Tanulmányok, előadások

Hol fogunk tartani 100 év múlva? - A jövő kulcsa az oktatás

2017. május 4. 13:01:01
A mintegy száz évvel ezelőtt még a világ nyolcadik leggazdagabb országának számító Argentína - csak Belgium, Svájc, Nagy-Britannia, az USA, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada volt előtte - a vizsgált időszakban történelmi léptékkel mérve is egyedülálló lecsúszást mutatott be, úgy, hogy ma már fényévekkel marad el a legfejlettebbektől. Ha egyetlen okot kellene mondanunk, ami miatt mindez bekövetkezett, akkor Edward L. Glaeser, a Harvard University professzora szerint a gyenge minőségű oktatás lenne az.


Rendkívül nehéz ebben a helyzetben egyetlen tényezőt, mint a visszacsúszás legfőbb okozóját megjelölni, az oktatás azonban az a területe a gazdaságnak, amely végső soron mindenre hatással van. Hat a humántőke minőségére és mennyiségére, hat a termelékenységre és a nemzetközi versenyképességre, hat a gazdaságpolitika, a demokrácia és az intézményrendszer minőségére. A soron következő ábrán a vízszintes tengelyen látható az adott ország 1909-ben mért egy főre jutó GDP-je, míg a függőleges tengelyen a 2000-es év GDP-je. Jól látható, hogy Argentína, amely 1909-ben még gazdagabb volt, mint Japán, Svédország vagy Franciaország, az ezredfordulón már Mexikóval, Venezuelával volt egy szinten.

 

 

Edward L. Glaeser emellett elemzésében bemutat még egy igen érdekes és szemléletes ábrát - lásd lent -, melyen a vízszintes tengelyen az oktatási rendszerben 1900-ban részt vevők aránya látható - vegyesen az elemi és a felsőoktatásban tanulók -, míg a függőleges tengelyen az egy főre jutó GDP értéke 2000-ben (logaritmikus skála), vagyis éppen száz évvel később. Jól látható, hogy 1900-ban Argentínában jóval kevesebben jártak iskolába, mint a közvetlen versenytárs országokban.

 

 

Érdemes külön kiemelni Norvégiát, Japánt és Finnországot, melyek akkor még jóval szegényebbek voltak Argentínánál, oktatásra mégis sokkal többet áldoztak, ha úgy tetszik, többet fektettek humántőkébe, ami később busásan megtérült. Argentína 1900-ban tulajdonképpen Chile és Mexikó szintjét hozta az oktatás terén, vagyis Edward L. Glaeser szerint semmi meglepetés nincs abban, hogy száz évvel később ezen országokkal egy szinten találta magát fejlettség és GDP tekintetében.

A kutató szerint a hosszú távú, mondjuk 100 évvel előre vetített fejlettséget a legjobban az oktatás jelenlegi szintje jelzi előre - hiába a hosszú időtáv, a humántőkébe történő befektetés egy generációkon átívelő, stabil trendet mutat -, vagyis ha tudni szeretnénk, hogy melyek lesznek a 22. század első felének leggazdagabb országai, akkor nincs más teendőnk, mint ránézni a jelenlegi, oktatással kapcsolatos nemzetközi rangsorokra.


Az eredeti elemzés itt és itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra