Tanulmányok, előadások

Gazdaság és pénzforgalom - Megjelent az új Pénzügyi Szemle

2019. január 18. 18:20:29
A Pénzügyi Szemle legújabb száma a gazdaságot és a pénzforgalmat helyezi középpontjába. A témával három tanulmány foglalkozik, melyek bemutatják a jegybanki alapkamat, a készpénzállomány, a lakossági betétek, a hitelkihelyezés és a seigniorage közötti összefüggéseket Magyarországon, továbbá a magyar lakosság fizetési és készpénzhasználati szokásait, valamint vizsgálják a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközöket. További öt tanulmány várja az Olvasókat az új lapszámban, melyek az ÁSZ 2017-es integritás felmérésének eredményeit, a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatosságát, a nemzetközi vállalatok árnyékában működő kkv-k helyzetét vizsgálják, valamint a pakisztáni tőzsdén jegyzett vállalatok vonatkozásában elemzik a nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök és a befektetési lehetőségek közötti kapcsolatot és globálisan az értékpapír-kereskedés utáni infrastruktúra kialakulását és jövőjét.


Fókusz - Gazdaság és pénzforgalom

Huszti Ernő Tetraéder-hatás című tanulmánya a jegybanki alapkamat, a készpénzállomány, a lakossági betétek, a hitelkihelyezés és a seigniorage közötti összefüggéseket mutatja be Magyarországon.

Végső Tamás, Belházyné Illés Ágnes és Bódi-Schubert Anikó Készpénz vagy kártya? című tanulmányának elsődleges célja a magyar lakosság fizetési és készpénzhasználati szokásainak bemutatása, valamint annak vizsgálata, hogy ezen szokásokat miként befolyásolja az életkor, a jövedelem, az iskolai végzettség és egyéb szociodemográfiai tényezők. Az elemzés kiemelten foglalkozik a háztartások készpénz iránti attitűdjével, illetve szubjektív fizetési preferenciáival is.

Lakócai Csaba, Gál Zoltán és Kovács Sándor Zsolt Helyi kötődésű alternatív fizetőeszközök című tanulmánya a közgazdasági pénzhelyettesítők egyik fajtáját, a helyi kötődésű kiegészítő fizetőeszközöket vizsgálja, mint a pénzügyi globalizációra adott lokális válaszok egyikét. A helyi pénzek terjedésének legújabb kori hulláma arra enged következtetni, hogy ezek működése független a pénzügyi globalizáció - más néven financializáció - folyamataitól, amit egyaránt alátámasztanak a fejlett- és fejlődő világból vett példák.

Tanulmányok

Pulay Gyula Zoltán és Lucza Anikó Objektív korrupciós kockázatok - szubjektív kontrollok című tanulmánya az Állami Számvevőszék által 2017-ben végzett integritás felmérés alapján mutatja be a köztulajdonú gazdasági társaságok integritási helyzetét, felmérésének módszerét és eredményeit.

Garai-Fodor Mónika és Csiszárik-Kocsir Ágnes Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén című tanulmányának célja annak vizsgálata, hogy az értékrendalapú fogyasztói magatartásról szóló elméletek - azaz az egyéni értékorientáció és a konkrét fogyasztói döntés közötti összefüggés - érvényes-e a pénzzel kapcsolatos döntések terén is. A primer vizsgálat keretében elemezték a fiatalok pénzzel kapcsolatos értékorientációját, vizsgálták a fiatalok pénzzel való bánásmódját, pénzügyi döntéseinek mikéntjét.

Árva László, Csath Magdolna és Giday András A hazai kisvállalkozások megerősítése a neoglobalizáció kihívásaival szemben című tanulmánya azt a kérdést teszi fel, hogy a félperiféria országaiban a helyi kkv-k miként tudnak létezni a nemzetközi vállalatok, a tnv-k árnyékában. A 20. század végén kialakult sajátos neoglobalizáció történelmi mozgatórugóinak feltárása mellett a szerzők a bérszint kérdéseit járják körbe.

Mobeen Ur Rehman, Muhammad Arsalan Butt, Muddasar Ghani Khwaja és Muhammad Kashif A számviteli szempontból érzékeny, nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök és a befektetési lehetőségek közötti kapcsolat elemzése című tanulmányának célja, hogy empirikusan igazolja - a pakisztáni tőzsdén jegyzett vállalatok vonatkozásában - a számviteli politika változása, a befektetési lehetőségek, a számviteli politika szempontjából érzékeny, nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök, az idegen tőke aránya, a méret és nyereségesség közötti összefüggést, és ebből következtetéseket vonjon le a mérettel és a tőkeáttétellel kapcsolatos hipotéziseket illetően.

Béres Dániel Az értékpapír-kereskedés utáni infrastruktúra - múlt, jelen és jövő című tanulmánya bemutatja az értékpapír-kereskedés utáni infrastruktúrát alkotó intézmények - központi szerződő fél, központi értéktár, kereskedési adattárház - kialakulásának folyamatát, illetve szerepüket az értékpapír-kereskedés elszámolási és kiegyenlítési rendszerében. A szerző szerint a jövőben számolni kell az értékpapír-kereskedés utáni infrastruktúra átalakulásával, amelynek oka a technológiai fejlődés.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra