középiskolások - ők teszik ki a képzésben részt vevők 80 százalékát. A képzések többsége 1-2 órás. Fontos kérdés a tananyagok elérhetősége, vagyis hogy ellenőrizhető-e, hogy az oktatók miből tanítanak. Ebben a tekintetben igen alacsony százalékos eredmények születtek, mindössze a képzések 8-43 százalékában volt biztosított a tananyagok elérhetősége.

 

 

A kutatás legfőbb következtetése az, hogy a társadalmi szinten is érzékelhető pénzügyi fejlődéshez megfontolandó, hogy a jövőben adófizetői pénzből az iskolás korosztályok mellett a felnőtt korosztályok is részesülhessenek a képzési támogatásban. Ezen túl szükség van nemzeti stratégiára - ami egyébiránt készülőben van -, továbbá szükség van jó minőségű, nyilvánosan elérhető tananyagokra, tankönyvekre - ezen a ponton az MNB képviselője hozzáfűzte, hogy elkészült egy tankönyv, Iránytű a Pénzügyekhez címmel, amely egy kiváló kezdeményezés a pénzügyi kultúra fejlesztésére.

Domokos László: "amit nem értünk, attól félünk, ez minden emberre igaz"


A pénzügyi kultúra fejlesztése nem egy tökéletesen lefedett terület, itt bőven van hova mozdulni - hangsúlyozta a Németh Erzsébet előadását követően kezdődő kerekasztal beszélgetés során Domokos László. Jelenleg két ideális teret látunk a kultúrafejlesztés terén - tette hozzá az ÁSZ-elnök -, az egyik hogy kontrollált és ellenőrzött tananyaggal célozzuk meg a lakosságot, felhasználva az állami tulajdonban lévő infrastruktúrát - tantermek például -, a pénzügyi szervezetek tudásbázisára és szakembereire építkezve.

Leegyszerűsítve: munkaidőn túl, például a Számvevőszék, az MNB vagy a NAV szakemberei, miután a szükséges képzésben maguk is részt vettek, akár egy vidéki város lakosságát, havi rendszerességgel 2-3 órában a helyi iskolák tantermeiben oktathatnák a pénzügyekre. A másik irány - amely sokkal inkább a fiatalságot célozhatná meg - felhasználná a technológia vívmányait és például a közösségi média felületeken célozná meg oktató anyagokkal a lakosságot/fiatalságot. Ezt a két irányt látjuk jelenleg, az előkészületek még folynak, hamarosan jelentkezni fogunk a részletekkel - tette hozzá a Számvevőszék elnöke.

 

 

Hozzátette, hogy a Számvevőszék munkáját sem értheti meg a lakosság akkor, ha nem rendelkezik megfelelő pénzügyi kultúrával, vagyis ezekbe az oktató programokba szervesen be kell csatolni a közpénzügyi kérdéseket is. Az ÁSZ-nak hangsúlyozottan az is a célja, hogy a jövő számvevőszéki jelentéseinek értő olvasóit segítsen kinevelni. Ha belegondolunk, a háztartási ismeretek és az államháztartási ismeretek között nincs is olyan nagy különbség, ha az ember megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkezik.

Fontos az ügyféllel történő kommunikáció, de ehhez a kommunikációhoz az is kell, hogy az ügyfél értse, amit mondok - folytatta Domokos László. Elég csak a NAV-ra gondolni, a lakosság együttműködése nem várható el akkor, ha nem érti, hogy a NAV pontosan mivel foglalkozik. Amit nem értünk, attól félünk, ez minden emberre igaz. Fontos tehát elérni, hogy az emberek értsék azt, hogy a közpénzekből működő szervezetek mivel is foglalkoznak, ne féljenek ezektől az intézményektől.

Kerekasztal: A középiskolások körében hatékony oktatási módszer lehet a verseny

A kerekasztal beszélgetés során az MNB, a NAV, a KEHI, az ÁSZ szakemberei és az MPGEKE elnökségi tagjai fejtették ki javaslataikat és véleményüket a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem lehet elég korán kezdeni a pénzügyi kultúra fejlesztését. Éppen úgy a pénzügyi kultúra része az, amikor az óvodás megérti, hogy a cukorkát ki kell fizetni, mint ahogyan az is, hogy az adó és az adózás nem választás kérdése, az a születéssel keletkezik. Az lenne az igazi, ha a diákok magukkal hoznák azt a pénzügyi kultúrát, amit a családban magukba szívnak, és erre a tudásra lehetne később az iskolában építeni, ez a fajta alap azonban többségében hiányzik.

 

 

Világosan látszik ugyanakkor, hogy már gyermekkorban, különböző játékok útján el lehet kezdeni fejleszteni a pénzügyi kultúrát, megismerkedni a kamatokkal, százalékszámítással, az adó fogalmával. A gyermek kíváncsi és örömet okoz neki, ha a szüleitől tanulhat - húzták alá a kerekasztal résztvevői. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a diákok érdeklődését nehéz felkelteni a pénzügyek iránt, őket motiválni kell, életközeli és érdekes témákat kell nekik felvetni, egyébként nem várható el, hogy el is sajátítsák a pénzügyi tudást. A középiskolások körében például hatékony oktatási módszer az, ha versenyt szervezünk a pénzügyek terén. Fontos továbbá, hogy olyan eszközöket is be kell vonni az oktatásba, amire érezhető fogadókészség van, ilyenek például a közösségi oldalak.

Motiválatlan embereket nem lehet képezni és tanítani - hangsúlyozta Domokos László, hozzátéve, hogy ezzel a problémával a Számvevőszék is találkozott már a saját belső képzései során. Nagyon nehéz motiválni, megszólítani és a pénzügyi ismereteke oktatni a felnőtt lakosságot. Többször tapasztalta például az MNB, hogy az ingyenes képzésekre - akár Budapesten, akár vidéki településeken - az előadón kívül senki sem megy el. A diákok esetében a tanórák keretében lehet oktatni, de a felnőtteknél rendkívül nehéz rávenni őket, hogy részt vegyenek a pénzügyi ismereteket oktató tanfolyamokon, még akkor is, ha ez a tanfolyam teljesen ingyenes és a lakóhely közelében van. Nem az embereket kell odacsábítani az oktatás helyszínére, hanem oda kell menni, ahol az emberek vannak - húzták alá a résztvevők. A Sziget Fesztiválon például megjelent az adóhivatal oktatóként egy ismeretterjesztő sátorral, amire elsőre sokan értetlenül néztek, később azonban kiderült, hogy óriási az érdeklődés a fiatalok részéről.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra