Tanulmányok, előadások

Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok - II. rész

2018. február 5. 09:03:01
Móczár József "Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok" című tanulmányának második része - az első rész ide kattintva olvasható - elemzi a neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan kialakulását, iskoláit, különbözőségeit az ergodicitás kezelésében. Elemzései modernizálják, kiegészítik Samuelson-Nordhaus közgazdasági családfáját. A neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan Nobel-díjasai idézettségét egy módosított Bass-modellel elvégzett számítások alapján elemzi és összehasonlítja a főbb klasszikusokéval. Végül Piketty elemzései következményeként javasolja a gazdaság és az etika újbóli integrálását mind az elméleti közgazdasági kutatásokban, mind a társadalmi-gazdasági életben, javaslja továbbá a tulajdonjogok változását követő új jövedelemelosztás-elmélet kidolgozását. (Pénzügyi Szemle 2017/4.)

Móczár József


A közgazdaság-tudománynak az emberiség boldogulására és jólétének növelésére kell koncentrálnia a kutatását, amiben prioritást élvez az egyensúly elérése, a jövedelem elosztása és a jövő megismerése. Céljai között szerepel a társadalom, valamint a gazdaság harmonikus fejlődését elősegítő javaslatok kidolgozása a gazdaságpolitika számára.

Már a 17-18. században a merkantilisták és a fiziokraták között vita folyt a piac és az állam szerepéről, ami napjainkig kérdéses. A klasszikus közgazdászok a piac szerepét fatalista intuícióval magyarázták: a piaci mechanizmusok hosszú távon automatikusan kialakítják az egyensúlyt, függetlenül a kezdeti feltételektől. A 19. században hasonló elvet fogalmazott meg Boltzmann a termodinamikában: az ergodikus hipotézist. Az ergodicitás a pénzelméletben című projektben elért kutatási eredményeimet a cikk I. részében közöltem.

A II. rész elemzi a neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan kialakulását, iskoláit, különbözőségeit az ergodicitás kezelésében. A neoklasszikus közgazdászok tovább bővítették irreális feltevéseiket, először Samuelson, majd Black és Scholes, végül Lucas és Sargent építette be modelljébe az ergodikus hipotézist, tagadva az állam szerepét. Velük szemben az intézményi közgazdászok, élükön Keynessel tagadták, hogy 'a jelen és a múlt adatainak tükörképe a jövő', mivel a pénzügyi folyamatok inhomogének, előre jelzésük bizonytalan, az állam szerepe jelentős.

Elemzéseim modernizálják, kiegészítik Samuelson-Nordhaus közgazdasági családfáját. A neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan Nobel-díjasai idézettségét egy módosított Bass-modellel elvégzett számítások alapján elemzem és összehasonlítom a főbb klasszikusokéval. Végül Piketty elemzései következményeként javaslom a gazdaság és az etika újbóli integrálását mind az elméleti közgazdasági kutatásokban, mind a társadalmi-gazdasági életben, javaslom továbbá a tulajdonjogok változását követő új jövedelemelosztás-elmélet kidolgozását.

...

Móczár József az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra