Tanulmányok, előadások

Fókuszban a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság

2021. január 11. 07:00:01
A különszám fókuszában egy különösen aktuális téma: a gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság áll. Neves szerzők, mint Matolcsy György MNB elnök, vagy Domokos László ÁSZ elnök írásából ismerhetjük meg a versenyképességet, mint a fenntarthatóság meghatározó feltételét, illetve olvashatunk a fenntartható költségvetésről. A különszám tanulmányai olyan alapvető kérdésekkel foglalkoznak, mint a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága, ennek kockázatai és lehetőségei, vagy a koronavírus válság, a fenntartható fejlődés és az ösztönző állam modellje közötti összefüggések.


FÓKUSZ - A Gazdaság, állam és társadalom szinergiája: versenyképesség és fenntarthatóság

Matolcsy György írásában a versenyképességet, mint a fenntarthatóság meghatározó feltételét vizsgálta. Megállapította, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan fogalmak, vállalati és nemzetgazdasági szinten is csak azok a szereplők lehetnek nyertesek a globális versenyben, akik kiváló teljesítményüket képesek hosszú távon is fenntartani. A szerző arra is rámutatott, hogy a két cél egyidejű megvalósulásához két, akár egyszerre is követhető út vezet. Egyrészt a mennyiségi tényezők felől a minőség felé való elmozdulás, másrészt új erőforrások keresése, illetve a korábbi erőforrások korlátlanná tétele azok fenntartható "zöld" felhasználásával. A digitalizáció fejlődése révén minden korábbinál fontosabb erőforrássá válik az adat, miközben a pénz és az energia hozzáférése korlátlanná válhat. A forradalmi változások - mint a zöld és a digitális átállás - elől a gazdaság egyetlen szegmense sem függetlenítheti magát, de az állam és a piac megfelelő együttműködése szükséges a versenyképesség és fenntarthatóság eléréséhez és fenntartásához.

Domokos László és Pulay Gyula tanulmányukban a fenntartható költségvetést és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóságot vizsgálták és arra a kérdésre keresték a választ, hogyan segíti a fenntarthatóság elérését az Állami Számvevőszék? A szerzők megállapították, hogy a költségvetési fenntarthatóság az elmúlt két-három évtizedben a költségvetési politika egyik legfontosabb követelményévé vált. A cikk szerzőinek definíciója szerint a költségvetési fenntarthatóság olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez. Ebből kiindulva, valamint az Országgyűlés határozatára és a nemzetközi jó gyakorlatokra építve bemutatják, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét miként lehet a mindenkori költségvetésekbe átlátható és elszámoltatható módon beépíteni.

Péter Ákos, Németh Erzsébet és Vargha Bálint Tamás elemzésükben a kockázatok és lehetőségek bemutatásával a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vizsgálták. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságára ható tényezők beazonosítása érdekében feldolgozták a népmozgalmi, gazdasági és foglalkoztatási statisztikákat, elemezték a népesedésre, foglalkoztatásra ható tényezőket és a nyugdíjkassza várható alakulását. Eredményeik rámutatnak arra, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt, még mérsékelt termékenységnövekedés mellett is csökken a születések száma, így a családpolitikai intézkedések szükségesek, de nem elegendőek a gazdasági és nyugdíjkockázatok mérséklésére. Rámutatnak, hogy az időskorúak munkaerőpiaci aktivitásának meghosszabbítása kiszámítható hatékonysággal fékezheti a nyugdíjkiadások növekedését, miközben biztosítja a munkaerőpiaci kínálatot.

Báger Gusztáv és Parragh Bianka tanulmányukban a koronavírus válság, a fenntartható fejlődés és az ösztönző állam modellje közötti összefüggéseket vizsgálták. A szerzők megállapították, hogy a gazdasági szereplők közötti összhang és az érvényesülő szinergia-hatások feltárása a gazdasági fellendülés (tartós konjunkturális felívelés) idején és a gazdasági krízishelyzetben (recesszió) egyaránt hozzájárulhat a - gazdaságpolitikai ágak szintjén jelentkező - nemzetgazdasági és a társadalmi kihívások megválaszolásához. Ezen kívül tanulmányukban megvizsgálták, hogy milyen hatást gyakoroltak az ösztönző magyar állammodell válságkezelő intézkedései.

SZAKIRODALMI SZEMLE

Katona Klára Parragh Bianka: Ösztönző Állam - hatékonyabb vállalatok című munkáját mutatja be. A könyv elemzi az állam, ezen belül is a magyar kormányzat gazdaságpolitikai lépéseit, mint a gazdaság, a vállalatok fejlődésének szükséges feltétel- és keretrendszerét. A kötet a jelen közgazdasági diskurzusának homlokterében álló, aktuális kérdést jár körbe méghozzá sajátos szemszögből, a hazai gyakorlatot, gazdaságpolitikai célkitűzéseket részletesen elemezve. A kötet szerzői, a magyar gazdaságirányítás kiemelkedő szereplői, az állam aktív részvétele mellett érvelnek, hangsúlyozva a vállalati szektor együttműködésének és vállalkozási hajlandóságának fontosságát. A könyv állításai adatokkal, hivatkozásokkal gazdagon alátámasztottak, ezáltal átfogó képet adnak az elmúlt évtized gazdasági eredményeiről és lehetséges jövőbeni irányairól.


A lapszámban közölt tanulmányok ide kattintva megtekinthetőek és letölthetőek



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra