Tanulmányok, előadások

Hogyan törhetünk ki a közepes fejlettség csapdájából?

2017. június 6. 13:30:58
Magyarország az akut válságkezelési intézkedéseket követően olyan gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, amely a korábbi dichotómiával szakítva összebékítette a makropénzügyi egyensúlyt és a reálgazdasági növekedést. A strukturális átalakítások és a stabilizáció lehetőséget teremtett az egymást erősítő versenyképességi reformokra, hiszen a versenyképes magyar gazdaság egyszerre jelent versenyképes munkaerőpiacot és emberi erőforrást, versenyképes vállalati szektort, versenyképes államot, valamint versenyképes pénzügyi és bankrendszert. A szükséges átalakításoknak egyfajta vezérfonala lehet a Magyar Nemzeti Bank Versenyképesség és növekedés című monográfiája, amely szerint a termelési tényezők és az értékteremtő-képesség közötti egyensúly javítására van szükség, hogy Magyarország egy új egyensúlyi pályára állhasson át, és kikerüljön a közepes fejlettség csapdájából. (Pénzügyi Szemle 2017/1.)


Kolozsi Pál Péter

Magyarország potenciális növekedése érdemben javult 2010 óta. A fiskális és a monetáris fordulat megalapozta a makrogazdasági stabilizációt és elvezetett oda, hogy 2016 végére Magyarország az összes hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került. A stabilitás ugyanakkor nem csupán önmagában való eredmény, hanem egyben egy olyan kitüntetett állapot is, amely lehetőséget teremt a versenyképességi fordulat végrehajtására, a közepes fejlettség csapdájából való kitörésre.

A versenyképesség komplex fogalom, ezért csak azok az országok lehetnek sikeresek ezen a téren, amelyek egymásra épülő és egymást kiegészítő intézkedéseket hoznak a kompetitivitás erősítésére. Mind a munkaerőnek, mind a vállalati szektornak, mind az államnak és a pénzügyi rendszernek versenyképesnek kell lennie ahhoz, hogy Magyarország fenntartható felzárkózási pályára állhasson.

 

 

Ehhez a versenyképességi fordulathoz ad támpontokat a Palotai Dániel és Virág Barnabás által szerkesztett Versenyképesség és növekedés című monográfia, ami a Magyar Nemzeti Bank könyvsorozatának második kiadványaként 2016-ban jelent meg. A tanulmánykötet jelentős hozzáadott értéket képvisel, hiszen nemcsak az elméleti modelleket és a nemzetközi tapasztalatokat összegzi, hanem 50 konkrét javaslatot is tesz a magyar versenyképesség javítására. Az elemzői munka egyértelmű társadalmi hasznosulását jelzi, hogy a javaslatok mintegy felénél már konkrét intézkedések történtek a kötet megjelenése óta eltelt egy évben.

A kötet egyértelműen bebizonyítja, hogy bár nehéz kitörni a közepesen fejlett státuszból, de átfogó versenyképességet javító programokkal és az egyensúlyt megőrző növekedéssel sikerülhet a tartós felzárkózás. A feladatot nehezíti, hogy North-vel (1992) összhangban a sikeresen felzárkózó országoktól csak egyetlen jó tanácsot kaphatunk: nincs egységes recept, nincsen királyi út, a sajátos magyar megoldások felkutatását és kidolgozását nem lehet megúszni, a kreativitást nem lehet megspórolni. József Attila ismert sorát parafrazeálva: "ez a mi munkánk; és nem is kevés".

...

Kolozsi Pál Péter a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra