Tanulmányok, előadások

Így áll Magyarország a K+F versenyben

2019. március 7. 08:00:14
A kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció segíthet kiszabadítani Magyarországot a közepes fejlettség csapdájából, ám ehhez a jelenleginél több olyan cégre lenne szükség, amely képes erre a területre forrásokat biztosítani. Országos átlagban csupán a cégek húsz százaléka képes innovációra, vidéken ennyi sem.

Erőteljes a hazai gazdasági növekedés, ám kérdés, adhat-e ez elég lendület ahhoz, hogy Magyarország ne ragadjon bele a közepes fejlettségű országok csapdájába. Nagyjából 10-15 000 dolláros egy főre jutó éves bruttó hazai termék (GDP) környékén jelentkezik ugyanis egy olyan gát, amely megakadályozza a növekedés hagyományos eszközökkel való előmozdítását.

Vagyis onnantól már nem lehet az olcsó munkaerővel, a működőtőke-áramlás fokozásával, az alacsony adószinttel és a felpörgetett hitelezéssel támogatni a további bővülést, mert ezek hatása nem elegendő a szintugráshoz. Ahhoz olyan versenyképességi fordulatra van szükség, amely a termelékenységet elsősorban az innovációra, ezáltal a magasabb hozzáadott értékre alapozva ösztönzi.

Ha megnézzük, hogy egy-egy termelési láncon belül hol keletkezik jelentős értéktöbblet, azt látjuk, hogy az elején és a végén. Vagyis a kutatáson és fejlesztésen alapuló innováció (új mérnöki megoldások, termékek, anyagok, metódusok stb.), illetve az ugyancsak a K+F-re és az innovációra építő értékesítés viszi a prímet. A közbülső láncszemek, így a gyártás, összeszerelés hozzáadott értéke viszont csekély.

Nagyításhoz klikk a képre!

Ahogyan a fenti ábráról leolvasható, Magyarországon tavaly a GDP 1,35 százaléka ment K+F tevékenységre. Ez elmarad a kitűzött 1,8 százalékos céltól, viszont ránézésre nem állunk rosszul.

A Norvégiával kiegészített uniós listán (plusz adatsor még a közösség összessége, illetve az eurót használó országok) a 17. helyen állunk a legkevesebbet költő országoktól a legtöbbet költők felé tartó listán. Régiós versenytársaink közül e tekintetben lehagyta Magyarországot Csehország és Szlovénia, viszont jóval többet költünk K+F-re, mint Szlovákia vagy Lengyelország.



Az eredeti elemzés a Növekedés.hu oldalon, ide kattintva érhető el.

 

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra